Bankpiac: most még szól a zene, de holnap jön a fejfájás

Elemzések2018. nov. 30.Növekedés.hu

Nagyon jól megy a bankoknak. Ömlik hozzájuk az olcsó forrás, könnyű hitelt kihelyezniük, és még az amúgy éles verseny ellenére is elég jól tudnak keresni. De mi az oka a nagy kaszálásnak, és miért borítékolható, hogy mindennek meglesz a böjtje is? Aki megnézi a bankok 2018-as időszaki, féléves, háromnegyedéves jelentéseit, azt láthatja, hogy valami egészen döbbenetes mértékben jól megy a bankoknak. Több vezető magyar banknál (OTP, Erste, K&H) is meg lehet nézni, hogy a riportok áldott állapotról tudósítanak, vagyis egyszerre

  • magasak a nyereségek (a piacvezető OTP éves szinten már akár az egymilliárd eurós nyereséget is elérheti),
  • két számjegyű mértékben nőnek a betétállományok,
  • bőven két számjegyű ütemben duzzadnak a hitelállományok is és a bázishoz képest sokan megduplázzák az új kihelyezéseiket a lakossági, a vállalati és a projekt (vagyis elsősorban ingatlan-finanszírozási) hiteleknél is
  • és nagymértékben apad a nem-teljesítő hitelek aránya is, 8-10 százalékról egészen 4-5 százalékig.

Most nagyon pörög a buli

Addig kell táncolni, ameddig szól a zene, hajrá, mindent bele, nyomjuk az üzleteket, ami csak a csövön kifér – ez lehet ilyenkor az egyik mentalitás. De a legvadabb bulikon is akad mindig egy-két józanabb, előrelátóbb partiarc. Ők azok, akik ugyan nagyot mulatnak, de a múlt tapasztalataiból okulnak is, és például éjfél után már tudatosan áttérnek a vízivásra. Magán a bulin sokszor kinevetik az ilyen „hang” arcokat, de másnap már mégis őket irigyelik azok, akinek nagyon fáj a fejük. Ha megnézzük a bankok aktuális működési környezetét, azt fogjuk látni, hogy vannak olyan tényezők, amelyek prociklikusak, vagyis a jó számokat még szebbé teszik, és éppen ezért az okos bankár már most gondol a jövőre is. Miközben természetesen vannak olyan külső hatások is, amelyek akár hosszabb távon is ennyire kedvezőek maradhatnak. A bankok jó teljesítményének rengeteg összetevője van, de aktuálisan négyet mindenképpen ki kell emelni, ez pedig az ingatlanárak növekedése, az alacsony kamatszint, a korábbi sok nehézség kialakította óvatosság, illetve végül a magyar gazdaság növekedése. Ami alapvetően mindennek az alfája és omegája.

1. Ingatlanboom

Mindezek a tényezők természetesen egymástól sem függetlenek. Csak egyetlen példával, a hazai ingatlanpiac nem mehetne ilyen jól, ha a másik három említett tényező ne kedvezne neki.
  • Mivel korábban válság volt, elmaradtak a lakásvásárlások és építések, ez nagyban segíti a mai piacot.
  • Mivel a gazdaság nő, többen tudnak drágábban ingatlant venni.
  • És mivel a kamatszint alacsony, kedvgező hitel is akad a lakásvásárlásokhoz.
De valójában banki szempontból nem is a sok új hitel a legnagyobb áldása az erős ingatlanpiacnak. Hanem az NPL-ráták csökkenése. Az NPL, vagyis a nem-teljesítő hitelek aránya ugyanis azért csökken az ingatlanárak emelkedésénél, mert egyszerűen több fedezet van a hitelek mögött, az adós inkább fizet, de véletélenül sem kockáztatja, hogy elárverezzék a fedezetül adott ingatlant. Hiszen más az, ha egy 30 milliós ingatlant veszítene el valaki a 40 milliós hitele miatt, ezen senki sem bánkódik annyira. De, ki az a bolond, aki egy 40 milliós tartozása miatt átengedné a banknak az időközben 60 milliós értékűre dráguló lakását? Soha, semmi nem javítja meg úgy a lakosság fizetési, törlesztési hajlandóságát, mint amikor a fedezet többet ér. Hát, ezért csökken most éppen a rossz hitelek aránya 8 százalékról, 4 százalékra a nagy bankoknál.

2. Az alacsony kamatszint

Sok tényezőnek van pró és kontra hatása. Ilyen az aktuális kamatszint is. Ha alacsonyabbak a hitelkamatok, vélhetően a bankok kevesebbet keresnek egy hitelen. Viszont, ha alacsonyabbak a hitelkamatok, sokkal többen mernek eladósodni. Ez azonban a legnagyobb kockázat. Gondoljunk csak bele, hogy a 2-3 százalékos kamatszint mellett nagyon sok olyan beruházás is elindul, amely 5-6 százalékos kamat mellett már nem lenne jövedelmező. Vagyis az alacsony kamatszint növeli a hitelfelvételi kedvet és a hitelvisszafizetési képességet. De a bankok nem vakok, már készülnek a nehezebb időkre. A példánknál maradva, érdemes vizet inni és józannak maradni, mert ha a sok kihelyezett hitel hirtelen már nem 2-3, hanem 5-6 százalékos kamatok mellett méretődnek meg, abból nagy baj lehet. Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank már jó ideje próbálja a hitelfelvevőket a fix hitelek irányába terelni

3. Régi sebeink

A múlt nehézségei szintén több szempontból segítik a jelenben a bankokat. Csak 10 éve zajlott le a nagy pénzügyi krízis, vagyis még sokan emlékeznek a problémákra. Ennek köszönhetően a bankok talán a mai napig kicsit óvatosabbak az ingatlanprojektek finanszírozásában. Ám a bankok nyereségét nem csak azért segíti a múlt, mert remélhetőleg nem nyelnek be rossz projekteket, hanem azért is, mert korábban viszont beneyeltek. Ilyenkor ugyanis a rossz hiteleken is nyereség keletkezik. Ahogy a sok régi vacak projekt az új, a szerencsésebb környezetben feljavul, úgy rég nem látott adósok tudnak a javuló gazdasági helyzetük miatt törleszteni. Ráadásul, abból a sok céltartalékból (amelyet a várható veszteségekre meg kellett képezni a bankoknál) is fel lehet szabadítani egy kontingenst, amely a jelenben már nyereséget jelent

4. A gazdasági növekedés

Sok szempontot megnéztünk, amelyek felprögetve, amolyan multiplikátor-hatással javítják a bankok eredményét, de azért a bankok eredményessége a legjobban mindig a növekedéstől függ. Ha mindenki bátor, mert gyorsan nő a gazdaság, akkor sok lesz a gazdaságban a fejlesztés, a fogyasztás, mennek a hitelek, jönnek a betétek, nem dőlnek be az elképzelések. Ha ez így igaz, akkor szinte biztosan kijelenthető, hogy vagy most vagyunk a csúcson, vagy fél év múlva leszünk, de most minden hasít. Ennek banki szempontból legfeljebb az a hátulütője, hogy amennyiben ilyen jó üzlet a bankolás, akkor sokan toporognak, mindenki ott akar lenni az asztalnál és az öldöklő verseny lenyomja az árakat, szűkíti a marzsokat.

5. Meddig még?

Ám a nagy kérdés ugyanaz, a fenti pozitív folyamatok meddig tarthatóak? A kamatszint lejjebb már nem megy, de vajon nem fog-e nőni? A magyar lakásárak akár drágulhatnak is, de nem jön-e olyan megtorpanás, például a gazdasági növekedés lassulása miatt, amelyik fordít a trenden? És végezetükl a legfontosabb kérdés, hogyan is állunk a globális és persze a hazai növekedési előrejelzésekkel? Aki szerint örökké szólni fog a muzsika, annak a következő kérdéseken érdemes elgondolkodnia:
  • Begyűrűzik-e Magyarországra több nemzetgazdaság, például az olasz, vagxy a brexit miatt kétes jövőjű brit gazdaság válsága?
  • A kamatemelések és a QE programok bezáródása után nem fog-e hiányozni a likviditás a tőkepiacokról?
  • Mi lesz a feltörekvő országokkal, például Kínával, ha folytatódik, esetleg újabb fokozatba kapcsol a kereskedelmi háború?
Ilyen és hasonló kérdéslistákat persze mindig lehet írni, de most mointha egy kicsit elszaporodtak volna a jogos felvetések és a valós kockázatok. Nem kizárt, hogy azok a bankok fognak a legjobban járni, amelyek már most keresi a kéziféket az autóban, avagy bármennyire is jól esne még egy kör ital, ők már az ásványvizet szürcsölgetik.