Bankszövetség vezetője: most komoly esélye van az országnak

Az ország előtt álló gazdaságpolitikai kihívásokról esett szó a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) fórumán, így a költségvetés helyzetét, az állami beruházások túlsúlyát, a jogállamiság visszaállítását és az uniós tagság újraértelmezését vették górcső alá szakértők.

Melyek most a legfontosabb kérdések a kormány előtt?

A gazdaságpolitika kihívásairól, és azon belül is az uniós tagságunkból fakadó perspektívákról Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, az MKT alelnöke a nemrégiben megjelent, Rendszerek jönnek. Elmúlnak? című könyve kapcsán kifejtette, hogy a könyv megírásakor már lehetett látni az előző rendszer bukását, most az a kérdés, hogy Európa perifériáján mit tudunk kezdeni a lehetőségeinkkel. Kérdéses, hogy versenygazdaságként tudunk-e működni, vagy az állami védelem alá húzódunk vissza, ahogy a korábbi rendszerekben is erre volt példa, illetve, hogy mennyire megalapozott-e a 2030-as eurócsatlakozás. A magyar gazdaság nagy mértékben euroizált, ha elindulunk az euróbevezetés felé vezető úton, akkor onnan már nem lehet visszafordulni, mert komoly költségvetési vonzata van – tette hozzá.

 A megélt tapasztalat az eddigi rendszerváltások alapján, hogy kiszámítható állami működésre lenne nagy szükség, és ne lejtsen a pálya egyes piaci szereplők felé. Kérdésesnek nevezte, hogy mi fog történni a NER-es cégekkel, beolvadnak más vállalatokba vagy képesek lesznek versenyképesen működni.

Merre lejt a pálya?

Több kérdésre is választ kapunk majd, ha megismerjük a kormányzati intézkedések részleteit: egyrészt látjuk majd, hogy kormányváltás vagy rendszerváltás zajlik, és milyen mértékben marad az állami beavatkozás, mennyiben marad gyakorlat, hogy Magyarországon bizonyos szereplők felé lejt a pálya, és mit jelent igazából a versenyképesség – sorolta a fő kérdéseket Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.A Bankszövetség vezetője felidézte egy korábbi miniszterrel folytatott beszélgetését, aki utalt arra, hogy itthon mennyire bevett szokás, hogy lejt a pálya, szerinte például Ausztriában az Erste felé lejtene a pálya, ezt az Erste vezér azonban nem vette észre.Kitért arra is, hogy a magyar emberek hajlamosak elfogadni olyan törvényeket, amelyek egy-egy szereplőnek kedveznek és sokszor változnak, a banki extraprofitadóról szóló törvényt pedig már ötször módosították.

Most van egy nagy esélye az országnak, néha az az érzésem, hogy a külföld jobban bízik a magyarokban, mint mi saját magunkban

– mondta a Magyarország felé megnyilvánuló bizalomról, a forint árfolyamáról és a kamatok csökkenéséről.

Az új kormánynak át kell néznie, milyen struktúrákat tud megváltoztatni, mert egyébként csak a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek közül válogathatnak. Az is kérdés, mennyire változhat meg az állami támogatásra építő, azokat váró vállalati beruházási kultúra.

Jönnek az uniós pénzek

Sem az uniós pénzektől sem az euró bevezetésétől önmagában még nem lehet csodákat várni, és az eurócsatlakozás nem biztos, hogy négy év múlva megtörténik – fogalmazott Sass Magdolna, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója.

Mint mondta, régiós összehasonlításban is nagy az állam szerepe Magyarországon, ráadásul a világgazdaságban is zajlik egy tendencia az állam markánsabb szerepvállalása felé. Sass szerint önmagában nem az a baj, hogy itthon szabályozott a piac, hanem ha egyes szereplőket tényleg kivételezett helyzetbe hozza.A beszélgetést moderáló Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának igazgatója, az MKT Európai Uniós Szakosztályának elnöke Bod Péter Ákos új könyvéből idézve kitért arra, hogy több évtizeddel a rendszerváltás után még mindig a piacgazdaságra és a vállalatok közötti igazi versenyhelyzetre való érettségről beszélünk, holott már régen létrehozták a piacgazdasághoz szükséges intézményeket. A társadalmi szemléletben azonban továbbra is észrevehető a régebbi rendszerek továbbélése.A teljes beszélgetés ezen a linken tekinthető meg.