Bejött a papírforma – tartott az MNB

Elemzések2021. ápr. 27.Harsányi Péter

Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank a kamatlábakon a mai kamatdöntő ülésén. Továbbra is olcsón vehetünk fel hitelt. Az infláció az elmúlt időszakban a jegybank előrejelzései szerint alakult, ezért egyelőre nem várható jelentősebb irányváltás a hazai pénzpolitikában.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon. Az alapkamat 0,60 százalékon, az egynapos betéti kamatláb -0,05 százalékon, az egynapos és az egyhetes fedezett hitelkamatláb pedig 1,85 százalékon maradt.

Korábbi intézkedések

A közelmúltban az MNB széleskörű és jelentős lépéssorozatról döntött.

Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank 2500 milliárdról 3000 milliárd forintra bővítette az NHP Hajrá keretösszegét, miután óriási a kedvezményes hitelek iránt az érdeklődés a kkv-k részéről. Eddig már több mint 2000 milliárd forint értékben jutottak olcsó finanszírozáshoz a hazai kis és középvállalkozások.

Emellett fut a nagyvállalatok forrásbevonását segítő kibővített Növekedési Kötvényprogram és az állampapírvásárlási program is. Utóbbival a jegybank alacsony szinten tartja a kötvénypiacokon a hozamokat, mellyel jelentős kamatkiadástól kíméli meg az államháztartást.

Osztalék

Az MNB a tavalyi évben is nyereségesen működött és végül 250 milliárd forintos pluszban zárta az évet, mely összeget befizeti a költségvetésbe. A jegybank ezáltal tovább növelte a gazdaságvédelmi intézkedések mozgásterét.

2013 óta így már négy alkalommal, összesen 600 milliárd forintot fizetett be az állami kasszába a Magyar Nemzeti Bank.

Kilátások

Az alacsony kamatkörnyezet várhatóan tartósan velünk marad. Az infláció az idei évben megközelíti a 4 százalékot, a jövő évtől ugyanakkor fokozatosan visszasüllyed 3 százalék közelébe az MNB és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint.

A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció pedig stabilan 3 százalékon alakulhat 2023 végéig.

Idén tavasszal átmenetileg 4 százalék környezetébe ugorhat a fogyasztói árindex, ami alapvetően a magasabb olajárakra vezethető vissza és nem a tartós belső keresleti folyamatokra.

Ezt követően a gyorsabb gazdasági újranyitás is egyszeri jelleggel árnövekedést okozhat az év második felében. Jelentős kapacitáshiány alakult ki ugyanis a vendéglátószektorban.

Az ágazatban jelenleg piaci becslések alapján fele annyian dolgoznak, mint a járvány előtt.

A kereslet ugyanakkor várhatóan óriási lesz, így jó eséllyel egy jelentős béremelkedés valósulhat meg a vendéglátóknál. Ezt pedig a vállalkozások átháríthatják a fogyasztókra az árak megemelésén keresztül.

Miután az idei áremelkedés átmeneti és a középtávú inflációs pálya 3 százaléknál mozog, a Magyar Nemzeti Bank várhatóan fenntartja a támogató intézkedéseit és nem emel kamatot sem.

Emellett a Monetáris Tanács mozgásterét támogatja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) is még hosszú ideig fenntartja az extrém laza monetáris politikáját. Az EKB ugyanis még 2023-ra sem tudja elérni az inflációs célját.