Brit Nagykövetség: a Magyarországon lévő brit cégeknek ezt okozza a Brexit
ElemzésekBár a magyarországi brit vállalatok többsége évekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést a Brexitre, a kilépés mindenkire több, főként adminisztratív terhet ró. Arról, hogy pontosan milyen problémákkal szembesülnek a Brexit miatt az itt tevékenykedő brit cégek és szolgáltatók, a Brit Nagykövetséget kérdeztük.
Az Egyesült Királyság működőtőke szempontjából a hatodik legnagyobb befektető Magyarországon, az itt tevékenykedő durván 900 brit cég közel 55 ezer főt foglalkoztat.A legnagyobbak, például a Tesco, a BP vagy British American Tobacco már évekkel ezelőtt megkezdték a felkészülést a Brexitre, több brit cég alapított európai leányvállalatot, hogy a kilépés utáni ügymenetet is könnyítse. Ettől függetlenül a Brexit mindenkire több adminisztratív feladatot ró.
„A brit nagykövetség külgazdasági osztálya folyamatos kapcsolatban van a Magyarországon tevékenykedő, egyesült királyságbeli cégekkel”, mondta lapunknak a magyarországi brit nagykövetség.
„Nagy Britannia minisztériumai és a külszolgálati hálózat folyamatosan tájékoztatta az érintett vállalkozásokat a változásokról, már a kilépést megelőzően is. Ennek köszönhetően inkább pozitív visszajelzések érkeztek a cégek részéről, mindössze kisebb nehézségekről számoltak be”írja a nagykövetség.
Január első heteiben az áruszállítók megnövekedett várakozási időkkel szembesültek a Calais-Dover szakaszon, továbbá az áruk zavartalan áramlásához szükséges dokumentáció is okozott kisebb problémákat.
A kilépés több változást hoz(ott) adózási, vám, stb. követelmények terén. A személyek és a kereskedelmi áruforgalom ellenőrzése megváltozott az újonnan kialakult EU-UK határon. A kereskedelmi forgalomban szállított árukról a határon minden esetben árubejelentést kell tenni, kezdeményezve azok vámkezelését. A brit kormány intézkedései nyomán a szállítmányok fizikai ellenőrzése nem mindig azonnal, de külső vámkezelési pontokon is megtörténhet.
A brit ellenőrzéseken túl, az EU-ból kereskedelmi forgalomban kivitelre kerülő árukról kiviteli árunyilatkozatot kell benyújtani és kérni kell a vámhatáron az áruk kiléptetését.
„Ezek olyan változások, amelyek ha gondot nem is okoznak, további papírmunkával jár és előre-tervezést igényelnek”, írja a nagykövetség.
A szabadkereskedelmi megállapodás értelmében bizonyos termékek esetén 0 százalék vámtétel alkalmazására kerülhet sor, de az importot továbbra is terheli az import áfa fizetési kötelezettség, melyet a szabadforgalomba hozatal során kell megfizetni.
Az egyezmény nem ad felmentést a kereskedelmi forgalomban a vámalakiság elvégzésének kötelezettsége alól, azaz export és import során egyaránt kötelező az árubejelentés, melyet kizárólag az erre rendszeresített elektronikus rendszerek segítségével lehet teljesíteni. Az esetek jelentős részében ehhez szükséges lesz vámjogi képviselő igénybevétele, amelynek speciális szabályai vannak, továbbá
az Egyesült Királyságban letelepedéssel rendelkező, de az EU-ban adószámmal nem rendelkező gazdálkodónak a vámalakiságok és az adókötelezettségek elvégzéséhez pénzügyi képviselőre lesz szüksége.
A változások a már jelen lévő és a Magyarországra készülő cégeket eltérően érintik. A már Magyarországon jelen lévő cégek számára nagy változások nem történtek, hiszen 2016 óta folyamatos volt a felkészülés a vámunió elhagyására. A nagykövetség külgazdasági osztálya mindvégig segítséget nyújtott az itt működő brit cégeknek, tájékoztató rendezvényekkel, webináriumokkal is, írja a nagykövetség.
Azon cégek esetében, amelyek szeretnének Magyarországra jönni, jóval több adminisztrációs feladat merül fel, mint 2021 előtt.
Az egyes termékcsoportok vámtételeinek meghatározása, a korábbinál több papírmunka és a magyarországi piaci körülmények, szabályozások feltérképezése nagyobb idő- és energia befektetését igényli, hiszen az Egyesült Királyság esetében immár harmadik országból érkező termékekről vagy szolgáltatásokról van szó.
Bár a legtöbb cég felkészült, némi lassulás előfordul az ügymenetben, kisebb cégnek pedig az ezzel járó többletköltség jelent gondot, írja a nagykövetség.
A magyarországi brit cégek részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az előzetes felkészülés és a szabályozási változások lekövetését követően már nincsenek jelentős csúszások az átfutási időkben
írják.
A legtöbb vámbejelentés, az előzetes papírmunka már digitálisan is megoldható, az erre rendszeresített szoftverek is átálltak már az új szabályok kezelésére. A megnövekedett papírmunka természetesen többletköltségekkel jár, de erre az érintett cégek szintén felkészültek.
Kisebb vállalkozások részéről értesültünk cashflow-nehézségekről, amelyek a vámtételek előfinanszírozásával kapcsolatban merültek fel
teszik hozzá.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között megkötött szabadkereskedelmi egyezmény a kereskedelem szinte minden területét érinti. Az áruforgalom és a szolgáltatások szabályozása a két legfontosabb, melyekben sikerült egyezséget elérni, de az egyezmény további területekre is kitér bizonyos mértékben. Vannak azonban nem területek, ahol a szabályozás még nem tisztázott.
„A vám- és kereskedelmi unió kialakítására irányuló több évtizedes munka visszafordítása azonban nem egyszerű feladat, így a tárgyalások továbbra is folyamatban vannak több témában. Ilyen területek az energiaipar, a légi közlekedés vagy éppen a halászat, amely esetén egy időszakos megoldással sikerült megállapodni”, monda a nagykövetség.
