Csányi Sándor a legnagyobb magyar földbirtokos
ElemzésekCsányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató a legnagyobb földbirtokos Magyarországon. A támogatási adatokból leszűrhető kimutatások szerint mezőgazdasági érdekeltségei több mint 30 ezer hektárt művelnek. Előkelő helyen szerepel a földbirtokosi listán Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc is, és akad külföldi érdekeltség is a hazai nagybirtokosok között. Az esetek többségében azok művel(tet)hetnek meg nagy területeket, akik privatizálhatták a korábbi állami agrárgazdaságokat és azokkal együtt hosszú időre bérbe vehették a hozzájuk tartozó állami földeket is. Vitathatatlanul Csányi Sándor érdekeltségeihez tartoznak a legnagyobb magyarországi földterületek – derül ki azokból a tavalyi támogatási adatokból, amelyeket a K-Monitor ismertet. A bankvezér így nem csak az első számú hazai agrárbefektetőnek számít, hanem a legnagyobb földbirtokosnak is .
Az érdekeltségeihez tartozó területek nagysága meghaladja a 33 ezer hektárt, és ez hazai viszonylatban kifejezetten nagy birtoknak minősíthető, még ha nem is egybefüggő földekről van szó. Országos értelemben azonban nem beszélhetünk egyeduralkodó szerepről, mivel a 33-34 ezer hektáros földterület a mintegy 5 millió hektáros teljes mezőgazdasági terület 0,1 százalékát sem éri el.
A hazai földbirtokosokról nincsenek hivatalos kimutatások, de a birtokméretek a közzétett támogatási adatokból közvetett módon megállapíthatók. Erre a legalkalmasabb az úgynevezett zöldítési uniós agrártámogatás, amelyet mérettől függetlenül minden földhasználó vállalkozás igénybe vehet. Brüsszel a magyarországi földek után az elmúlt évben mintegy 70 ezer forint hektáronkénti területalapú támogatást fizetett, amelyből az úgynevezett alaptámogatás körülbelül 45 ezer, a környezetvédelmi feltételekhez kötött zöldítési támogatás 25 ezer forintot tett ki.
A harmadik Orbán-kormány úgy határozott, hogy az alaptámogatást 1037-1200 hektár között 5 százalékos mértékben, 1200 hektár felett pedig száz százalékban elvonja, így a 45 ezer forintos hektáronkénti összeget a nagygazdaságok nem kaphatják meg. A pénzelvonás érintetlenül hagyta viszont a hektáronkénti zöldítési támogatásokat, és ez az oka annak, hogy e kifizetések birtokmérettől függetlenül mindenkinek járhatnak. Torzíthatja ugyanakkor a képet, hogy a kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstár a jogosultaknak kiutalt támogatásokat naptári évre vetítve teszi közzé, míg az egy-egy évre vonatkozó uniós kifizetések október közepétől június végéig tartanak, így a naptári éves kimutatásban egy-egy jogcímnél akár két uniós támogatási év is „összecsúszhat”. Az utóbbi időszakban azonban az agrárszereplők évről-évre hasonló ütemben kapták meg uniós pénzeiket, így – például a zöldítésnél is – a naptári éves és az uniós éves támogatások nagy valószínűségnek azonosnak vehetők, vagyis az egész éves kincstári adatokból visszaszámolt birtoknagyságok a valós földméreteket tükrözhetik. Csányi Sándor a hazai agráriumhoz, így a termőföldekhez is alapvetően a Bonafarm-csoport révén kötődik, amely ma az üzletember tíz agrárcégét tömöríti. A bankvezér a tulajdonosa a legnagyobb hazai agrárintegrátori vállalatnak számító, csaknem 270 milliárd forintos éves árbevételű nádudvari KITE Zrt.-nek is, amely azonban nem tagja a Bonafarmnak és – szolgáltató vállalat lévén – nem is művel érdemi földterületeket. Jelentős földhasználónak számít viszont a Bonafarmhoz tartozó Bólyi Zrt., és Dalmand Zrt., amely mintegy 15 ezer, illetve 8 ezer hektáron gazdálkodik. Körülbelül 8 ezer hektárral növeli a Csányi-érdekeltségű földterületet a pápai Agroprodukt Zrt. is, amelyet a bankvezér tavaly vásárolt meg, és a korábbi nyilatkozatok szerint a Bonafarm-csoportba kíván integrálni. A lista második helyén szerepel Simicska Lajos, akinek agrárvállalatai a támogatási adatok szerint csaknem 23 ezer hektárt művelnek.A Simicska-érdekeltségeket a Mezort Zrt. fogja össze, amelyhez a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt., a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. és a Sárvári Mezőgazdasági Zrt tartozik. E cégek 13 ezer, 2,5 ezer és 1,6 ezer hektár után kaptak támogatásokat, de a cégcsoporthoz sorolható a Nyerges Zsolt érdekkörébe tartozó, több mint 5 ezer hektáron gazdálkodó ceglédi Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. is. Simicska Lajos és Nyerges Zsolt agrárportfólióját sokan egybetartozónak tekintik, bár Nyerges tavaly távozott a Mezort Zrt. éléről, helyét pedig Vida Ildikó, az adóhatóság korábbi elnöke foglalta el.
Harmadik legnagyobb földhasználóként mintegy 15 ezer hektár felett rendelkezik az a cégcsoport, amelynek legjelentősebb agrárvállalata a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. E társaság több mint 8 ezer hektárt művel, míg a további jelentősebb cégek közül a Győr-Moson-Sopron megyei zsirai székhelyű GSD Agrárprodukt Kft. és a sopronhorpácsi Beta Center Kft. 1,6-1,6 ezer, a szintén sopronhorpácsi Beta Agro Kft. pedig 1,3 ezer hektárt birtokol.
A vállalatcsoport részben Helmut Gsuk német befektető, részben Dorogi Árpád érdekkörébe tartozik, aki korábban Zsira polgármestere volt.
A Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatói posztját Zászlós Tibor tölti be, aki részt vett a korábbi mezőfalvai állami gazdaság privatizációjában, és most a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöki posztját is ellátja.
A gőzerővel terjeszkedő, volt felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc negyedik helyre jött fel a rangsorban, és a hozzá köthető területek nagysága ma már megközelíti a 12,6 ezer hektárt.
Előrelépésében az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy nemrég megszerezte a korábbi Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Zrt. jogutódjaként működő herceghalmi Agrosystem Zrt.-t, amely csaknem 4 ezer hektárnyi állami földterületen gazdálkodik. További jelentősebb agrárcégei közül a muronyi Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. 2,5 ezer, a székesfehérvári Aranykorona Zrt. 1,9 ezer, a felcsúti Búzakalász 66 Kft. 1,6 ezer, a békéscsabai Csabatáj Mg. Zrt. 950 ezer hektárt művel. A Mészáros-család emellett jól szerepelt a 2015-2016-ban lebonyolított állami földárveréseken is, így a családtagok a K-Monitor adatai szerint tavaly együttesen mintegy 1100 hektár után kaphattak zöldítési támogatásokat.
A lista ötödik helyén szereplő Leisztinger Tamás fokozatosan vesztett pozíciójából, bár agrárcégeihez még így is több mint 10 ezer hektár tartozik.
A visszavonulás hátterében az áll, hogy az üzletember számos cégét eladta. Két éve az Agárdi Farm Kft.-n, illetve négy további Fejér megyei „majorságon” adott túl, amelyeket – Garancsi István vállalkozó közbeiktatásával - a felcsúti Flier-család szerezte meg. Tavaly pedig értékesítette egyik vezércégét, a mezőtúri Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt.-t is, amely Bihari Gábor Lajos mezőtúri gazdálkodóhoz került. A cégcsoport leépítésében egyes vélemények szerint az játszott szerepet, hogy a kormány lefaragta a nagy agrárcégek támogatásait és bérelt állami földterületeik jelentős részét elárverezte. Leisztinger Tamásnak ugyanakkor a Komáromi Mezőgazdasági Zrt., a Fűzvölgyi Agrár Zrt., a Gyékényesi Zrt., az Alkotmány Agro Zrt., az Ácsi Mezőgazdasági Zrt. és a Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. révén így is maradtak komoly agrárérdekeltségei, amelyek egyenként 0,8-2,7 ezer hektárt használnak.
Leisztinger Tamás után már csak olyan befektető-gazdálkodók következnek a rangsorban, akik 10 ezer hektár alatti területeket művelnek.Bihari Gábor Lajos a K-Monitor adatai alapján mintegy 8,2 ezer, a Flier-család 7,9 ezer, a Hajdúnánás-Tedej birodalmat irányító Bódi-család 7,2 ezer, míg a Somogy megyében gazdálkodó Claessens-család körülbelül 7 ezer hektárt művelhet (bár a Claessens-famíliánál más források 3-4 ezer hektár közötti birtokméretet valószínűsítenek).
Bihari Gábor Lajos és a Flier-családot reprezentáló Flier János a Leisztinger-cégek már említett megvásárlásával tört előre, a Bódi-család pedig elsősorban a Tedej Zrt. köré épített ki vállalatcsoportot. Az állattenyésztéséről ismert, belga származású Claessens-családot a magyar állampolgárságú Peter Claessens vezeti, aki főként a somogyszobi Claessens Kft. és Agrár Kft. köré csoportosította agrárbefektetéseit.
A nagybirtokosok támogatásával kapcsolatban fontos megállapítani, hogy a területalapú pénzek elosztásánál alapvetően nem érvényesülhetnek szakmai-politikai szempontok, mivel a kifizetések – bizonyos előírások betartása mellett – alanyi jogon járnak a földhasználóknak. Így minél nagyobb területet birtokol valaki, annál több támogatást kaphat. Jelentősen változtatott azonban e helyzeten, amikor a kormány Brüsszel jóváhagyásával az alaptámogatások részleges, illetve teljes megvonásáról döntött 1037 hektár – 150 ezer eurós éves üzemenkénti támogatás – felett, amely például Csányi agrárcsoportjánál milliárdos nagyságrendű éves forráscsökkenést okozott. E szempontból még szigorúbb szabályozás jöhet a 2021-2027-es új uniós költségvetési ciklusban, mivel az Európai Bizottság a gazdaságonkénti területalapú támogatásokat már 60 ezer eurótól csökkentené, 100 ezer euró felett pedig teljes mértékben megvonná, bár a 60-100 ezer eurós összeget a bérköltségekkel és a bérjellegű kiadásokkal kozmetikázni lehetne. A nagyobb agrárüzemeknek így arra kell számítaniuk, hogy támogatási lehetőségeik a 2020 utáni új Közös Agrárpolitikában tovább szűkülhetnek. A hazai nagybirtokokkal kapcsolatban szintén lényeges kérdés, hogyan működhetnek Magyarországon sok ezer hektárt használó gazdaságok, amikor a 2014-es földforgalmi törvény alapesetben 1200 hektárban, állattenyésztőknél és vetőmagtermelőknél 1800 hektárban határozza meg az üzemenkénti birtokmaximumot. Erre nem csak az a magyarázat, hogy a nagy cégek 2014 előtt, vagyis a jelenleg hatályos szabályozás életbe lépését megelőzően jutottak területeikhez. Sokkal fontosabb szempont, hogy a nagyvállalatok szinte kivétel nélkül egykori állami gazdaságok utódcégeiként működnek, amelyek eladásával együtt az állam egyedi döntésekkel bérbe adta a hozzájuk tartozó földeket is. A kedvezményezett új cégtulajdonosok ráadásul olcsón jutottak a bérelt állami területekhez, amelyeket esetenként rendkívül hosszúnak számító, ötven éves időtartamra vehettek használatba, így egyes bérleti szerződések csak 2050 körül járnak le. Részben átrendezte a helyzetet a már említett, 2015-2016-ban végrehajtott földprivatizáció, amikor a harmadik Orbán-kormány az állami területek jelentős részét magánszemélyeknek értékesítette, vagyis tulajdonképpen eladta a korábbi kedvezményezett vállalatok alól. A tranzakciókkal a már említett Leisztinger-cégek mellett rosszul jártak Simicska Lajos agrárérdekeltségei is. Bár a társaságok bérleti szerződései a magánszemélyek tulajdonszerzésével nem szűntek meg, az új tulajdonosok a megállapodások lejártakor nyilvánvalóan birtokba veszik majd megvett területeiket, addig pedig egyoldalú bérletidíj-emeléseket is kezdeményezhetnek. Így az új szituáció az érintett cégeknél részben gazdálkodási bizonytalanságot, részben nagyobb bérletidíj-költségeket okozhat. Másoknak, például Mészáros Lőrincnek kifejezetten kedvezett a földprivatizáció, mivel a vállalkozó az agráriumban is nagyobb ütemben növelhette befektetéseit. Az igazi nyertesnek azonban Csányi Sándor tekinthető, mivel a kormány a Bólyi Zrt és a Dalmand Zrt. 25 ezer hektárt közelítő bérelt állami területeit nem értékesítette, hanem a két vállalatot – egyedüliként a magyar agrárgazdasági magánszférában – úgynevezett mintagazdaságokká nyilvánította. Ez lényegében azt jelentette, hogy a két társaság területei tartós állami tulajdonban maradtak, és ez a vállalatoknak továbbra is stabil földhasználatot, illetve kedvezményes bérleti díjakat jelenthet.A legnagyobb földbirtokkal rendelkező magyarországi befektetők
(a vállalkozókhoz tartozó terület és legnagyobb cégeik 2017-es adatok alapján) 1. Csányi Sándor: 33,6 ezer hektár: - Bólyi Zrt. (Bóly) - Dalmand Zrt. (Dalmand) - Agroprodukt Zrt. (Pápa) 2. Simicska Lajos - Nyerges Zsolt: 22,9 ezer hektár - Lajta-Hanság Zrt. (Mosonmagyaróvár) - Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. (Cegléd) - Sárvári Mezőgazdasági Zrt. (Sárvár) - Szombathelyi Tangazdaság Zrt. (Szombathely) 3. Dorogi Árpád-Helmut Gsuk: 15 ezer hektár - Mezőfalvai Zrt. (Mezőfalva) - GSD Agrárprodukt Kft. (Zsira) - Beta Center Kft. (Sopronhorpács) - Beta Agro Kft. (Sopronhorpács): 4. Mészáros Lőrinc: 12,6 ezer hektár - Agrosystem Zrt. (Herceghalom) - Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. (Murony) - Aranykorona Zrt. (Székesfehérvár) - Búzakalász 66 Kft. (Felcsút) - Csabatáj Mezőgazdasági Zrt. (Békéscsaba) 5. Leisztinger Tamás: 10,1 ezer hektár - Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (Komárom) - Fűzvölgyi Agrár Zrt. (Fűzvölgy) - Gyékényesi Zrt. (Gyékényes) - Alkotmány Agro Zrt. (Nagykanizsa) - Ácsi Mezőgazdasági Zrt. (Ács) - Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. (Nagykanizsa) 6. Bihari Gábor: 8,2 ezer hektár (Mezőtúr) - Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt. (Mezőtúr) - Agrofriz Kft. (Mezőtúr) 7. Flier-család: 7,9 ezer hektár - Agárdi Farm Kft. (Agárd) - Baráka-major Kft. (Seregélyes) - Cserepes-major Kft. (Zichyújfalu) - Tükrüs-major Kft. (Seregélyes) - Selymes-major Kft. (Seregélyes) 8.Bódi Család: 7,1 ezer hektár - Tedej Zrt. (Hajdúnánás-Tedej) 9. Claessens-család: 7 ezer hektár* - Claessens Kft. (Somogyszob) - Agrár Kft. (Somogyszob)*egyes források szerint 3-4 ezer hektár
Forrás: K-Monitor, novekedes.hu