Drágult a szaloncukor, vajon így is elmegy a szokásos 3500 tonna? 

Hetek óta tele vannak a boltok a karácsonyfa díszítésének legédesebb elemével, a szaloncukorral. Ahogy azt tavaly megjósoltuk, az árak változtak, és nem a vásárlók örömére.

2022 karácsonyán azt írtuk, számos alapanyag - többek között a cukor ára brutálisan megnőtt, míg a nagykereskedelmi ára Európában tavaly szeptemberben tonnánként 500-550 euró volt, októberben már közel 1100 euróra drágult. Ez az előző karácsonyi édességárakat nagymértékben nem befolyásolta, hiszen a gyártók a téli szezon termékeit jellemzően már nyáron, kora ősszel elkészítették az olcsóbban bevásárolt alapanyagokból.

- Van egy KSH-adatunk a csokoládétermékek drágulásáról: 24 százalékkal mentek fel az árak az egy évvel korábbihoz képest. Azt gondoljuk, hogy a statisztikai hivatal által mérttel nagyjából párhuzamosan drágultak a karácsonyi édességek is

- mondja a Növekedés.hu-nak Intődy Gábor. A Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára rámutat, az általános inflációs környezet nem tett jót az áraknak, de külön is említést érdemel két nagyon fontos alapanyag, a kakaó és a cukor jelentős drágulása, előbbi 60-70 százalékkal, utóbbi 50-60 százalékkal kerül többe idén. Márpedig ezekből bőven kell pakolni a szaloncukorba, ami magyarázza a drágulást. 

Nem az édességektől kapunk idén gyomorrontást

- Egy kilogramm középkategóriás szaloncukor kilónkénti átlagára idén 6000 forint körül alakul, a kézműves termékek ennek nagyjából a duplájába, 12-15 ezer forintba kerülnek - sorolja Intődy Gábor hozzátéve, a kézművesekből gyakran szemenként is lehet vásárolni, így azok is megkóstolhatják, akik nem szánnak rá nagyobb összeget. 

Magyarországon ökölszabály, hogy évente csaknem 3500 tonna szaloncukrot visznek haza a fogyasztók, azaz egy-egy háztartásra átlagosan egy kilogramm jut.

- Látható, hogy az embereknek kezd elegük lenni az inflációból, és elkezdtek visszavenni a fogyasztásból, egyelőre úgy látjuk, hogy ez a mennyiség idén is el fog fogyni - véli a főtitkár, aki szerint jelenleg az látszik, hogy az évek óta megfigyelt elmozdulás a prémium termékek irányába most megtorpant, de nem indult meg visszarendeződés, az emberek nem kezdtek el lefelé vásárolni, inkább tovább csökkentik a mennyiséget.

Bár leginkább az jellemző, hogy tovább keresgélnek, jobban odafigyelnek az ár-érték arányra. De ha az ünnepi alkalmakról van szó, és a karácsony mellett Intődy Gábor szerint egyre jobban kezdenek feljönni a különböző céges ajándékozások, munkahelyi rendezvények, mint édesség-fogyasztók, akkor a fontossági sorrendben jóval hátrébb kerül a termék ára. Példaként hozza fel, hogy csokimikulásból idén még több is fogyott 2022-höz képest. 

Az Auchan szakértői úgy látják, a választásban egyre nagyobb szerepet játszik az ár. “A vásárlók egyre tudatosabbak e téren, keresik a kedvezőbb megoldásokat és az akciókat. Az Auchan ezért a csúcsszezonban is folyamatosan akciós áron kínálja az ünnepi édességeket, nem kell januárig várni az akciókkal.  A fogyasztói kosárba jellemzően kevesebb termék kerül a tavalyi évekhez képest, és az előre elkészített csomagok és díszkosarak helyett is a vásárlók inkább maguk állítják össze az édességcsomagokat. Egyre népszerűbbek a sajátmárkás és a kimért termékek.” - olvasható az áruházlánc honlapján.

A jövő kiszámíthatatlan

Egyelőre nagy a pezsgés a szaloncukorpiacon, amit mi sem mutat jobban, mint hogy  Az Év Szaloncukra versenyre idén is rengeteg nevezés érkezett, a verseny győzteseit 196 szaloncukor közül választották ki. 

- Az Év Szaloncukra 2023 címet a balatongyöröki Promenád Kávéház Fügés-diós szaloncukra nyerte el, a második helyezett a maklári Stühmer Körtezselés-muskotályos szaloncukra lett, míg a harmadik helyen a Keszthelyi Sütibolt meggyes marcipán szaloncukra végzett

- sorolja az ínyencségeket  Intődy Gábor, aki a jövőt nézve mégsem optimista.

-  A kakaó ára az elmúlt öt évben össze-vissza ugrált, volt már olyan drága mint most és volt lényegesen olcsóbb is. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy merre megy majd a jövőben, annyi biztos, hogy túl sok jóra nem számíthatunk - mondja a főtitkár, aki mindezt arra alapozza, hogy a világ kakaótermesztésének a kétharmadát egy nagyon szűk földrajzi területen, Elefántcsontparton és Ghánában termesztik, jellemzően kézi erővel, kisbirtokokon. Ez egyrészt nem túl hatékony termelési forma, másrészt rendkívül kitett a különböző környezeti hatásoknak, például az El-ninonak, a kártevőknek, és az egyre szélsőségesebb időjárásnak, valamint a talajerózió ellen sem tudnak hatékonyan fellépni. Emiatt viszont a kakaópiac nem stabil, bármilyen anomália pillanatok alatt meglökheti a kakaó árát felfelé vagy lefelé.