Eltűntek az olcsó laptopok a boltokból

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki most akarja lecserélni laptopját. Egy évvel ezelőtt még bőven lehetett válogatni a nagy gyártók low end kínálatából nyolcvan-százhúszezer forint között, és még ez alatt az árszint alatt futottak a no name márkák, a járványhelyzet azóta alaposan átrendezte a piacot. Ma már száznegyvenezer forint alatt szinte lehetetlen gépet találni, ami kétszázezer alatt van, már olcsónak számít, és ezek többsége elavult alkatrészekkel dolgozik, így a használat során garantáltan lassú lesz. Ha komolyabb laptopot szeretnénk, mondjuk HDD helyett a gyorsabb SSD háttértárral, vagy modernebb IPS kijelzővel, amit stabilan lehet munkához használni, könnyen otthagyhatunk háromszázezer forintot is a boltban.

-  Mi is egyre drágábban tudjuk beszerezni a gépeket, ezért kellett emelni az árat – tudjuk meg az USANotebook.hu webáruház ügyfélszolgálatán. Ennek egyik oka szerintük az, hogy tavaly a vevők gyorsan elkapkodták a laptopokat, amikor egyszerre sokan álltak át otthoni munkára. A hirtelen megnövekvő kereslettel a gyártók nem bírtak lépést tartani, a felzárkózás azóta is tart, viszont az egész rendszer le van még lassulva.  

Kétszer annyiba kerülnek a laptopok

Az USANotebook blogja tavaly februárban szedte össze, milyen laptopokat ajánl kétszázezer forint alatt általános/otthoni/irodai felhasználásra. A lista legolcsóbb szereplője a Lenovo IdeaPad S145 volt 84 290 forintos induló árral. Rákérdeztünk, jelenleg ez a típus nem is kapható, de a felszereltsége alapján, ha lenne, akkor száznegyvenezer forint körül, vagy fölötte lenne az ára, azaz közel a duplája.

A többi forgalmazó is hasonló cipőben jár, a Media Markt honlapján utánanéztünk, a legolcsóbb laptopért 192999 forintot kérnek el, és bár egyes online üzletekben meg lehet úszni ennél kevesebből is, de ezek a gépek már annyira gyengén felszereltek, hogy Windows 10-el csigalassan tudnak csak üzemelni, érdemesebb inkább áruhitellel venni egy drágábbat, vagy egy használt üzleti laptopot.

Az sem kedvez az alacsonyabb árfekvésű termékeknek, hogy a gyártók a drágább business és gamer szegmensben számítanak nagyobb forgalomra, így most leginkább ezekre álltak rá. Másfajta laptopokra pedig nehezen tudnak alkatrészt szánni, ugyanis hiány lépett fel többek között processzorból és videókártyából. Az már 2019-ben, tehát jóval a pandémiás helyzet előtt is látszott, hogy az AMD-nek gondot okoz a növekvő kereslet, ugyanis kiszervezte a gyártást, elnyújtva az ellátási láncot, de a 2020-as év az Intelt is kihívások elé állította, pedig huszonöt százalékkal növelték a processzorgyártást. A hiányt pedig az olyan nagy gyártók is megérzik, mint a HP vagy a Dell.

Érdemes szétnézni olyan oldalakon is, amelyek kifejezetten kínai termékeket forgalmaznak – egyrészt itt is visszazuhant a kínálat, az árak pedig felszöktek, ami nem meglepő, tekintve hogy a kínai gyártók is Intel processzorokat építenek a termékeikbe.  

A megugró kereslet nem csak a laptopokat érinti, hiány alakult ki minden informatikai eszközből, amely az otthoni munkavégzést, kapcsolattartást, vagy kikapcsolódást segíti. Jó példa erre a webkamerákat gyártó Logitech, amely fokozott tempóban növelte a termelést, mégis megmaradt a szakadék a kereslet és a kínálat között. Ez az árakat is felhajtotta, egy átlagosan hat-hétezer forintba kerülő Logitech HD Webcam C270 ára április és május folyamán a hatvanháromezer forintig is felszaladt, és mai két-háromszorosába kerül, mint a járvány előtt.

Olcsó húsra nincs garancia?

Még látványosabbá teszi az áremelkedést, hogy az online áruházak kínálatából egyszerűen felszívódott az „alsópolcos” kínálat. Tavaly még öntötték ránk a „no name” márkák termékeit, amelyek gyanúsan olcsók voltak ugyan, de jó eséllyel lehetett belefutni olyan laptopba, amely pár hónap után vacakolni kezdett.

Jellemző hiba volt, hogy tönkre ment a hűtés, túlmelegedett, ami gyorsan hazavágta az akkumulátor üzemidejét, vagy a zsanérok lazultak meg, és szabad szemmel is látszott, hogy a megszokottnál gyengébb minőségű anyagból készültek. Mivel idén januárban szigorúbb szabályok léptek életbe a jótállásra és garanciális javításokra vonatkozóan, utánanéztünk, ez volt-e az oka, hogy a forgalmazók megszabadultak kevésbé megbízható termékeiktől.

- Magánszemélyek esetében változtak a garanciaszabályok, most már az eladónak is felelősséget kell vállalnia az általa forgalmazott termékért, például meghibásodás esetében biztosítani a garanciális javításokat. Egy jól ismer, hagyományos nagy gyártó termékének javítását könnyebben meg tudjuk oldani, egy Lenovo-t vagy egy Acert el lehet vinni a márkaszervízbe. Egy ismeretlen, kisebb márka esetében ilyen opció nincs, ilyenkor a forgalmazónak kell elintézni a javítást – mondják az USANotebook-nál, éppen ezért nem tartják kizártnak, hogy ezért nem vállalják már a forgalmazók ezeknek a gépeknek az árusítását.  

Érdekes adalék, hogy az okostelefonok kínálatán ezt a hatást nem látjuk érvényesülni. Ennek oka alighanem az árazásban keresendő. Januártól már csak a tíz és százezer forint között értékesített termékekre marad érvényben az eddig bevett éves garancia, így a jellemzően tíz-húszezerért árult telefonok esetében továbbra is opció. A megdráguló laptopokból viszont még a legalsó kategóriába tartozók is beleesnének a száz és kétszázötvenezer forint közötti kategóriába, így kötelező lenne rájuk a két év jótállás.

- A nagy gyártóknak is kijön néha olyan szériája, amely tele van hibával – árnyalja a képet a Laptokszaki informatikusa. Ám egy jól bejáratott régi márka termékeihez könnyebb alkatrészt beszerezni, ha javításra kerül a sor, szerinte ezért is van hátrányban egy Magyarországon ismeretlen gyártó. És bár a piacot alakító folyamatokra csak következtetni lehet, szabad szemmel is látható, hogy azok a márkák maradtak a polcokon, amely mögött jól kiépült szervizhálózat van.