Ebben az 5 országban a legjobb az élet nyugdíjaskorban

Norvégiában a világ legnagyobb állami vagyonalapja, az olajalap áll a nyugdíjrendszer mögött, ami szinte teljes védelmet nyújt a demográfiai elöregedésből és az államadósságból fakadó pénzügyi válságok ellen – derül ki a Natixis ranglistájából.

A hárompilléres rendszer felépítésben az állami alapgarancia mellett kötelező a munkahelyi nyugdíj-előtakarékosság, a munkáltatóknak legalább a bér 2%-át kell befizetniük.

Kiemelkedő az egészségügyi ellátás minősége, magas a várható élettartam, és alacsony a társadalmi egyenlőtlenség.

Írországban a nyugdíj alapja az erős gazdasági növekedés, magas átlagkeresetek és az utóbbi évek egyik legmodernebb nyugdíjreform-programja.

Az univerzális állami nyugdíj mellett nemrégiben vezették be az automatikus munkahelyi nyugdíj-beléptetési rendszert, amelynél a munkavállaló, a munkáltató és az állam közösen takarít meg. Dublin az élmezőnyben áll a kedvező adózási és bérfeltételek miatt.

Hollandiában működik a világ legfejlettebb, kollektív kockázatmegosztásra épülő iparági nyugdíjpénztári hálózata, amellyel feljött a dobogó 3. fokára.

Az alapfokú állami nyugdíjat egy szinte mindenkire kiterjedő (~90%+ lefedettségű) kötelező munkahelyi nyugdíjpillér egészíti ki, amelyet szakszervezetek és munkáltatók közösen kezelnek.

Kimagasló jövedelempótlási rátát biztosít, a nyugdíjasok gyakran korábbi fizetésük 70–80%-át is megkapják, és minimálisra csökkenti az időskori szegénységet.Negyedik helyen áll a svájci nyugdíjrendszer, amely szilárd pénzügyi stabilitást, alacsony inflációt és a világ egyik legfejlettebb egészségügyi infrastruktúráját jelenti.

A szigorúan szabályozott 3 pilléres modell alapja: az állami alapadóztatási pillér a minimális megélhetésért, a kötelező munkahelyi nyugdíjpénztár, amely a korábbi életnívó fenntartását célozza, illetve a kiemelt adókedvezménnyel támogatott egyéni megtakarítás.

Rendkívül magas a várható élettartam és a tőkevédelmi biztonság.

Dániában az állami szociális védőháló és a piaci alapú munkahelyi megtakarítások egyensúlya adja a jó nyugdíjrendszer alapját.

Az általános adóbevételekből finanszírozott állami nyugdíj célzott támogatásokkal egészül ki a rászorulóknak, míg a kollektív munkahelyi nyugdíjpénztárakba a bérek 12–18%-a kerül befizetésre. A rendszer szinte teljesen felszámolta az időskori szegénységet.

A régióban a cseh és szlovén nyugdíjrendszer áll a legközelebb a top 5 országhoz az IM Global Wealth szerint, amely a Natixis adatai alapján közölte a listát.

Itthoni helyzet

A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságával sok elemzés jelent meg az utóbbi években, az időskori ellátás kérdésével azonban annak ellenére keveset foglalkoznak, hogy a kérdés tízből négy családot érint.

Magyarország lakossága 9,49 millió főre csökkent, miközben a 65 év felettiek aránya több mint 20 százalékra nőtt a magasabb várható életkor miatt is.

Tavaly júniustól egy év alatt egy város lakosságával, 28 ezer fővel csökkent a lakosság a friss statisztikai adatok szerint, miközben a termékenységi ráta 1,27-re süllyedt.

A demográfiai és egészségügyi helyzet mellett az egyszemélyes háztartások számának növekedése és az idősek elmagányosodása is az állami szerepvállalás átgondolását teszik időszerűvé az idős betegek ellátásában.Az idős népesség aktív korúakhoz viszonyított aránya 20 százalékról (1990-ben) 32 százalékra emelkedett, ami különösen 2040-től fog jelentősen megugrani, amikor a Ratkó-unokák elérik a 65 éves kort.A várható élettartam növekedésével nőtt a 24 órás felügyeletet igénylő demens betegek száma.

A többgenerációs családok visszaszorulása, a nők tömeges munkavállalása, a fiatalok elvándorlása és az idősek elmagányosodása miatt a családon belüli gondoskodást felváltotta az intézményi ellátás iránti kereslet – hívta fel a figyelmet még tavaly az Állami Számvevőszék időskori bentlakásos ellátásról szóló jelentése.