Egy éve tart a háború - térképeken mutatjuk 365 nap eseményeit

Épp egy évvel ezelőtt, február 24-én hajnalban, Ukrajna nagyvárosaiban a légvédelmi szirénák hangja törte meg a csendet. Oroszország rakétaesőt zúdított az ország területére és megindította az Ukrajna elleni inváziót. 

A háború kezdete óta folyamatosak az orosz légitámadások és rakétatámadások Ukrajnában

Rég nem látott rém jelent meg Európában

Bekövetkezett az a forgatókönyv, amire igazán senki nem számított. Bár a valóságot elferdítve az oroszok különleges katonai műveletként hivatkoztak az eseményekre, valójában azon az éjjelen kitört a II. világháborút követő időszak legintenzívebb háborúja Európa kellős közepén. Mindez azért is példátlan, mert míg a világháborúk utáni egyetlen nagy európai fegyveres konfliktussorozat, a jugoszláv háborúk idején egy felbomló ország utódállamai harcoltak egymás ellen, épp azért, hogy az egyes entitások elnyerjék a függetlenségüket (és ezt akarták megakadályozni a szerbek), addig az ukrajnai háború esetében egy teljesen szuverén, rögzített határokkal bíró, független országot rohant le egy másik szuverén ország, felrúgva ezzel a teljes európai status quo-t.

A háború miatt milliók kényszerültek az otthonuk elhagyására

A háborút megelőzően már lehetett érezni, hogy izzik a levegő az ukrán-orosz és az ukrán-fehérorosz határ közelében. Valójában a Krím 2014-es annexiója és a donbasszi szakadár államok létrejötte óta óriási volt a feszültség a térségben. Mindemellett azonban 2014-ben Oroszország nem mert, vagy nem akart nyílt konfliktust felvállalni, ezért is vetették be az úgynevezett ’’zöld emberkéket’’ és a legtöbb katonai szakértő 2021-2022 fordulóján sem gondolta, hogy Moszkva belemegy egy nyílt háborúba. Folyamatosan zajlott a találgatás, hogy mire készül a Kreml. Egymásnak ellentmondó információk jelentek meg az orosz fél részéről is, de összességében a nyugati országok is inkább arra számítottak, hogy Oroszország csak nyomást akar gyakorolni Ukrajnára, esetleg egy 2014-eshez hasonló fedett akciót hajtanak végre valahol a Donyec-medence területén.

Ehelyett azonban nyílt háború tört ki, ami immár egy éve tart és még közel sem lehet látni a végét. Azóta milliók váltak otthontalanná, tömegek menekültek el az oszágból és rengeteg civil vesztette életét az egyre súlyosabbá váló harcokban. 

Ukrajnából érkező menekültek Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a háború elején kialakított ideiglenes szálláshelyen; Forrás: MTI

Nem várt ellenállás - az első napok

Az első napokban óriási volt a zűrzavar. Szinte percenként érkeztek az új hírek. A közösségi média megtelt vonuló orosz csapatokkal. Az európai lakosság félni kezdett, mert évtizedek óta először megérintette a háború szele. Valójában alig lehetett tudni, mi történik a lerohant kelet-európai országban és a szakértők, politikusok, katonai vezetők többsége nem sok esélyt jósolt Ukrajnának. Mindenki elhitte, hogy az orosz medve néhány nap alatt leteríti az áldozatát és csak azon folyt a találgatás, vajon meddig bírják az ukránok.

Végül azonban nem ez a forgatókönyv következett be és Ukrajna nem várt ellenállást tanúsítva viszonylag hamar gátat szabott az orosz előretörésnek.

A február 24-ét követő első hét eseményei igencsak homályosak. Egyszer a jövőben valószínűleg hadtörténészek sora kutatja majd, mi is történt azután a fagyos, télvégi, csütörtöki nap után. Most még azonban igen hiányosak az információink. Annyit biztosan tudunk, hogy Oroszország egyszerre több fronton indított támadást, egyfajta harapófogóba zárva Ukrajnát.

Délről a Krím felől, dél-keleten a szakadár köztársaságok irányából, keleten Harkov és Szumi térségében, míg északon Fehéroroszország felől Kijev irányába indítottak támadást az oroszok.

Az orosz támadás irányai a háború kezdeti szakaszában

A leginkább rejtélyes események a fővárosban Kijevben játszódtak le. Ejtőernyőn ledobott orosz különleges alakulatokról és orosz diverzánsokról érkeztek hírek, akiknek a feladata az ukrán vezetés likvidálása és a főváros védelmének az ellehetetlenítése lett volna. Utóbb tudjuk, hogy ezek az akciók, ha meg is történtek, egészen biztosan sikertelenek voltak. Ukrajna elnökét és az ukrán vezetést sikerült biztonságba helyezni és Kijev védelmét is nagyon hamar megszervezték.

Kezdetben a rakétazáporra ébredő Ukrajna nyilván nem tudott azonnal reagálni, így az oroszok először nagyon gyorsan előre nyomultak, ahogyan azt a papírforma is diktálta. Meglepetésre azonban az ukránok nagyon gyorsan rendezték a soraikat.

Elsötétült Ukrajna - Éjszakai műholdkép Ukrajnáról a háború kitörése előtt (felső kép) és a háború kitörése után (alsó kép)

Ebben segítségükre volt, hogy országuk területe hatalmas, így nem lehetett egyik pillanatról a másikra végig rohanni rajta, továbbá a hírhedt ukrajnai sártenger miatt a közutakra, sebezhető menetoszlopokba kényszerült az orosz hadsereg, ráadásul Oroszország láthatóan alul becsülte az ellenfelét és az inváziós hadsereg sem méretében, sem felszerelésében nem volt elégséges a sikeres villámháborúhoz.

Moszkva elszámította magát?

Az első problémák már a kezdetekkor előjöttek. Míg délen a Krímből kiindulva viszonylag gyorsan bevették a régió két jelentősebb városát, Herszont és Melitopolt az oroszok, addig keleten és északon meggyűlt a bajuk a nagyvárosokkal. Harkiv és Szumi, valamint Csernyihiv védői ugyanis ellenálltak az inváziónak és az orosz hadsereg csak a városokat kikerülve tudott előre nyomulni, ezzel azonban kitetté váltak az amúgy is rosszul szervezett utánpótlási vonalaik.

A háború kezdeti szakasza - Szumi, Csernyihiv és Harkov elfoglalása nem sikerült az oroszoknak. Ez később végzetesnek bizonyult számukra az északi fronton

Így, bár viszonylag gyorsan, néhány nap leforgása alatt Kijev közvetlen közelébe jutottak, a várostól mindössze néhány 10 kilométerre elakadt az orosz offenzíva.

Bár márciusban néhány nap alatt több irányból is Kijev közelébe jutottak az orosz csapatok, nem sikerült stabilizálniuk a megszállt területeket és akadozott az utánpótlásuk

Az utánpótlás akadozott. A környező településen gerillaharcot folytató ukránok tizedelték az orosz sereget. A sártengerbe ragadt, elavult, hidegháborús orosz harcjárműveket sorra hagyták el az orosz katonák, az ukránok viszonylag egyszerű, olcsó fegyverekkel sorra pusztították a megfelelő védelemmel, csapatlégvédelemmel el nem látott támadó alakulatokat.

Orosz menetoszlop az ukrajnai sárban a háború elején

Kijev felszabadult 2022. április

Véres küzdelem alakult így ki az ukrán fővárosért, amelyben bár arattak részsikereket, de egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy nem győzhet az orosz hadsereg. Március utolsó napjaiban már körvonalazódni látszott Kijev térségében a fordulat. A villámháborús tervek addigra nyilvánvalóan füstbe mentek, az ukrán védelem pedig egyre intenzívebb ellentámadásba kezdett.

Fontos megjegyezni, hogy az orosz hadvezetés vélhetően alul mérve az ukrán erőket nem küldött akkora katonai erőt a főváros ellen, ami a városostrom sikerességéhez szükséges fölényt képes lett volna kialakítani.

Április első napjaira az ukránok olyan messzire tolták a frontvonalakat Kijevtől, hogy az orosz tüzérség már nem tudta lőni a várost.

Április első napjai: Az ukrán ellentámadás egyre messzebb tolta a frontvonalat Kijevtől, ekkor már az orosz tüzérség nem tudta lőni az ukrán fővárost

A lakosság kicsit fellélegezhetett. Pár nap leforgása alatt északon egészen a fehérorosz határig nyomulva teljesen visszaszerezte az ukrán hadsereg a kontrollt Csernobil térsége fölött. A Dnyeper keleti partján is Csernyihiv fölé tolódott el a frontvonal, az oroszok pedig gyors visszavonulásba kezdtek.

Az ukrán hadsereg felszabadította Csernobilt és Csernyihivig visszanyomta az orosz csapatokat

Ekkoriban a felszabadított településekről szörnyű felvételek járták be a világsajtót, az oroszok ukrán lakosság ellen elkövetett kegyetlenkedéseiről. Vélhetően ez is olyan epizódja a háborúnak, amit egyszer a történelem legsötétebb eseményei közt fognak majd emlegetni.

Az orosz visszavonulás ezt követően viharossá vált, az ukrán hadsereg pedig rekord sebességgel szerezte vissza Ukrajnai észak-keleti területeinek egészét.

Észak-Ukrajna felszabadult, az ukrán erők visszaszerezték az ellenőrzét a területek felett, délen azonban továbbra is zajlott az offenzíva

Nyugati fegyverek érkeztek

Fontos mellékszál, hogy a rendkívüli ukrán sikereket látva a nyugati országok hamar elkezdtek fegyvereket szállítani az ukrán hadseregnek. Ebben a szakaszban nehézfegyvereket még nem igazán küldtek. Elsősorban lőszert, drónokat, az elhíresült Javellin vállról indítható páncéltörő rakétákat (és egyéb páncéltörő kézifegyvereket, például Carl Gustaf-ot), MANPADS légvédelmi eszközöket (köztük Stingert) és kézifegyvereket szállítottak a lerohant országnak. Ezeket az egyébként modern, de egyszerűen használható eszközöket az ukrán katonák rendkívüli hatékonysággal vetetették be az orosz harckocsik és harcjárművek, valamint utánpótlást szállító menetoszlopok ellen. Azóta egyre komolyabb fegyvereket kezdtek el küldeni Ukrajnának, így ma már önjáró tarackokat, rakétasorozatvetőket, különböző harcjárműveket, MRAP-kat, és most már harckocsikat is szállítanak egyes NATO tagok a megtámadott országnak.

Az oroszok már Mariupolban vannak - 2022. május

Ekkor sokan gyors ukrán győzelemben reménykedtek, ez azonban szintén következett be. Bár északon, észak-keleten Ukrajna felszabadult, Harkov térségében még dúltak a harcok (bár nem sok orosz sikerrel), a Donyec-medencében és délen pedig gyors átcsoportosítás után hirtelen a korábbinál jóval nagyobb inváziós hadsereg jelent meg.

Komolyabb sikereket a tavaszi hónapokban szinte kizárólag délen tudtak elérni az oroszok. Mire Észak-Ukrajna felszabadult, az Azovi-tenger partvidékén már egészen Mariupolig jutott a támadó fél.

Érdemes megjegyezni, hogy nyugati irányban Odessza fele nem sikerült előre törniük. A háború kezdetén még partraszálló csapatokról is hallani lehetett, de bármi is történt, Odessza végig ukrán kézen maradt, Mykolaivnál nem jutottak előrébb az oroszok, a Fekete-tenger elaknásítása azonban megölte az ukrán tengeri gabona szállítmányozást.

Az elaknásított Fekete-tenger

Mariupol ostroma nem volt fáklyásmenet az oroszok számára. Hosszú, véres és brutális harcok árán tudták csak bevenni a várost. A bekerített Mariupolban iszonyú pusztítást vittek végbe a tüzérségi támadások és a folyamatos bombázások. Az épületállomány nagyrésze megsemmisült, a lakosság többsége elmenekült, körülbelül 20 ezer civil életét vesztette, a közmű és élelmiszer ellátás gyakorlatilag megszűnt.

A város védői végül a hírhedtté vált Azovstal vasmű végtelen bunker rendszerébe húzódtak vissza, ahonnan csak nagyon lassan tudták őket kiszorítani az oroszok. A város május 16-án végleg elesett és a megszállók kezére került.

Mariupol romokban - háttérben az Azovstal vasmű

Ez kulcsfontosságú volt a későbbi események szempontjából, mivel így az oroszok jelentős erőket tudtak átcsoportosítani a Donyec-medencébe, annak is elsősorban a Luhanszki területen található részébe, ahol egyre hevesebben zajlottak a harcok.

Mariupol elesett - a Donyec-medence luhanszki része ellen indultak meg az orosz csapatok

Luhanszki hadjárat - 2022. nyár

A cél ekkor már Luhanszk megye ukrán kézen lévő részének két legnagyobb városának, az egymással szomszédos Szeverodonyecknek és Liszicsanszknak az elfoglalása volt. Az orosz hadsereg itt viszonylag nagyfokú hatékonyságot tanúsítva május végén már nagyon közel járt Szeverodonyeckhez, sorra foglalta el a környező kisebb településeket és a város bekerítésén dolgozott. Az ostrom azonban így is jó egy hónapot vett igénybe. A védők itt is sokáig kitartottak, így csak június végén sikerült teljesen elfoglalniuk Szeverodonyecket az oroszoknak.

Szeverodonyeck bekerítése

Ezt követően megkezdték Liszicsanszk bekerítését. Mivel a város a Donyec folyó túloldalán volt, ez a művelet eleinte egyáltalán nem zajlott gördülékenyen. Észak-keleti irányból, Bilohorivka felől, először nem is járt sikerrel az átkelés, így inkább dél felől indítottak támadást, ahol már rendelkeztek hídfővel a folyó túlpartján. Összességében gyorsan haladt a bekerítő művelet. Június legvégére sorra foglalták el a Liszicsanszkot körülvevő városokat, falvakat.

Liszicsanszk bekerítése

Liszicsanszk bekerítése 2.

Végül Liszicsanszk nem tartott ki olyan sokáig, mint Szeverodonyeck. A várost hamar elfoglalták, július 3-án pedig Ukrajna is elismerte, hogy elveszítették a települést.

AZ orosz offenzíva ezután meglepő módon megállt, lelassult. Elvileg elkezdték megszervezni a szomszédos Donyeck megye két nagyvárosának Szlavjanszknak és Kramatorszknak az elfoglalásának az előkészítését. A nagy ostrom azonban azóta sem következett be.

Az orosz offenzíva új célpontjai Liszicsanszk elfoglalása után - az orosz műveletek ezt követően ismét elakadtak

Kijev visszavág - 2022. ősz

Az orosz szervezkedés közepette ugyanis Ukrajna újabb ellentámadást kezdett felépíteni. Liszicsanszk elestének idején Herszon és Harkov térségében már mozgolódni kezdtek az ukrán erők.

Eleinte úgy tűnt, hogy először Herszonnál indul meg a nagy ukrán ellentámadás, azonban ez később dezinformációnak, figyelemelterelésnek bizonyult. Az ukrán hadsereg végül keleten Harkovból tört ki szeptember elején és rövid idő alatt gyors sikereket arattak. Sorra foglalták vissza a megszállt területeket, az orosz hadsereg pedig ismét képtelen volt védekezni, így visszavonulót fújt a térségből.

Megindult az ukrán ellentámadás - Harkov megye szinte egész területét felszabadították

Szeptember közepére Harkov megye nagy része felszabadult. A hónap végére pedig az egész megye újra ukrán ellenőrzés alá került és Luhanszk megye határáig tolták vissza az orosz állásokat. Fontos ukrán fegyvertény, hogy sikeresen visszafoglalták Izyumot is.

Keleten végül Luhanszk megye – Harkov megye határán stabilizálódott a front. A Donyec-medencében eközben kissé visszaszorították az oroszokat Liszicsanszk közelébe, így az ukránok elkerülték Szlavjanszk és Kramatorszk ostromát.

Szintén szeptemberben újabb ukrán ellentámadás indult. Ez esetben valóban Herszon irányába. Eleinte az oroszok ezen a fronton egész sikeresen tartóztatták fel az ukrán erőket.

Így indult meg az ukrán ellentámadás Herszonnál

A várostól mintegy 20-50 kilométerre változó intenzitással zajlottak sokáig a harcok, az oroszoknak azonban egyre nehezebben ment a városba az utánpótlás szállítás és a nyugati fegyverekkel bővült ukrán tüzérség egyre sikeresebben pusztította az orosz állásokat és a stratégiai szállítási útvonalakat. Végül hosszas harcok után november közepén az oroszok feladták Herszont, az ukrán hadsereg pedig benyomult a helyükre. Azóta Herszonnál a Dnyeper mentén beállt a front és a folyó két partján farkasszemet néz a két sereg.

Ukrajna november végén

Bahmut ostroma - 2022-2023 tél

A kezdeményező szerepet ezután újra az orosz fél vette át és ismét a Donyec-medencére helyeződött a háború súlypontja.

Újra a Donyec-medence lett a háború fókuszpontja

A legtöbb helyen a Donbasszban az oroszok stabilizálták a frontvonalakat, Bahmut térségében pedig komolyabb offenzívába kezdtek. A céljuk a város bevétele. Ehhez a korábbi taktikához híven megkezdték a város bekerítését, ami mostanra eléggé előrehaladott állapotba jutott. A település eleste után a következő célpontjuk ismét a már emlegetett két nagyváros Kramatorszk és Szlavjanszk lehet. Kérdés, hogy Bahmut elhúzódó ostroma után ehhez lesz-e elég erejük.

Bahmut bekerítése

Bizonytalan jövő, távoli béke

Egy évvel a háború után most itt tartanak a harcok. Ukrajna a háború során elfoglalt területeinek kétharmadát visszafoglalta. A fegyvertranszferek Ukrajna számára folyamatosak, utóbbiak miatt pedig Oroszország időnként eszkalációval és atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik.

A háború kimenetele továbbra is végtelenül bizonytalan. Sok függ az orosz belpolitikai hangulattól, ahogy attól is, hogy Oroszország kap-e esetleg további támogatást Irántól, vagy esetleg Kína titokban mégis szállít-e nekik fegyvert. Humánerőforrás terén az oroszok jobban állnak, a morál azonban orosz részről továbbra sem eget verő. Szintén bizonytalan, hogy meddig bírja a nélkülözést és szenvedést az ukrán lakosság, ahogy sok függ a nyugati fegyvertranszferek folyamatosságától is, ami viszont a NATO fegyverkészletek méretén és a fegyvergyártó kapacitásokon is múlik.

Egyszóval sok a bizonytalanság. Az egyetlen, ami egy év után biztosnak tűnik, hogy sajnos messze még a béke és a háború tovább folytatódik.