A haderő, amelyet Putyin használt - Egy ilyen háborúban nem lehet kizárni a civil veszteségeket

Mi az, amit tudunk az Oroszországi Föderáció (OF) nagy arányú ukrajnai betöréséről?

A fő célt Putyin fogalmazta meg: demilitarizálni és nácitlanítani az országot.

Az első fogalom a világosabb: semlegesíteni az ukrán fegyveres erőket. A második fogalmat, a „nácitlanítást” nehezebb értelmezni. Valószínűleg kormány- és az ország számára orientációváltást jelent, aminek alapeleme: lemondani a NATO-tagságról, mint távlati célról és Moszkva-barát, vagy legalábbis semlegességet fogadó politikát folytatni.

Ez utóbbira utalt világosan újságíróknak válaszolva Dmitríj Peszkov, Putyin elnök szóvivője:

A rezsim (le)váltása – szmena rezsima - ez az ukrán népre tartozik.

Ami a részleteket illeti: keveset tudunk.

A Kreml-közeli ria.novosztyi jelentése szerint két órával (az akció megkezdése után) a moszkvai védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelmet és az ukrán légibázisok katonai infrastruktúráját kiiktatták és az ukrán határőrök „semmiféle ellenállást” nem tanúsítottak.

Ez a gyorsaság, a két óra arra utal, hogy a repülőterek elleni támadást a szállítógépekről ejtőernyővel ledobott különleges rendeltetésű katonák, az ugyancsak ejtőernyővel leérkeztetett haditechnika, páncélosok támogatásával hajtották végre. Az An-124-es Ruszlánok, az Il-76MD nehéz katonai szállítógépek a határtól 40-50 perc alatt elérhették Kijevet, a Boriszpil repülőteret. 

Ha kiindulhatunk a nyugati forrásokból, a határ mentén korábban felsorakoztatott katonai egységeket illetően, akkor

a támadásban legfeljebb 150 ezer katona vehetett részt. A valós szám ennél vélhetően kisebb.

Nagy valószínűséggel az első vonalban az OF különleges erői, a légideszant-csapatok, a VDV, a SzpecNaz vehettek részt. Ezek az újjászervezett és felturbózott különleges csapatok a Krím 2014-es vértelen elfoglalásával hívták fel magukra a figyelmet. Azóta a nyugati vezető katonai akadémiákon tananyag a Krím-2014, az udvarias „kis zöld emberek” megjelenése, észrevétlen mozgása.

Az OF hadseregébe mintegy 50 ezer ilyen különlegesen képzett katona tartozik.

A hagyományos „kommandós” képzéseken túl (különféle fegyverek kezelése, kézitusa) fel vannak készítve a lélektani hadviselésre, a hibrid-háborúra is.

Azaz arra, hogy a harci cselekményekkel egy időben hallatlanul erős propagandatevékenységgel igyekszenek megtörni egymást.

Az oroszországi hadsereg videocsatornáján Igor Konasenkov, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője figyelmeztetett, hogy az ukrán állami, titkosszolgálati felügyelet alatt álló médiumok – ahogy a tvzvezda.ru írja – tömegével közlik az állítólagos, nagy polgári veszteségeket okozó harci cselekményekről a híreket, a manipulált videofelvételeket, az állítólagos vérontásokról az információt.

Tegyük hozzá, noha Putyin elnök azt ígérte, hogy a polgári lakosságot nem érintik a harccselekmények, a civil áldozatokat kizárni ilyen helyzetekben lehetetlen.

Ami a klasszikus hadviselési elemeket, a mostani, ukrán források szerint hajnali 5 órakor kezdődött orosz intervenciót illeti, nagy valószínűséggel legelőször is nagy pontosságú rakétákkal – vélhetően többségükben Iszkander-M rövid (de megnövelt) hatótávolságú ballisztikus rakétákkal - csapást mértek a legfontosabb katonai objektumokra, a többi között az egész országban a katonai repülőterekre, légvédelmi állásokra, parancsnoki irányító központokra.

A négy és féltonna súlyú, saját kerekes szállítójárművükről gyorsan indítható Iszkander-M-ek 7-800 kilogrammos robbanófeje hatalmas pusztítást végez.

Egyetlen Iszkander-M robbanófej (hagyományos, repeszromboló töltettel), mintegy kétszáz méternyi sugarú körben megsemmisíti az épületeket, járműveket, repülőgépeket, távközlési eszközöket.

Ezzel „megtisztították” a légteret az ukrán légierőtől és a földön elpusztították a légvédelmet.

Utána jöhettek az OF-ből a katonai szállítógépek, az Il-76MD-k és az An-124-es Ruszlánok, amelyek légideszant egységeket dobtak le.

Az oroszországi hadseregnek mintegy 100 ilyen nagy stratégiai szállítógépe van.

Ezekről az ejtőernyősök mellett különlegesen kialakított, könnyű páncélos csapatszállítókat, harcjárműveket dobhattak le, amelyekben a kezelőszemélyzet és néhány kommandós ült. Földet érés után ezek a rendkívül nagy tűzerejű páncélosok azonnal menet- illetve harckészek voltak.

Célpontok: elsődlegesek lehettek a repülőterek. Több okból is. Egyrészt, hogy megakadályozzák a NATO fegyverekkel megrakott katonai szállítógépei landolását, másrészt fogadhassák az OF-ból érkező, katonákkal, hadianyaggal, páncélos járművekkel megrakott gépeit.

Kijevben a Boriszpil nemzetközi polgári repülőtérről már reggel jöttek a hírek, hogy robbanások, lövések hallatszottak. A Boriszpilnek két, egyenként 4000, illetve 3500 méter hosszú kifutópályája van, amely képes fogadni és indítani a legnehezebb gépeket is.

A második hullámban a laktanyák, katonai raktárak, lőszerraktárak, más katonai célpontok kerülhettek sorra.

Amint a tvzvezda.ru február 24-i reggeli adása beszámolt róla, a csapásmérésben nagy szerepet játszottak a harci helikopterek, a Ka-52-es Alligátorok, a Mi-24/35-ösök és a felfegyverzett többcélú Mi-8-asok és a nem részletezett számú és típusú bevetett merev szárnyú harcigépek.

A haditudósítók megjegyzik, hogy ezek a helikopterek néhány méterrel a föld felett repültek, hogy a kézifegyverek, a vállról indítható légvédelmi rakéták alkalmazását megnehezítsék.

Ez a harcmodor feltételezi az ukrán légtér naprakész, rendkívül pontos, részletes ismeretét, a magasabb építmények, mobil-tornyok, távvezetékek megjelölését. A harci helikoptereket az ukrán páncélos erők, a gyalogság, a megerősített harcálláspontok ellen vethették be.