Egymillió fenyőfát visznek a piacra ebből a kis zalai faluból 

Nem örül a hívásunknak a hölgy, akit elérünk telefonon a surdi polgármesteri hivatalban. Attól sem enyhül meg, hogy közöljük, a polgármesterrel szeretnénk interjút készíteni. Talán még a telefont is ránk teszi, ha nem bökjük ki, hogy a fenyőfákról lenne szó. Úgy tűnik, a kis, hatszáz fős Zala megyei településen ez a varázsszó, ugyanis pillanatok alatt megkapjuk az útbaigazítást a településvezetőhöz. 

***

A horvát határhoz közeli falu azért érdekel minket éppen most, december elején, mert a surdi fenyőnek országos híre van, innen származik a Magyarországon értékesített karácsonyfák több mint fele. 

-  Szinte alig lehet közlekedni most a településen, kamion kamiont ér. Jönnek a kereskedők viszik a fenyőt, egész nap zeng a völgy a fűrész hangjától, még esőben is - mondja Kanász János polgármester hozzátéve,

körülbelül egymillió darab fenyőt visznek innen évente a piacra. Idén sem lesz ez másképp, a fák zömét magyarországon adják el, kisebb része megy külföldre, jórészt a szomszédos országokba.

Aki itt él, fenyőt nevel

A fenyőfa már több mint húsz éve ott van a település címerében is, de aki nem járatos a heraldikában, annak is feltűnik, hogy itt minden a tűlevelű-termesztésről szól. Akár Észak, azaz Nagykanizsa felől, akár a horvát határ felől közelíti meg a települést a látogató, kiterjedt fenyőfatelepek fogadják, amelyek még nyáron is megőriznek egy keveset a karácsonyi hangulatból. 

- A lakosság 98 százaléka fenyőfával foglalkozik, ebből élnek családok, most, ez alatt a pár hét alatt keresik meg az egész évre valót - mutat rá a polgármester, aki a hivatali munka mellett maga is őstermelő, a népszerű nordmann fajtával foglalkozik.

Sokáig felhordtam a portékát Pestre eladni, tizenöt évig minden decemberben ott voltam a Fény utcai piacon. Most már inkább többet telepítek, és eladom a kereskedőnek

teszi hozzá Kanász János.

A polgármester azt is elárulja, Surdon nagyjából hatvan éve kaptak rá az emberek a fenyőtermesztésre, azóta apáról fiúra szállt a tudás.

Végül annyira elterjedt, hogy ma már mindenki űzi. Aki nagyobb, tíz-húsz hektáros területen termeszt, annak biztosítja a megélhetését, aki csak a kertjében, vagy kisebb területen ültet, annak állása is van mellette. 

- Megvan itt a szükséges szakértelem, a klíma is alkalmas, és az agyagos talajunkat a fenyő nagyon szereti.

A helyiek rájöttek, hogy ebből tudnak profitálni, egyre több területet vontak be, a szőlőtermesztés már csaknem megszűnt, mert a mezőgazdasági területre is kiterjeszkedtek a fenyőfák

- mondja a polgármester hangsúlyozva, hogy ha az egyik évben kivágnak egymillió fát, a következő évben ugyanennyit ültetnek, így nem károsítják a természetet.

Nagyon munkaigényes feladat

Noha a laikusok számára egyszerűnek tűnhet, Kanász János elárulja, hogy a fenyőfa termesztése meglehetősen munkaigényes folyamat. 

Évente legalább ötször-hatszor kell kaszálni, legalább ugyanennyi alkalommal permetezni, hogy minél szebbek és egészségesebbek legyenek a fák. Egyiket-másikat metszeni is kell, hogy formás legyen, van velük tennivaló bőven

- mutat rá a polgármester hozzátéve, nem is olcsó mulatság, hiszen meg kell venni hozzá a permetszert, a műtrágyát, különböző gépeket, és mivel mindezek nagyot drágultak az elmúlt évben, miközben az élőmunkát is jobban meg kell fizetni, így borítékolható, hogy a többletköltségek a fenyőfa árában is meg fognak jelenni.

Kanász János legalább tíz százalékos áremelkedést tart valószínűnek, ez nagyjából hasonló növekedés, mint amennyit Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke jósolt nemrég, aki úgy látja,

akár húsz százalékos növekedés is lehet az idén. Azt is hozzátette, hogy idén itthon közel kétmillió fenyőfát termelnek és szállítanak piacra. de számottevő az import aránya is, 4-500 ezer fenyő is a forgalomba kerülhet külföldről.

Kanász János úgy látja, az elmúlt négy-öt évben folyamatosan nőtt a kereslet, nem véletlen, hogy már a környező településeken is elkezdtek fenyőt ültetni.

- Alapvetően nem is lenne szükség importra, ha a helyi kapacitás teljesen ki lenne használva, az egész országot el tudnánk látni karácsonyfával - mondja a polgármester, aki arra is rámutat,

az áruházak behozzák már hónapokkal a szezon előtt behozatják az import fenyőt többek között Dániából, majd hosszú ideig hűtőházban tárolják, emiatt a sokak által szeretett intezív fenyőillatuk is jelentősen csökken, szemben a frissen vágott hazaival, amelynek illata betölti a házat.

Mire jó a földlabdás, vagy a műfenyő?

Ahogy az elmúlt évtizedekben megszokottá vált, Surdon idén is november 19-20-a környékén kezdett el felpörögni a munka, akkor indult ugyanis a földlabdás fenyők szedése, majd pár nappal később a nordmann fenyők vágása.

Ez a legjobb minőségű fajta, nem kell attól tartani, hogy mire a szobába kerülnek, hullajtani kezdik a tűlevelet. Jelenleg éppen a lucfenyőket vágják a falu határában.

A földlabdás fenyőről Kanász János azt mondja, az lenne az igazi, ha a földből való kivétel után három négy napon belül el is lenne ültetve. Ha beviszik a fűtött szobába két-három hétre, majd januárban kiültetik a fagyos földbe, akkor jóval kisebb az esélye, hogy megmarad, vagyis nem él sokkal tovább, mint kivágott társai. 

A másik alternatíva a műfenyő lenne, de miközben sokan környezetvédelmi megfontolásból választják a műanyag-fát, a Klímapolitikai Intézet elemzőinek friss írása arra hívja fel a figyelmet, hogy a műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártó országnak.

A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az 1 műfenyőre eső károsanyag kibocsátás 190%-kal magasabb, mint a vágott fenyő esetében, ami műfenyőnként 25 km autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felel meg. Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont hozzá kell tenni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába.

Tőlünk nem is visznek túl sok földlabdás fenyőt, évente általában tíz-tizenkétezret adunk el ebből, inkább a vágott a favorit, abból is a nordmannt viszik, meg a lucot, ezüstfenyőre ma már nem nagyon van kereslet - tudjuk meg a polgármestertől

aki azt is elárulja, tartósság szempontjából nincs jelentősége annak, hogy december elején, vagy karácsony előtt egy nappal vesszük meg a szoba díszének szánt tűlevelűt, ugyanis a fákat egyszerre vágták ki. Ám erre is igaz a mondás, hogy korai madár kukacot talál, aki sokáig halogatja a vásárlást, nehezebben talál majd az elképzelésének megfelelőt.