Trump szerint sorra kapja a tárgyalási ajánlatokat

Donald Trump elnök kedd este azzal dicsekedett, hogy a gigantikus globális vámjai miatt pánikba esett világ vezetői „a seggemet csókolgatják”, hogy kétségbeesetten próbálják csökkenteni a vámokat.

„Ezek az országok felhívnak minket, és csókolgatják a hátsómat”, hogy alkukról tárgyaljanak a vámjairól, amelyeket »legendásnak« nevezett - mondta Trump a Republikánus Kongresszusi Bizottség tegnap esti vacsoráján Washingtonban. Szerinte a világ vezetői most bármit megtennének, hogy alkut kössenek vele.

Donald Trump viszonossági vámokra épülő doktrínája orvosolni fogja a torz nemzetközi kereskedelmi rendszert. Ez a régóta esedékes szerkezeti átalakítás ellenállóbbá és virágzóbbá teszi mind az Egyesült Államok, mind a világgazdaságot azáltal, hogy helyreállítja az Amerika számára igazságos és kiegyensúlyozott rendszert

- írta Peter Navarro, Donald Trump elnök kereskedelmi és iparpolitikai főtanácsadója a Financial Times hasábjain.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) részrehajló szabályai miatt az Egyesült Államok évtizedek óta szisztematikusan magasabb vámokkal és sokkal inkább büntető jellegű, mintsem vámjellegű akadályokkal néz szembe fő kereskedelmi partnerei részéről. Ez a helyzet nemzeti vészhelyzetet idézett elő, amely gazdasági jólétünket és nemzetbiztonságunkat egyaránt veszélyezteti.

A válság középpontjában a kereskedelmi deficit áll, amely évente több mint 1 milliárd dollárral nő. A szabadkereskedelem hibás gazdasági modelljei, amelyekbe a krónikus kereskedelmi egyensúlyhiányok vannak beépítve, mindig árfolyam-korrekciókkal végződnek. Mint fogalmazott:

az Egyesült Államok kumulált kereskedelmi hiánya 1976-tól – a krónikus deficit kezdetének évétől – 2024-ig több mint 20 milliárd dollárnyi amerikai vagyont juttatott külföldi kézbe.

Ez 2024-ben az Egyesült Államok GDP-jének több mint 60 százaléka. Külföldi érdekcsoportok jelentős részesedéseket szereztek az Egyesült Államok termőföldjeiből, lakóingatlanaiból, technológiai vállalataiból, sőt élelmiszerellátásunk egy részéből is.

Ennek az egyoldalú kereskedelemnek a fő mozgatórugója a WTO „legnagyobb kedvezményes nemzet” (MFN) elve, amely előírja a tagországoknak, hogy a bármely nemzet számára kínált legalacsonyabb vámot alkalmazzák az összes WTO-tagra. Amerika kereskedelmi partnerei így magas, egységes vámokat tarthatnak fenn, és nem ösztönzik őket arra, hogy tisztességesebb feltételekről tárgyaljanak az Egyesült Államokkal.

1979 óta, amikor a feldolgozóipari munkahelyek száma tetőzött Amerikában, és a GATT tokiói fordulója jelentős, MFN-vezérelt vámcsökkentéseket vezetett be, az Egyesült Államokban 6,8 millió gyártási munkahely szűnt meg. Amióta Kína 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz, az USA-ban a heti medián reálkereset nagyrészt stagnált – a teljes időszak alatt alig több mint 10 százalékkal nőtt - szögezte le Navarro.

Ma az Egyesült Államokban az átlagos legnagyobb kedvezményes vám mindössze 3,3 százalék. Kínáé ennek a duplája, 7,5 százalék. Thaiföld és Vietnam egyaránt 10 százalék közelében van, India pedig elképesztő 17 százalékon áll.

A kiegyensúlyozatlanság az autóiparra is kiterjed: az EU az amerikai autóvám négyszeresét, 10 százalékot számít fel a személygépkocsikra, a kínai behozatali alapvám pedig 25 százalék.

Még ennél is súlyosabb a nem vámjellegű akadályok arzenálja, amelyet külföldi országok használnak az amerikai export fojtogatására, az Egyesült Államokba irányuló szállítmányaik tisztességtelen fellendítésére és saját piacaik védelmére. Ilyen eszközök a valutamanipuláció, a hozzáadottértékadó-torzulások, a dömping, az exporttámogatások, az állami tulajdonú vállalatok, a szellemi tulajdon eltulajdonítása, a diszkriminatív termékszabványok, kvóták, tilalmak, az átláthatatlan engedélyezési rendszerek, a nehézkes vámeljárások, az adathonosítási előírások és egyre gyakrabban a „jog” alkalmazása, például az EU-ban Amerika legnagyobb technológiai cégei ellen. 

Bár a WTO technikailag lehetővé teszi a vitás helyzetek rendezését, vitarendezési rendszere nem működik megfelelően, és a következmények katasztrofálisak. Az Egyesült Államok több nagy horderejű mezőgazdasági kereskedelmi vitát is a WTO elé vitt, amelyek a baromfihús, a hormonkezelt marhahús és a génmódosított növények külföldi tilalmait célozták. Szinte minden esetben az USA igazát bizonyították. De ennek nem lett foganatja. 

Az a kereskedelmi rendszer, ahol magasabb vámokkal, súlyos nem vámjellegű akadályokkal kell szembenéznünk, és nincs hatékony megoldás, nem más, mint egy „becsületrendszer” egy olyan világban, ahol a csalók között nincs becsület. Ezért Amerikának meg kell védenie magát, amit meg is teszünk.

Trump viszonossági vámokra épülő doktrínája pontosan azt teszi, amit a WTO nem tett meg: elszámoltatja a külföldi országokat. Az Egyesült Államok most viszonozza a más nemzetek által ránk rótt lényegesen magasabb vámokat és nem vámjellegű akadályokat. Ez az igazságosságról szól, és ezzel senki sem vitatkozhat.

Ez nem alku. Az Egyesült Államok számára ez nemzeti vészhelyzet, amelyet az igazságtalan rendszer okozta kereskedelmi hiány idézett elő

- írta Navarro.

Trump elnök mindig kész meghallgatni minden felet. Ám azok a világ vezetői, akik több évtizedes csalás után most hirtelen alacsonyabb vámokat ajánlanak, tudják: ez még csak a kezdet.

Szeretnénk hallani olyan országok álláspontját, mint Kambodzsa, Mexikó és Vietnam, hogy felhagynak-e azzal a gyakorlattal, hogy lehetővé teszik Kínának az Egyesült Államok vámjainak kijátszását az export ezen országokon keresztüli szállításával.

A sokkal nagyobb veszély azonban a nem vámjellegű akadályok rendszerében rejlik, amelyek továbbra is fojtogatják az amerikai ipart. És ennek is véget kell vetni.

Amerika csak igazságosságot akar. Trump elnök egyszerűen azt kéri az Ön országától, amit Ön kér tőlünk. Van ennél igazságosabb? - kérdezte a főtanácsadó.