Elképesztő módon függ Európa Kínától: három ország lett a felfutás legnagyobb haszonélvezője

A kínai elnök utoljára 2019-ban járt hivatalos úton Európában, akkor Görögországba látogatott. A diplomáciai körút okán a Nézőpont Intézet gazdaságkutatói az Eurostat külkereskedelmi statisztikái alapján[1] megvizsgálta a Nézőpont Intézet, hogy gazdasági szempontból mit is jelent Kína az európai gazdaságnak.

1.  Húsz év alatt az EU és Kína között a kereskedelmi forgalom a hatszorosára növekedett, a külkereskedelem belső arányait tekintve pedig Kína súlya megduplázódott

2023-ban Európa 515,9 milliárd euró értékben importált Kínából, míg az export 223,6 milliárd euró volt.

A kettő egyenlege mínusz 292,3 milliárd, azaz közel 300 milliárd euróval fizetett a kontinens többet Kínának, mint amennyi pénz onnan a kereskedelem során visszaérkezett. 2003-ban ez az érték az import esetében még csak 89 milliárd euró volt, az export esetében pedig 38,7 milliárd euró.

Két évtized alatt tehát a kereskedelmi forgalom körülbelül a hatszorosára növekedett.

Míg húsz éve az EU összimportjának 3,7 százaléka származott Kínából, addig 2023-ra ez az arány már 7,9 százalékra nőtt, az export esetében pedig 2003-ban még csak az összes eladott termék 1,8 százaléka ment Kínába, 2023-ra viszont már 3,3 százalékra változott ez az arány.

A világpolitikai erőviszonyok átrendeződésének egyik lehetséges következménye a blokkosodás lehet, amely a számok alapján Európát mély válságba is taszíthatja.

Blokkosodás esetén a kontinens eurómilliárdokban mérhető piacokat veszítene, másrészről a kínai import kiesése bizonyos termékek esetében komoly áruhiányt idézhetne elő a kontinens boltjaiban, illetve  termelési láncaiban.

2.  Kínából a hollandok, a németek és az olaszok importálnak legtöbbet az EU országai közül

Kína legnagyobb európai importőre 2023-ban Hollandia volt, a behozatal értéke elérte a 117,7 milliárd eurót. Őket 94,9 milliárd euróval a németek követik, míg harmadik helyre 47,6 milliárd eurós importjával Olaszország szorult.

A három ország adja együtt a 27 tagú Európai Unió teljes kínai importjának több mint 50 százalékát (a hollandok 22,8, a németek 18,4, az olaszok pedig a kínai import 9,2 százalékáért felelnek). A magyar import 11 milliárd euró, amely az egész közösség behozatalának mindössze 2 százalékát jelenti.

3.  Az EU-ban a német, a francia és a holland gazdaság a legnagyobb haszonélvezője Kína piacának

Európából Kínába 2023-ban Németország exportált a legtöbbet, összesen 97,3 milliárd euró értékben. Második a sorban 25 milliárd eurós exporttal Franciaország, őket pedig 22,4 milliárd eurós exporttal Hollandia követi.

E három ország együtt adja az Európai Unió Kínába irányuló exportjának közel kétharmadát (65 százalék), amelyből Németország egyedül 44 százalékos súlyt képvisel, míg Franciaország 11,2 százalékot, Hollandia pedig kereken 10 százalékot.

Magyarország 1,5 milliárd euró értékben exportál Kínába, ez a közösség teljes exportjának mindössze 0,7 százaléka.

4.  Az uniós országok teljes behozatalának tekintetében Hollandia, Szlovénia és Csehország a leginkább Kína-függő, míg az exportban a németek, az írek és a finnek élnek leginkább Kínából

Ha azt vizsgáljuk, hogy az országok a teljes importjukhoz és a teljes exportjukhoz viszonyítva mekkora arányban kereskedtek Kínával, az némileg árnyalja az összképet.

Az importot tekintve Hollandia a 2023-as összbehozatalának 15,1 százalékát Kínának köszönheti, ezzel az aránnyal a behozatal tekintetében ők a leginkább Kína-függők az európai országok közül.

Második a sorban Szlovénia, importjuk 14,9 százaléka Kínából érkezett. 11,9 százalékos aránnyal Csehország a harmadik a sorban. Magyarország a teljes importjának mindössze 7,7 százalékát fedezte kínai piacról.

Export tekintetében az uniós országok közül Németországnak jelent a legtöbbet a kínai piac, kivitelük 6,1 százaléka talált ott gazdára. 4,7 százalékos aránnyal második a sorban Finnország, akiket pedig 4,6 százalékos aránnyal Írország követ.

Magyarország exportjának mindössze 1 százaléka kerül Kínába. A külkereskedelmi adatok alapján egyértelmű, hogy a magyar kormány által gyakran hangoztatott konnektivitás fenntartása nemcsak Magyarország, hanem más uniós országok érdeke is - írja a Nézőpont Intézet elemzése.