Kicsoda valójában Hszi Csinping kínai elnök?

Xi Jinping 1953. június 15-én született Fupingben, Shaanxi tartományban, származását tekintve a „hercegek”, azaz befolyásos kommunista szülők gyermekei közé sorolható. Édesapja, Hszi Zhongxu, a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik alapító tagja volt, később pedig miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja és parlamenti alelnök. Középiskolai tanulmányait a Kulturális Forradalom megszakította, majd 1969-ben vidékre, Shaanxi tartományba küldték, ahol hat évig dolgozott kétkezi munkásként egy faluban.

A fiatal Hszi Jinping a Tsinghua Egyetemen folytatta tanulmányait, először vegyészmérnökként tanult, majd marxizmusból és ideológiai nevelésből szerzett diplomát. 2002-ben összevont tudományterületen (jog, politika, menedzsment, és forradalmi történelem) jogi doktorátust szerzett. Xi Jinping végig járta a ranglétrát a KKP-ban. Politikai pályafutása 1979-ben kezdett felívelni, amikor Geng Piao akkori védelmi miniszter titkára lett. Karrierjét vidéken folytatta, ahol helyi pártfunkciókat töltött be, valamint a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben is tisztséget vállalt. 1992-ben a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés tagja lett.

Fujian tartományban kezdte főtitkári karrierjét, majd később Zhejiang és Sanghaj főtitkáraként szolgált. 2007 októberében a KKP XVII. kongresszusán bekerült Kína legfontosabb irányító szervébe, a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába. 2008–2013 között a Kínai Népköztársaság alelnöke volt. 2012. november 15-e, a 18. Párt Kongresszus óta, a Kínai Kommunista Párt főtitkára és a Központi Katonai Bizottság elnöke, 2013. március 14. óta pedig a Kínai Népköztársaság elnöke.

Miután 2013-ban átvette Kína elnökségét, Hszi Csinping ambiciózus belpolitikai programba kezdett, amelyet a „Kínai Álom” fogalma ölelt fel. Vezetése alatt Kína határozott külpolitikát kezdett folytatni, hogy az ország méretének és gazdasági súlyának megfelelően növelje globális befolyását. Xi Jinping „az emberiség közös jövőjéről” szóló víziója tükrözi Kína törekvéseit egy inkluzívabb és multipoláris világrend felé. Kínában Xi Jinping átfogó reformokat indított annak érdekében, hogy megerősítse a KKP ellenőrzését és modernizálja Kína gazdaságát és társadalmát. A Xi által kezdeményezett korrupcióellenes kampány, amelyet röviddel hivatalba lépése után indított, magas rangú tisztviselőket és párttagokat célzott meg, jelezve elkötelezettségét korrupció felszámolása iránt, amely jelen volt a pártban. Hszi Csinping vezetői stílusát a pragmatizmus, a nacionalizmus és az eltökéltség jellemzi. A párti fegyelem és az ideológiai tisztaság fenntartásának fontosságát hangsúlyozza, miközben elősegíti a gazdasági fejlődést és a társadalmi stabilitást. A hivatali időszakában végrehajtott elnöki mandátum korlátainak eltörlése 2018-ban tovább erősítette hatalmát a KKP-n belül.

Hszi Csinping Davosban a 2017-es Világgazdasági Fórumon - kép forrása: Shutterstock

Hszi Csinping elnöksége alatt Kína tovább folytatta évtizedek óta tartó fejlődését és Kína globális vezető hatalommá vált, ami pedig félelmet ébresztett a nyugatban, főleg az Egyesült Államokban hiszen Kína ezzel felnőtt hozzá és szerinte veszélyezteti az amerikai hegemóniát. Ezért az elnök vezetését sok kritika éri a nyugatról, amelyek a növekvő autoriterizmus, az emberi jogi visszaélések és a geopolitikai feszültségek, valamint az egyre asszertívebb külpolitika miatt merülnek fel. Mindazonáltal Hszi Csinping jelentős politikus a világpolitika színpadán, aki Kína fejlődését szem előtt tartva irányítja országát. Vezetői stílusa és víziója Kína jövőjéről továbbra is figyelem fogja övezni és viták tárgyát fogja képezni, ahogy Kína igyekszik navigálni az egyre összetettebb és kihívásokkal teli globális környezetben.

A cikk szerzője a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.