Elvehetik tőlünk az internetet? Kína újfajta hadviselésre készül

Az interkontinentális internetforgalom mintegy 95 százaléka a tenger fenekén futó, összesen nagyjából 1,4 millió kilométer hosszú kábelhálózaton bonyolódik. Ezek a kábelek nemcsak a mindennapi kommunikációt, hanem a pénzügyi tranzakciókat is lehetővé teszik, így működésük a globális kereskedelem egyik alapvető feltételének számít. Sérülékenységüket jól mutatja, hogy a hajók horgonyai vagy a szándékos szabotázs-akciók is komoly károkat okozhatnak ezekben a hálózatokban.

Gereblyézés a mélyben

Tavaly februárban a Vörös-tengeren szakadt el több kábel, miután egy elsüllyesztett teherhajó horgonya végigszántotta a tengerfenéket.

Az eset jelentősen csökkentette az internetkapacitást Európa és Ázsia között.
Az öreg kontinensen, a Balti-tengeren is történtek hasonló meghibásodások, amelyek kapcsán nyugati tisztviselők Oroszországhoz köthető szándékos rongálásra gyanakodtak.

Tipikus eset volt az is, amikor a Ji Peng 3 nevű kínai hajó, amely Oroszországból szállított műtrágyát, megrongálta a Balti-tenger alatt futó optikai kábelt. A kapitány azt állította, hogy nem vette észre azt, hogy 150 kilométeren át húzta maga mögött a horgonyát. 

Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő lapunknak ennek kapcsán elmondta: leeresztett horgonnyal hajózni körülbelül olyan, mint behúzott kézifékkel, 130-al haladni az autópályán. Az ilyesmit észre kell vennie egy hajó személyzetének. A fenti eset nyilvánvalóan szándékos volt, a kábel elvágása érdekében gyakorlatilag végig gereblyézték a tengerfenéket.

Válaszul a hasonló incidensekre a NATO-tagállamok fokozták a járőrözést a térségben.

Titokzatos vágások és sérülések

Délkelet-Ázsiában is a geopolitikai feszültségek növelik a kockázatokat. Kína egyre nagyobb nyomást gyakorol azokra a kábelkonzorciumokra, amelyek a Dél-kínai-tengeren keresztül fektetnének le új összeköttetéseket. A távol-keleti nagyhatalom azt igyekszik elérni, hogy az "engedélyét" kérjék ahhoz is, ha nemzetközileg vitatott vizeken dolgoznak.

Növényzettel benőtt tengeralatti kábelek (Forrás: Shutterstock)

Aggodalomra ad okot az is, hogy Kína állítólag olyan fejlett kábelvágó eszközöket fejleszt, amelyek soha nem látott mélységben is képesek a megerősített kábelek működésének leállítására.

Vietnám különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Az ország mindössze öt tenger alatti kábellel rendelkezik. 2023 februárjában mind az öt megsérült, ezért Vietnám elveszítette az adattovábbító kapacitás 75%-át. Bár a fennakadások okai hivatalosan azóta is tisztázatlanok, Hanoi óvatosan kezeli a helyzetet, hogy ne haragítsa magára Kínát.

A kábeldiplomáciában hisz Európa

A helyzet megoldását nemzetközi szintű összefogás hozhatja el. Chan Chun Sing szingapúri védelmi miniszter szerint a hálózatok védelmében elengedhetetlen az együttműködés, mivel a kábelek mindkét végét biztosítani kell.

Vietnám, amely a következő években négy új kábel lefektetését tervezi, igyekszik elkerülni, hogy az amerikai-kínai versengésbe bele keveredjen, ezért a szükséges beruházások kapcsán minden bizonnyal az európai vállalatok felé fordulnak majd. Az Európai Unió aktív szerepet vállalna a probléma kezelésében. Februárban közzétett cselekvési tervében Brüsszel a "kábeldiplomácia" fejlesztését és az információk cseréjét sürgeti a hasonló problémákkal küzdő partnerek között. Az EU közel 1 milliárd eurót különített el a tenger alatti kábelek felügyeletének fokozására és egy vészhelyzeti javítóhajó-flotta létrehozására.

Azonban Európa ázsiai szerepvállalásának nem mindenki örül. Amerikai vélemények szerint az európaiaknak inkább saját kontinensük védelmére kellene koncentrálniuk. Emellett szakértők szerint hatalmas erőfeszítésbe és költségbe kerülne Európának, hogy érdemi eredményeket érjenek el a Föld másik oldalán.