Elindult az új rendszer - pénzügyi visszaélésekre figyel a "nagy testvér"
PénzügyMűködésbe lépett egy nemzetközi szinten is egyedülálló hazai technikai újítás: július elseje éjféltől minden banki átutalásunkat fél másodperces vizsgálat alá veszi a mesterséges intelligencia. A digitális „nagy testvér” azt ellenőrzi, hogy nem váltunk-e pénzügyi visszaélés áldozatává. A rendszer bevezetése első állomása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiberbűnözés ellen elindított csapássorozatának. A törvénymódosítást is tartalmazó csomagtól a jegybank azt várja, hogy hamarosan töredékükre eshetnek vissza a számla- és kártyatulajdonosok ellen elkövetett csalások.
Az MNB által korábban bejelentett öt csalás elleni intézkedésből jelenleg az első vált valóra. Mostantól kezdve, amikor elindítunk egy banki tranzakciót, az átfut az úgynevezett Központi Visszaélésszűrő Rendszeren. A jegybank leánycége, a Giro Zrt. által működtetett fejlesztés villámsebességgel ellenőrzi, hogy a kezdeményezett pénzmozgás mennyiben hasonlít a korábbi visszaéléseknél megismert különféle mintákhoz és ennek alapján pontozza – egy és tíz között – a tranzakció kockázatosságának mértékét. Erről értesítést küld a számlavezető banknak, ahol egy másik visszaélésszűrő rendszer segítségével születik meg a pénzintézetben a döntés arról, hogy teljesítsék-e az ügyfél kérését vagy inkább kérjenek a teljesítés előtt hitelt érdemlő megerősítést. Előírás, hogy a hét kockázati pontot elérő tranzakcióknál az utóbbi a kötelező és nincs lehetőség mérlegelésre. Emellett a jegybank folyamatosan ellenőrzi majd, hogy a bankok milyen mértékben vették komolyan a központi rendszer jelzését és mennyire voltak óvatosak.
Eltűnt tízmilliárdok
A két szűrőrendszer működése nem lassítja meg úgy a tranzakciókat, hogy azokat észrevennénk. Az azonnali átutalás változatlanul öt másodperc alatti, vagyis azonnali marad – derült ki a jegybank korábbi tájékoztatásaiból. A mesterséges intelligencia beiktatására ugyanakkor nagy szükség van, hiszen a digitális visszaélések mennyisége és mértéke az utóbbi tíz évben jelentősen megugrott. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakossági számlákat érintő kártyás csalásoknál a darabszám tekintetében háromszoros volt a növekedés (ami tavaly már 206 855 sikeres pénzlopást jelentett). Az eltulajdonított összegek pedig mindösszesen elérték a 10,8 milliárd forintot, ami egy évtized alatt 7,7-szeres emelkedést jelent. Az átutalásoknál még drámaibb a helyzet: a 19 362 visszaélés már 17,8-szeres növekedést jelent, a 31,1 milliárd forint pedig közel 11-szereset. Mindez azt jelenti, hogy tavaly a nagyjából 226 ezer sikeres pénzleemeléssel már közel 42 milliárd forint vándorolt a számlatulajdonos polgároktól a csalók zsebébe, amiről egyvalami biztosan elmondható: kibírhatatlanul nagy mérték és összeg. Mindehhez vastagon hozzájárul az a tény, hogy eddig a csalók próbálkozásainak mindössze tíz százalékát, az átutalásoknak pedig csak egyharmadát tudták megakadályozni a banki visszaélésszűrő rendszerek. A központi „nagy testvér” beiktatása ezt az arányt a jegybank reményei szerint 90 százalék fölé tornázza majd fel.
Viseljék a kárt a pénzintézetek is
Az MNB-nél úgy vélik: a védelem akkor lesz az igazi, ha az első lépést további négy követi. A második intézkedés a csalások ellen szükséges eddigi jegybanki ajánlások kötelezővé tétele lesz, a harmadik pedig ezek betartásának ellenőrzése. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a témában tartott legutóbbi háttérbeszélgetésen kiemelte: az ügyfeleket segítő információk átadása és az erős ügyfélhitelesítés mellett az előírássá váló ajánlások között szerepel a valós idejű szűrő rendszerek, valamint a veszélyt jelző ügyfél értesítők megfelelő használata. De olyan limitek beállítása is szükséges, amelyek az egyes számlatulajdonosok átlagos számlamozgásaihoz mérten nézik és figyelmeztetnek, ha megjelenik egy szokatlanul nagy megbízás a tranzakciók között.
A negyedik csapás egy törvénymódosítás lesz, amely a bankoknak is előírja: egy meghatározott mértékben részt kell venniük a sikeres csalások okozta károk viselésében. Jelenleg ugyanis – jegybanki adatok szerint – a számláknál e károk több mint 90 százalékát az ügyfelek viselik, a kártyáknál pedig 72 százalékos ez a mérték. Amennyiben a bankok kasszáját is jobban érintik majd a visszaélések, a védekezés fejlesztésében a jegybank reményei szerint a pénzintézetek is érdekeltebbek lesznek. A kiberbűnözés elleni lépéseket ötödikként egy tájékoztató kampány egészíti majd ki, amelynek során még inkább szeretnék tudatosítani mindenkivel: szűrők, ellenőrzések és új előírások ellenére a csalások elkerülése továbbra is jórészt azon múlik majd, hogy mennyire vagyunk óvatosak és mennyire engedjük magunkat átverni.
