Európa-szerte kap támogatást a bajba került vendéglátóipar, de rengeteg a csőd
ElemzésekA koronavírus válság legerőteljesebben a turizmust, szállásszolgáltatást és a vendéglátást sújtotta, egész Európában, így hazánkban is. Ezt a kormányok Európa-szerte felismerték és országonként eltérő módon, de mentőövet nyújtottak a bajba került vállalkozásoknak. Mindenütt támogatják a járvány miatt bajba került ágazatokat, de akad, ahol már általános veszélyhelyzeti támogatáson dolgoznak.
Hazánkban tavasszal a német mintára – de azért jelentősen átalakítva az ottani modellt – általános, ágazatoktól független bértámogatási rendszert vezettek be az állásban tartott alkalmazottak bérének támogatására.
Az augusztus végéig érvényes rendszer lényege, hogy a 15-75 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozók kieső munkaidejére jutó bér hetven százalékát fizeti a költségvetés, ami a legkedvezőbb esetben az eredeti bér hatvan százalékát jelentette.A bértámogatási rendszert az őszi korlátozások után újították meg ágazati szinten. Első lépésben, novemberben a bezárásra ítélt éttermek számára nyílt meg a lehetőség az állásban maradt munkavállalók bérének ötven százalékáig a bértámogatás igénylésére, illetve felmentést kaptak a munkabért terhelő járulékok fizetése alól a vállalkozások.
December közepén ezt a lehetőséget kiterjesztették a szálláshelyszolgáltató vállalkozásokra is. Az utóbbiak a korlátozások miatt ki nem használt foglalások díjának 80 százalékát is megkapják a költségvetéstől. A jelenlegi szabályok szerint a korlátozások feloldásáig, de március 10-ig biztosan érvényben marad a rendszer.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy bár már több mint 100 ezer munkavállaló után igényeltek bértámogatást, az adminisztráció miatt nagy a lemaradás, és még a novemberi, decemberi bérek pótlását sem fizették ki.
A vendéglátó ipari szektornak ráadásul a munkabérekhez kapcsolódó kiadás csak egy rész: sok helyen a bérleti díj és az egyéb költségek ennél jóval nagyobb arányú kiadást jelentenek.
A kormány változtat a vendéglátóiparban és a turizmusban érdekelt vállalkozók megsegítése érdekében - tudta meg a Magyar Nemzet, az intézkedés lényege, hogy az utólagos finanszírozás helyett az igénylők előre megkapják majd az állami bértámogatást. A kormány egy összegben kifizeti február végéig a bértámogatást, a lépés a vendéglátóhelyeken kívül a szállodák és a fitnesztermek üzemeltetőit is érinti.
Az állami segítséget a jövőben nem az igényléssel érintett hónapot követően, azaz utófinanszírozással teljesítik, hanem a pályázók helyzetének könnyítése érdekében már az aktuális hónap elején megérkezik a cégekhez a munkavállalók bértámogatása.Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások előre hozzájutnak a pénzhez. Az elszámolási rendszer pedig úgy változik, hogy a bérek kifizetését, illetve a dolgozó megtartását az érintett hónapot követően ellenőrzik.
Ausztria
A régiós országok közül Ausztriában az idei év márciusáig biztosan él az a foglalkoztatás-támogatási rendszer, amelyben a munkaadó akár 90 százalékkal is csökkentheti az alkalmazott munkaidejét, a költségvetés pedig kifizeti az alkalmazott kieső bérét a teljes fizetés 80-90 százalékáig. A szálláshelyszolgáltatóknak pedig a lezárások miatt kieső bevétel 80 százalékát téríti meg a költségvetés.
Németország
Németországban a magyar rendszer alapjául szolgáló „Kurzarbeitgeld” elnevezésű bértámogatási rendszerben a német kormány, illetve a költségvetés akkor is támogatja a munkavállaló bérét, ha egyáltalán nincs munkája. Ekkor az ideiglenesen elbocsátott dolgozó bérének hatvan százalékát utalja minden hónapban a szövetségi munkaügyi hivatal.
A részmunkadőben dolgozók esetében az első három hónapban a dolgozók nettó bérük 60 százalékát a rövidített munkaidő ellensúlyozására kapják meg.
A 90. naptól ez az összeg akár 87 százalékig is emelhető, amennyiben a keresetkiesés legalább 50 százalékos. A rendszer eredetileg az idei év végéig élt volna, de tavaly ősszel az idei év végéig meghosszabbították annak működését.
Csehország
Csehországban az Antivirus program néven ismert támogatási rendszerben március közepétől április végéig a kormányzati korlátozó intézkedések miatt kieső bérek 80 százalékát fizette a költségvetés, májustól ez az arány 60 százalékra csökkent. Az októberig érvényben lévő rendszert a cseh kurzarbeit rendszer váltotta fel.
Ebben azok a vállalkozások kaphatnak bértámogatást, amelyek járvány, természeti katasztrófa, kibertámadás, vagy gazdasági válság miatt nem képesek munkát biztosítani alkalmazottaik számára teljes munkaidőben.
További feltétel, hogy az érintettek az ötnapos munkahétből legalább két napot ledolgozzanak. Az első három hónapban hetven százalékos támogatás jár, azt követően ennek mértéke 65 százalékra, majd 60 százalékra csökken. Az állami bértámogatást az alkalmazottak maximálisan kilenc hónapig kaphatnak.
Szlovákia
Szlovákiában a kormány „elsősegély” programot vezetett be az elbocsátások megakadályozása érdekében. Abban az esetben, ha egy vállalkozás kénytelen teljesen bezárni, az igényelhető összeg a munkavállaló átlagkeresetének nyolcvan százaléka, legfeljebb 880 euró, amennyiben csak részleges a bezárás, úgy
a kiesett bevétel függvényében sávos támogatásra jogosultak, amelynek felső határa 540 euró munkavállalónként. Mindkét esetben feltétel, hogy legalább két hónapig meg kell tartani a dolgozót.
Egy tavaly decemberi módosítás értelmében a március végéig meghosszabbított rendszerben már nem az átlagfizetés, hanem a tényleges bér nyolcvan százalékáig jár a támogatás, és az összegek is emelkedtek. Teljes bezárás esetén 1100 euróra, részleges bevétel csökkenés esetén pedig 810 euróra, a munkaerő megtartási kötelezettség pedig két hónapról egy hónapra csökkent.
Ugyanakkor arról is döntés született, hogy 2022-től általános bértámogatási rendszert vezetnek be, amelyet a jelenlegihez hasonló járványok, de például természeti katasztrófák vagy más válsághelyzetek idején is igénybe vehetnének a munkáltatók, és a maximális támogatási összeg 1340 lenne alkalmazottanként.
