Ezen az 5 területen a legnagyobb a lemaradásunk az uniós átlaghoz képest 

Ahhoz, hogy tiszta, okos és sikeres országot építsünk, nem annyira a fizikai, infrastrukturális javakban vagyunk elmaradva Európától, mint inkább a képzett emberfőkben. Mindehhez elképzelhetetlen a korszerűtlen és az esélyegyenlőtlensége folyamatosan újratermelő oktatás megreformálása, a korszerű egészségügy felépítése nélkül. Röviden ezekben a mondatokban lehet összefoglalni a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai szakosztályának online konferenciáján elhangzott, az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 című tanulmánykötetét mutatták be.

Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója elmondta: azért állította össze a Magyarország 2030 című kötetet, hogy az abban vázolt szakpolitikai javaslatokkal nyújtson segítséget azoknak, akik az ország jövője érdekében szeretnének cselekedni. 
Filippov Gábor az intézet kutatási igazgatója elmondta, olyan reális forgatókönyvet igyekeztek elkészíteni, amely ugyan egyfajta értékrendszer mellett leteszi a voksát, de bármilyen világnézettel rendelkező ember elfogadhatja az abban leírtakat. 

Hosszú távú stratégia

Alapvetésként fogadták el a magántulajdonon alapuló piacgazdaságot, a nyugati orientációt és a demokráciát, ezen túlmenően azonban az alapoktól kezdve mindent megkérdőjeleztek, amikor megfogalmazták javaslataikat. A munka során arra törekedtek, hogy a választási ciklusokon túlmutató víziót vázoljanak fel, amelyben mindenki által vállalható alapvető célokat tűznek ki célul. Ezzel el lehet kerülni, hogy minden kormányváltáskor új irányt vesz az ország. 

A kitörés első pillére az okos nemzet, vagyis olyan közösség, amelyben erős a bizalom egymás iránt, és képes jövőorientált nemzettudatot felépíteni. A második a tiszta Magyarország, amelyben átláthatók a viszonyok, rendezettek a körülmények. Kutatásaik azt mutatják, a magyarokban átvitt és hétköznapi értelemben is nagy az igény a tisztaság iránt. A harmadik pedig a sikeres magyarok kifejezés, amelynek lényege, hogy nem az épített környezetbe, hanem a magyar emberekbe kell fektetni, ezt utóbbiban ugyanis nagy a lemaradásunk.

Alacsony termelékenység emelése

Az első pillérről, az Okos Magyarországról Boros elmondta, a jelenlegi tendenciák azt mutatják, az alacsony termékenységi ráta miatt folyamatosan fogy a nemzet. A népességfogyás tempóját ugyan lehet csökkenteni, de a csökkenést megállítani nem, így azon kell gondolkodni, a fogyó nemzet hogyan tud mégis sikeres maradni.

A kitörés legfontosabb tényezőjeként határozták meg a kötetben, hogy mindenkit bevonjunk a közös munkába. Ez jelenleg azért igen nehéz feladat, mert hazánkban uniós és régiós szinten is magas a mélyszegénységben élők aránya, akik képtelenek résztvenni ebben a folyamatba. Pedig hazánk sikeres a versenyzésben, a matematikában, a tudományokban, az elit oktatásban, néhány cég sikeres a  világban is, a nagy gond az átlaggal van, ebben különösen nagy a lemaradásunk. Ezért ebben a vonatkozásban a legfontosabb cél az átlag emelése, mert így kapaszkodhatunk feljebb versenyképességi listán. 

Fenntarthatóság, átláthatóság

A Tiszta Magyarország fogalmát magyarázva Filippov Gábor kiemelte, nemcsak fenntarthatósági értelemben értik a tisztaságot, hanem átvitt értelemben is. A szabadság és a rend nem zárja ki egymást, sőt. A rend és a rendezettség a szabadságnak nem ellentéte, hanem feltétele annak. Arra van ma szükség Magyarországon, hogy legyen egyfajta, a közösségérzésből fakadó jogkövető állampolgári magatartás. Ennek a tisztaságnak meg kell jelenni a korszerű szolgáltató államban is, ahol csak ott vannak korlátozások, ahol azokra feltétlenül szükség van. 

Különösen szomorú, hogy a magyarok átlagosan csaknem öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az uniós átlag, és az egészségben eltöltött évek száma is hasonló lemaradást mutat. Jól érzékelteti a helyzet súlyosságát, hogy csak a légszennyezettség miatt évi 12-13 ezer ember veszíti életét. A zöld átállás, amely ma az unió egyik legfontosabb célja, nekünk is megadja a lehetőséget, hogy ne csak kövessük a változásokat, hanem pozíciókat szerezzünk  magunknak, és ezzel a változások élcsoportjába kerüljünk, annak összes társadalmi hasznával együtt. 

Magánfogyasztás növelése

Boros Tamás a Sikeres Ország fogalmát értelmezve arról beszélt, hogy a sikeres ország gazdag országot jelent, mert egy gazdag ország arra költ, ami fontos számára, arra fordítja az ország szekerét, amerre akarja. A felzárkózásban még bőven van teendőnk, mert az egy főre jutó magánfogyasztásban az uniós ranglistán csak két ország áll mögöttünk, de nem sokkal jobb a helyzet a GDP tekintetében sem. Ha előre akarunk lépni, akkor nem az a kérdés, hogy mekkora az állami beavatkozás mértéke, hanem az, hogy hol és miként kerül arra sor.

Az elmúlt évtizedekben a magyar állam jellemzően a gazdaságba, és oly módon avatkozott be, amely nem segítette a gazdagodást, ahol viszont kellett volna, az oktatásban és az egészségügyben, a szociális ellátásban viszont korlátozott volt szerepvállalása. Vagyis éppen azokon a területeken avatkozott be korlátozottan, amelyeken az emberek jóléte múlt. Ezt az arányt kellene megfordítani. Jól mutatja a torz helyzetet, hogy itthon a GDP két százalékát osztjuk el egyedi kormánydöntéssel, szemben az ezen a területen igen aktív skandináv, illetve a V4 államokkal, ahol fele akkora ez az arány. Márpedig a túlzott beavatkozás a gazdaságba, nem tesz jót a versenyképességnek. Ezt mutatja az is, hogy nagyon kevés a magyar kézben lévő nagyvállalat, amely a nemzetközi versenyben is megállja helyét. Ezek nélkül nem létezik gazdag országok. Állami támogatás nélkül, önállóan kell versenyképesnek lenni, ehhez pedig ezt támogató környezetra van szükség, amely nálunk egyelőre hiányzik. 

Oktatási szint emelése

Az oktatás fontosságát elemezve Filippov Gábor felhívta a figyelmet, hogy a kitöréshez szükséges intézményi, digitális, közlekedési infrastruktúra tekintetében jobban állunk, mint gazdasági fejlettségünk alapján indokolt lenne, ez tehát nem akadályozza az előrelépést. Amiben viszont nagyon gyengék vagyunk, az az emberi erőforrás, így például az egészségügy mellett nagy hiányosságot mutat az oktatás. A fő probléma, hogy a jelenlegi oktatási rendszer 10-15 évnél tovább nem tartható fenn, annak összeomlása várható.

Ennek egyik fő oka, hogy a pedagógusi életpálya kevéssé vonzó, kevés és nem feltétlenül a legalkalmasabb fiatal választja ezt a hivatást. Az oktatási rendszer pedig nem azt és nem úgy tanítja, amit kellene, és sajnos egész Európában a magyar oktatási rendszer az, amely leginkább újratermeli a társadalmi esélykülönbségeket. Az esélyegyenlőség megteremtése nélkül pedig nincs kitörési lehetőség, ezért ez utóbbi biztosítása a jövő legfontosabb feladata.

Az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának a kerekasztal beszélgetéséről a teljes felvétel az alábbi videóban tekinthető meg: