Februárban 8 százalék fölé ugorhat az infláció
ElemzésekJanuár óta érezhetően erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok. A fogyasztói árindex februárban 8,5 százalék közelébe emelkedhet. Az MNB emiatt folytatja a gyors ütemű, határozott kamatemelési ciklust – fejtette ki Virág Barnabás, az MNB alelnöke a jegybank sajtótájékoztatóján.
Virág Barnabás elmondása alapján a jelenlegi bizonytalan közegben a Monetáris Tanács egyhangúlag kiemelten fontosnak tartja a monetáris kondíciók további határozott szigorítását.
Helyzetértékelés
Az infláció és maginfláció a várakozásokat meghaladóan tovább emelkedett januárban. A termékek és szolgáltatások széles körében a szokásosnál lényegesen nagyobb mértékű átárazások történtek az év elején.
Az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati árstop intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációban való megjelenését.
Az előző kamatdöntés óta egyértelműen erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok – mutatott rá Virág Barnabás.
Az inflációs ráta csökkenésének megindulása kitolódik.
Februárban 8,5 százalék közelébe emelkedhet az infláció, mely egyúttal új csúcsot is jelent.
A maginfláció pedig a következő hónapokban fog tetőzni. Az MNB alelnöke szerint a következő hónapok átárazásai meghatározóak lesznek az inflációs prognózis márciusi módosításában.
Pénzpolitika
A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében a monetáris kondíciók havi ütemű szigorítására van szükség – mutatott rá Virág Barnabás.
Ebben a folyamatban az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatlábához.
Az MNB továbbá március elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét.
A szigorítás az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is folytatódik. Az MNB kész rugalmasan reagálni a pénz- és árupiaci kockázatokra.
A kamatemelési ciklus mindaddig folytatódik, míg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak.
Év eleji átárazások
Januárban a szokásosnál lényegesen nagyobb, közel háromszoros áremeléseket lehetett látni a 10 éves átlagos áremelési ütemhez képest.
A fogyasztói árak havi árváltozásának alakulása üzemanyagárak és szabályozott árak nélkül
Forrás: MNB
Iparcikkek
A globális kínálati sokkok az iparcikkek gyors emelkedését eredményezik. Az elmúlt 10 évben a piaci szolgáltatások inflációja átlagosan közel háromszor magasabb volt az iparcikkek inflációjánál. Az ellátási láncok akadozása és a járvány miatt azonban jelenleg az iparcikkek árdinamikája meghaladja a piaci szolgáltatásokét – mutatott rá Virág Barnabás.
A koronavírus-válság tehát általánosan átírta az infláció szerkezetét.
Ez a jelenség az uniós országokban is megfigyelhető.
A piaci szolgáltatások és iparcikkek inflációja hazánkban
Forrás: MNB
Inflációs várakozások
A lakossági inflációs várakozások 8 százalékra ugrottak.
A várakozások a kiskereskedelmi értékesítési árak és a szolgáltatások ára esetében is további emelkedést vetítenek előre.
Energiaárak
Az inflációs probléma legfontosabb eleme, hogy miként alakulnak az energiaárak. Az összkép az elmúlt időszakban romlott. A kőolaj, a gáz és az áram ára jelentősen megemelkedett. A változás mértéke a következő ábrán látható.
Forrás: MNB
Globális értékláncok
A globális értékláncok súrlódása továbbra is magas. Az értékláncok feszültségei napjainkban tetőzhetnek.
A gazdasági szereplők számára legnagyobb kihívást a nyersanyaghiány, a chiphiány és a szállítási költségek megugrás okozza.
GDP növekedés
Az élénk gazdasági bővülés 2022 elején is fennmarad az MNB várakozásai alapján. A belső keresleti tényezők nagymértékben hozzájárulnak a növekedéshez, miközben a külső keresletet fékezi az ellátási láncok akadozása.
Az MNB előrejelzései szerint a magyar gazdasági növekedés 2021 után 2022-ben is élénk marad.
Nemzetközi pénzpolitika
A globálisan meghatározó jegybankok hamarosan megkezdhetik az irányadó rátájuk emelését. Ezt a folyamatot pedig a Magyar Nemzeti Banknak is számításba kell vennie – világított rá az MNB alelnöke.