Fél év - ennyi ideje maradt Trumpnak, hogy eredményeket mutasson fel, különben béna kacsa lesz

Donalt Trump elutasítottsága elérte a 64 százalékot, ami magasabb, mint az első elnöki ciklusának szinte bármelyik egyedi mérési adata.

Az elnök népszerűsége 35 százalékos történelmi mélypontraesett vissza, ami még a 2021. január 6-i események utáni szintnél is alacsonyabb. Ezzel a mutatóval George W. Bush elnökségének legrosszabb időszakát idézi.

Mindez a november eleji félidős választások előtt mindössze fél évvel nem sok jót ígér a republikánusoknak, akik könnyen elveszthetik a Képviselőházat, de még a Szenátusban lévő többségük is veszélybe kerülhet. Magyarul

fél év múlva Trump keze az eddigieknél sokkal jobban meg lesz kötve.

A Képviselőházban ugyanis 435 helyet osztanak újra, a Szenátus hat évre választott tagjainak pedig a harmadát, 35 főt.

Az utóbbi időben számos jobboldali, korábban Trump-párti influenszer – Megyn Kelly, Tucker Carlson, stb. - is az elnök ellen fordult elsősorban az Irán elleni, Izraellel közösen vívott háborúja miatt, de a közvélemény az energiaárak drágulása, a beváltatlan választási ígéretei és a mentális állapota miatt pártolhat el tőle.

Kérdéses Trump mentális alkalmassága

Trump mentális állapota - szavak és nevek összekeverése, zavaros médiamegnyilvánulásai, éjszakai megmagyarázhatatlan közösségi média-üzenetáradatai, kamera előtti elszunyókálása - nem annak a tettrekész elnöknek a képét mutatják, akit Joe Biden helyett választottak az amerikaiak.

Az elnök népszerűségének visszaesése egy folyamatos trend eredménye, amely mögött néhány konkrét kormányzati intézkedés és esemény áll:

• Azonnali mézeshetek utáni visszaesés (2025. január): Bár 50% feletti mutatóval lépett hivatalba, gyorsan veszített népszerűségéből. A január 6-i vádlottaknak adott vitatott elnöki kegyelmeknek, valamint az Elon Muskvezette Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (DOGE) drasztikus és népszerűtlen elbocsátásainak tulajdonítja.
• Kereskedelmi háború és tarifák: A Trump által bejelentett globális vámok (amelyek nagy részét a Legfelsőbb Bíróság azóta érvénytelenítette) kereskedelmi háborút indítottak, a lakosság pedig gyorsan a vámok ellen fordult az áremelkedések miatt. A népszerűsége ekkor esett 45%-ról 41%-ra.
• Bevándorlási krízis (2026. január): Egy Minneapolisban történt agresszív bevándorlásügyi hatósági intézkedés során életét vesztette két civil (Renee Good és Alex Pretti). Bár a kormányzat terrortámadásnak próbálta beállítani az esetet, a közvélemény elfordult a retorikától.
• Az iráni háború: Ez a legfrissebb és legsúlyosabb csapás. Egy aktuális felmérés szerint az amerikaiak 61%-a hibának tartja a háborút, ami miatt Trump legkitartóbb bázisának egy része is megingott.Az államadósság soha nem látott magasságba szökött a háborús kiadások miatt, miközben az infláció erősödött.

A kampányban az infláció letörését ígérte, ehelyett nőttek a megélhetési költségek

A választók szerint Trump elhanyagolja a legfontosabb problémát: a megélhetési költségeket és az inflációt. A CBS News/YouGov adatai szerint a megkérdezettek háromnegyede úgy látja, Trump nem tesz eleget az árak letöréséért. Az irániháború miatt az üzemanyagárak 4 dollár fölé emelkedtek gallononként, ami 

Trump gazdasági tevékenységének elismertségét 31%-os történelmi mélypontra lökte.

Azzal, hogy sok intézkedést elnöki rendeletekkel hoz meg, a gazdasági nehézségeket és a háborút a választók közvetlenül hozzá kötik – az elnök felelősségét látják a választók.

Visszaüt a kiszámíthatatlansága

A lakosság bizalma Trump külpolitikai és államvezetési képességeiben (legalább 60% nem bízik a döntéseiben). Ezzel párhuzamosan a verbális botlásai miatt felerősödtek a korával kapcsolatos aggályok: egy friss kutatás szerint az amerikaiak 61%-a – és a republikánusok 30%-a – véli úgy, hogy az elnök az korából adódóan kiszámíthatatlanná vált.

Büntethetik az elnököt a félidős választásokon

A történelmi tapasztalatok alapján a félidős választások a regnáló elnök teljesítményéről szóló népszavazássá válnak.

Valahányszor egy elnök népszerűsége 50 százalék alatt volt a múltban (mint Truman 1946-ban, Clinton 1994-ben vagy Obama 2010-ben), a pártja súlyos vereséget szenvedett a kongresszusi választásokon.

Mivel a választások mindössze 6 hónapra vannak, Trumpjelenlegi 35%-os mutatója komoly veszélybe sodorja a Republikánus Pártot.

A demokraták előnye ugyanakkor nem tűnik behozhatatlannak, ami főként annak tulajdonítható, hogy még mindig nincs megegyezés, ki is vezeti a pártot. A Szenátusi többség megszerzéséhez két, eddig stabilan Trump-párti államot kellene elhódítaniuk, ami egyelőre nehéznek tűnik. 

A legfrissebb, magas szakmai színvonalú országos felmérések (pl. New York Times, Quinnipiac, Marist) azt mutatják, hogy

a választók általánosságban 10-11 százalékponttal jobban preferálnak egy névtelen demokrata jelöltet egy republikánussal szemben.

Ez a különbség már elég lehet a hagyományosan republikánus államok megfordításához.