Átrajzolódik a világkereskedelem: Indul Trump vámháborúja

Trump a február 1-jei határidőt azért szabta meg, hogy nyomás alá helyezze Kínát, Mexikót és Kanadát, hogy tegyenek határozott lépéseket a fentanil behozatal megállítására, valamint az illegális bevándorlóknak az Egyesült Államok déli és északi határain való átjutásának megakadályozására.

Trump korábban már utalt egy lehetséges kivételre a Kanadából származó olajra, itt a vám mértéke 10 százalék lenne a többi kanadai importra tervezett 25 százalékkal szemben. A Reuters beszámolója szerint február közepén szélesebb körű vámok kivetését tervezi az olajra és a földgázra, és ez a megjegyzés az olajárakat is feljebb vitte.

A nyersolaj a Kanadából érkező amerikai behozatalok közül a legfontosabb, amely az amerikai adatok szerint 2023-ban közel 100 milliárd dollárt tesz ki.Trump elismerte, hogy a pluszvámok a fogyasztókra áthárított magasabb költségeket eredményezhetnek, és hogy intézkedései rövid távon fennakadásokat okozhatnak, de azt mondta, nem aggódik a pénzügyi piacokra gyakorolt hatásuk miatt, és pluszbevételeket bevételt vár a vámok beszedéséből.

Az autógyártókat különösen súlyosan érintenék a magasabb költségek a Kanadában és Mexikóban összeszerelt járművekre kivetett vámok révén. Hatalmas regionális ellátási láncuk, ahol az alkatrészek a végső összeszerelés előtt többször is átléphetik a határokat, tovább növelné ezeket a költségeket.
Trump bejelentette, hogy további vámok jönnek, mondván, hogy az európai árukra, valamint az acélra, az alumíniumra és a rézre, továbbá a gyógyszerekre és a félvezetőkre kivetett importadókat fontolgatják.Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy a vámokat azonnal bevezetik, a részleteket pedig szombaton hozzák nyilvánosságra.Trump lépése várhatóan megtorló vámokat von maga után, ami érinti az Egyesült Államok három legfontosabb kereskedelmi partnerével folytatott több mint 2,1 billió dolláros éves kétirányú kereskedelmét.

A három ország már most bejelentette, hogy ellenlépéseket tesznek a vámemelésre válaszul. Kína ezúttal sokkal szélesebb körű kereskedelmi védekezést tud felmutatni Amerikával szemben, jobban felkészült egy új vámháborúra, erről ebben az elemzésben olvashat bővebben.

Kína már felkészült, Európa még nem

Az Európai Unió ellen kivetendő vámokról egyelőre nem lehet tudni biztosat, sem a vámemelésben érintett áruk köréről, sem a büntetővámok pontos mértékéről.

Mint Dobozi István lapunknak írt elemzésében kifejtette: Trump elnök Kína ellen indított éles vámháborúja 2018-ban átlagosan 20 százalékos vámtarifával terhelte meg az ázsiai országból származó behozatal háromnegyed részét. De még a legközelebbi szövetségesek (köztük Kanada és az Európai Unió) acél- és alumíniumexportját is – mondvacsinált nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – vaskos vámtarifákkal sújtotta.

Trump rombolta a szabályokon nyugvó világkereskedelmi rendszert anélkül, hogy csökkentette volna Amerika kereskedelmi mérleghiányát és előmozdította volna a hazai feldolgozóipar reneszánszát és a foglalkoztatottság emelkedését.Az USA mérleghiánya 2023-ban már jelentősen nagyobb volt, mint 2017-ben, a vámháború kirobbantása előtti évben.A Kínával szembeni deficit is kismértékben és csupán statisztikai értelemben esett vissza, mivel Kína néhány köztes országon (főként Vietnámon és Mexikón) keresztüli reexportjával sikeresen kikerülte a magas amerikai vámokat. A kínai exporttöbblet egy része valójában vietnámi és mexikói exporttöbbletté alakult át.

Ami Kínát illeti: Donald Trump első elnöksége óta nagymértékben diverzifikálták kapcsolataikat, hogy ne függjenek egyoldalúan az Amerikával vagy a Nyugattal folytatott kereskedelemtől, ezzel csökkentsék kitettségüket.

Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé Délkelet-Ázsa vált, és az ország kiterjedt kapcsolatokat épített ki Afrikában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában is. 

2018-ban, a kereskedelmi háború kezdetén a kínai export 19,3%-a irányult az USA-ba, 2023-ra ez az arány 14,8%-ra csökkent, s az amerikai export Kína GDP-jének 2,5%-át teszi ki.2023-ban először Kína többet exportált a BRI (Belt and Road Initiative, Egy Övezet, Egy Út)-országokba, mint az USA-ba, az Európai Unióba és Japánba együttvéve.

Biden alatt is maradtak Trump korábbi vámemelései

Trump komoly károkat okozott a nemzetközi kereskedelmi rendszer intézményi rendszerében azzal, hogy gyakorlatilag megbénította a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési mechanizmusát. A Kínára kivetett aránytalanul magas vámtarifákat a WTO illegálisnak minősítette a „legnagyobb kedvezmény elvének” (egyforma vámok minden WTO-tagország számára) súlyos megsértése miatt. A WTO de facto mellőzése folytatódott Joe Biden elnöksége alatt.A nemzetközi kereskedelmi jogban illegálisnak minősített vámok túlnyomó része Joe Biden elnöksége alatt hatályban maradt, sőt mi több, Biden újabb magas büntetővámokkal rukkolt elő. Például tavaly „unfair kereskedelmi praktikák” (értsd: állami szubvenciók) alkalmazására hivatkozva négyszeresükre – 100 százalékra – ugrottak fel a kínai elektromos járműveket sújtó amerikai tarifák. 

A kereskedelempolitikában Biden héjaként viselkedett Kínával szemben az amerikai csúcstechnológiák – különösen a félvezetők (és azok gyártósorai), az 5G, a mesterséges intelligencia és a robotok – exportjában is. A Biden-kormány semmi érdemlegeset nem tett a WTO vitarendezési mechnizmusának helyreállítása és a szervezet sokak által sürgetett reformja érdekében, a WTO tovább sodródott az irrelevencia felé.

Trump kereskedelempolitikai stábja nyíltan hangoztatja, hogy a most következő elnökség alatt az első ciklusban elindított protekcionista programot akarják befejezni, amely várhatóan az alábbi elemekből fog állni:

• Szabadkereskedelem helyett fair kereskedelem a hazai jogrendszerre támaszkodva. Hogy mi unfair, azt Washington dönti el, nem a WTO.
• Kiegyensúlyozott külkereskedelmi mérleg alapvetően a vámpolitikára támaszkodva. A vámokat rugalmasan kell szabályozni, úgy, hogy az export-import egyensúlya fönnmaradjon.
• Az amerikai gazdaság „stratégiai lecsatolása” Kínáról a nemzetbiztonsági szempontból kritikus kereskedelmi, beruházási és technológiai területeken.

Az USA hazánk Európán kívüli második legfontosabb kereskedelmi partnere, amellyel szemben igen magas exporttöbbletünk van az árukereskedelemben (2023-ban 7,7 milliárd dollár hivatalos amerikai adatok szerint).Az EU-ra kivetendő 10 vagy 20 százalékos vám várhatóan visszavetné az USA-ba irányuló magyar kivitelt és csökkentené az exporttöbbletet.Az USA-ba irányuló magyar kivitelben magas a gépkocsik súlya, ami pótlólagos kockázati forrás, mivel Trump különösen erősen kívánja védeni a hazai autóipart, miközben nem lelkesedik az e-autók iránt. Teljesen nem zárható ki a 10-20 százalékosnál magasabb tarifa kivetése a gépjárművekre - írja Dobozi István.