Félnek a pincérek a negyedik hullámtól, ezért nem mennek vissza a szektorba
ElemzésekRégiótól, kategóriától függően nagy a szórás az éttermi, felszolgálói pozíciókban fizetett bérek között. Azonban nem a fizetés, hanem a negyedik hullám és az esetleges újabb elbocsátások miatt nem mennek vissza dolgozni a vendéglátóiparból más területekre vándorolt dolgozók, mondta a növekedés.hu-nak Semsei Rudolf, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke, a Vakvarjú étterem és Budapest Party Service ügyvezető-tulajdonosa. Az adatok szerint a felszolgálók átlagfizetése 225 ezer forint.
Az éttermek, bárok, bisztrók komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, április óta szinte minden platformon hirdetnek. A legnagyobb kereslet szakácsra, felszolgálóra, pincérre, pultosra, konyhai munkásra, cukrászra és pékre van.
Azok a belvárosi üzletek, amelyeknek egyáltalán nincs teraszuk, indulnak újra legnehezebben: külföldi turista és irodai dolgozók híján kicsi a forgalmuk.
A terasszal rendelkező, külvárosi létesítmények jól működnek, itt a munkaerő-hiány jelenti a legnagyobb problémát. Ugyanakkor egyre többen választják a kiszámítható, nem irreálisan magas béreket, feltételeket ajánló helyeket, és megbízható munkaadóknál, bejelentett munkavállóként helyezkednek el.
Az igény a Balaton körüli megyékben a legnagyobb, a korlátozások feloldása, s a külföldi nyaralóhelyek szűkössége miatt a Balatonon idén is nagy forgalom várható.
"A szektorban feladott álláshirdetések terén az öt legnagyobb arányú növekedést produkáló megyénk között szerepelt Veszprém, ahol kilencszeres, Zala, ahol tizenkétszeres, valamint Somogy, ahol húszszoros emelkedés volt megfigyelhető májusban az első negyedévben meghirdetett állások átlagához képest. Budapesten hirdették meg magasan a legtöbb pozíciót az ágazatban, ezeknek a száma májusra csaknem nyolcszorosára nőtt az első negyedévben közzétett hirdetések átlagához képest", nyilatkozta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Máig égető munkaerőhiányt tapasztalunk, ez a teljes turizmus szektorra érvényes, nemcsak éttermekbe, utazási irodába is nehezen találni dolgozót
mondta a növekedés.hu-nak Semsei Rudolf, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke, a Vakvarjú étterem és Budapest Party Service ügyvezető-tulajdonosa.
Az elvándorlás a szakember szerint komoly probléma, sokan nem mernek visszajönni, mert tartanak egy esetleges negyedik hullámtól.
A Kopaszi-gát egyik népszerű éttermének felszolgálója szerint sokan szintén attól tartanak, hogy szeptembertől megint nem lesz munkájuk.
Más területeken nem látnak szívesen, például ügyfélszolgálaton, recepción, mert azt gondolják, nem tudnak hosszú távon számolni velünk
mondja.
A fenti ellentéte is igaz, van akik azért dolgoznak a vendéglátásban, mert ellehetetlenült megélhetésük. Egy népszerű kerthelyiségben a Gellért-hegy közelében több a nem „szakmabeli”. „Van közöttünk forgatókönyíró, festő, én zenész vagyok”, mondja a fiatal felszolgáló, aki tanulmányait is ebből a munkából finanszírozza.
Munka lenne bőven, ám az ajánlott bér sok esetben igen alacsony.
Az egyik népszerű családi hotel a Balaton közelében többszáz fős éttermében a felszolgáló csapat irányítására keres főpincért. A leendő munkatárs iránti elvárás magas, legyen tapasztalt, vendégbarát, kisujjában legyen a szakma, és zökkenőmentesen menedzselje a vacsorákat, díszebédeket, fogadásokat. A fizetés megállapodás tárgya, érdeklődésünkre csak annyit mondanak, hogy a régióban hasonló pozícióra bruttó 300 ezer forint az átlagfizetés.
Ez nagyjából egyezik a profession.hu bériránytű elnevezésű alkalmazásával, mely országos átlagnak nettó 220 ezer forintot jelöl meg.
Az Indeed.com nemzetközi állásportál hazai oldala szerint egy pincér átlagfizetése nettó 225 673 Ft havonta, ez az országos átlag.
Legjobban fizető településnek Kecskemétet (265 ezer), legrosszabban Debrecent mutatja, ahol 118 ezer forintos átlagfizetéssel számol. A fővárosban az oldal szerint 217 ezer forint az átlag.
Kategóriától, településtől függően nagy a szórás. Egy balatonvilágosi négycsillagos hotelbe teljes munkaidőbe, 1-3 év tapasztalattal és angol nyelvtudással havi 300-380 ezer forintos fizetésért keresnek felszolgálót. Kérdésünkre pontosítanak, ez nettó bér. A fenti összegek a szervízdíjat természetesen nem tartalmazzák, ám annak pontos összegét nehéz megbecsülni, ahogy azt is, mekkora arányban részesül belőle egy-egy pincér.
A fizetések Semsei szerint viszont nem olyan rosszak.
„Amit sokan nem látnak és amit a munkáltató nem tud biztosan ígérni, az a felszolgálási díj. Mivel forgalomtól függ, nehezen számolható, de komoly bevételi forrás, ami a borravalóval együtt lehet legalább annyi, vagy akár több, mint az ajánlott havi munkabér”, mondja.
Vagyis a nettó 200 ezer forintos meghirdetett fizetés havonta könnyen a dupláját is jelentheti. Ráadásul utóbbival nem a munkaadó rendelkezik, mivel onnantól kezdve adókötelessé válna. Ellentétben a felszolgálási díjjal, melyet szétosztanak a munkavállalók között – tehát a konyhai vagy irodai dolgozó is részesül belőle, nemcsak a pincér – a borravaló kizárólag azt illeti, aki kiszolgál.
A szakember ezért úgy véli, a fizetés aligha ok a munkaerőhiányra. Különösen úgy, hogy más pozíciókban, ahol sok vendéglátóiparban korábban dolgozó elhelyezkedett (áruházi feltöltő, futár, stb.), alacsonyabbak a fizetések.
Nem kell éjszakázni és a hétvégék is szabadok, amit a családjukkal tölthetnek az emberek, de előbb-utóbb érezni fogják a pénztárcájukon a különbséget
mondja Semsei.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete az iparág fokozatos helyreállására számít az elkövetkezendő hónapokban, valamint kiemelték a munkaerő megtartásába fektetetett erőfeszítések fontosságát is.
„A vendéglátó szakma újraindulása több lépcsőben várható. A nyári teraszos és balatoni vendéglátóhelyek éledése után őszre várható a konferenciák és az üzleti rendezvények újraszervezése, illetve a külföldi turisták megjelenésével ismét kinyithatnak a belvárosi vendéglátóhelyek is. A nyitáshoz kapcsolódóan létfontosságú a képzett, vendégcentrikus és jó hozzáállású szakemberek megtalálása a vendéglátásban. A munkavállalók hosszabb távú megtartása érdekében a munkáltatóknak szerethető munkahelyek létrehozására kell törekedniük, ahol modern, nyugat-európai munkakörülményeket, folyamatos szakmai képzéseket és motiváló életpálya modelleket biztosítanak a kollégáknak” – mondta Semsei Rudolf, az MVI alelnöke.
Idén és a jövőben is a munkaerő a turizmus egyik kulcskérdése, ezért a Magyar Turisztikai Ügynökség is a munkavállalói kedvet ösztönözné. A szervezet május végén indított „Karrier a turizmusban” című kampányában kisfilmekkel, imázsvideóval, új weboldallal próbálja az ágazati szakmák presztízsét növelni.
A program további célja, hogy a pályaválasztás vagy átképzés előtt álló diákok a turizmust és vendéglátást válasszák.