Felpöröghet idén az építőipari teljesítmény – mutatjuk hogyan
ElemzésekCsak átmeneti lehet az építőipar februári megtorpanása. A második negyedévtől erőteljes bővülés jöhet a szektorban az állami otthonteremtést támogató intézkedéseknek, az alacsony tavalyi bázisnak és az alacsony kamatkörnyezet fűtötte hitelezésnek köszönhetően. Emellett számos vállalat idén valósíthatja meg a tavalyi évben elhalasztott beruházásait. Megkérdeztük a kilátásokról az Erste Bank vezető elemzőjét is, aki szerint az idei évben 10-12 százalékkal is növekedhet az építőipar.
Az építőipar teljesítménye a tavaly tavaszi mélypontot követően fokozatosan emelkedett és az év elejére újra a járvány előtti szintek közelében alakult.
Januárban az építőipari termelés 11 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
Meglehetősen kedvező fejlemény, hogy a megkötött új szerződések 8 százalékkal nőttek, aminek fényében az építőipari vállalkozások január végi szerződésállománya 11,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A pozitív tendenciát mutatja, hogy az építőipari vállalkozások szerződésállománya már tavaly decemberben és novemberben is magasabb volt éves alapon.
A növekvő szerződésállomány a teljesítmény további trendszerű növekedését sejteti.
Február
Februárban negatív meglepetést okozott az építőipar, mely egy év alatt 16,1 százalékos visszaesést mutatott. Ez egyrészt a kiugróan magas egy évvel korábbi bázisra vezethető vissza, amikor is még nem éreztette a hatásait a koronavírus.
Másrészről az elhúzódó járványhelyzet átmeneti jelleggel nyomás alá helyezte az ágazatot. Ezt tükrözi, hogy a februárban a megkötött új szerződések volumene 29,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
A kilátások szempontjából azonban kedvező, hogy még ennek ellenére is az ágazat teljes február végi szerződésállománya 0,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel ezelőttinél.
Forrás: KSH
Mi támogatja a növekedést?
Az év egészében, különösképpen a második negyedévtől erőteljesen felfutó építőipari teljesítményre számítunk.
Az építőipart az alacsony tavalyi éves bázison túl nagymértékben segítik az állami otthonteremtést támogató intézkedések.
Ennek legfontosabb eleme az 5 százalékos kedvezményes lakás-áfa visszaállítása. A lépés hatására ismét 20 ezer felé emelkedhet az évente épülő ingatlanok száma.
Emellett a 3 millió forintos otthonfelújítási támogatás és a CSOK-os vásárlók illetékmentessége is erősíti a keresletet, ezáltal az építőipari megrendeléseket.
A tartósan alacsony kamatkörnyezet és a GDP arányában alacsony lakossági és vállalati hitelállomány egyaránt fűti a hitelezés bővülését, ami szintén jó hír az építőiparnak. Ezenfelül, a tavalyi évben elhalasztott vállalati beruházások zöme az idei évtől megvalósulhat, ami szintén többletkeresletet jelenthet.
Árdinamika
Összehasonlításképpen az ingatlanpiacon egy év alatt jellemzően jó 150 ezer adásvételre kerül sor országos szinten. Az összes adásvételnek tehát megközelítőleg 13-14 százalékára nőhetnek az újépítésű lakások értékesítései.
A bővülő ingatlankínálat kismértékben lassíthatja az ingatlanárak hosszú távon megfigyelhető természetes emelkedését.
A koncentráció tekintetében pedig az látható, hogy Budapestet követően Balatonon és környékén épül a legtöbb újépítésű ingatlan.
Mit gondol az Erste Bank?
Negatív meglepetést hoztak a februári építőipari adatok – mutatott rá Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.
A KSH statisztikája szerint februárban 11,7 százalékkal zuhant a szektor teljesítménye januárhoz képest, míg éves összehasonlításban 16,1 százalékkal esett vissza az építőipari termelés volumene.
Az év első hónapjában még 11 százalékos éves alapú növekedést mértek az ágazatban.
Nyeste szerint az idei első két hónap vegyes teljesítménye összességében azt jelzi, hogy a kilábalás folyamata nem feltétlenül halad majd egyenletesen előre, lehetnek még döcögősebb hónapok.
A februári negatív meglepetés a 2015-ös fix bázison számított volumenindex visszalassulásán is látszott. Az index egyébként a tavaly tavaszi mélypontot követően, vagyis tavaly nyár elejétől a kibocsátás lassú, fokozatos visszaépülését mutatta. A teljesítmény viszont egyelőre még nem érte el a koronavírus válság előtti szintet.
A vegyes évkezdet ellenére, úgy tűnik, sincs ok a pesszimizmusra a szektor idei évi kilátásait illetően, melyeket alapvetően kedvezőnek ítél az Erste Bank vezető elemzője.
Nyeste Orsolya várakozásai szerint az elkövetkező hónapokban - vélhetően még az első félév folyamán - az építőipar eléri a válság előtti teljesítményét. Éves összehasonlításban pedig megközelítőleg 10-12 százalékkal nőhet az idén az építőipari kibocsátás.
A szektor magához térésében meghatározó szerepe lehet a kormányzati otthonteremtési programnak, a lakásépítési és felújítási támogatásoknak, melyek a háztartási szektor beruházásainak emelkedésén keresztül teremtenek majd keresletet.
Emellett fontos szerepük lehet az uniós források által támogatott beruházásoknak, bár az időbeliség ezen a téren egyelőre nagyon bizonytalan. Nem kizárt ugyanis, hogy az uniós alapok, illetve a Helyreállítási Alap forrásai inkább a jövő évtől generálnak nagyobb fellendülést a beruházásoknál, s ezáltal az építőiparban is.
A most következő uniós költségvetési ciklusban tervezett fejlesztések esetleges csúszása mutatkozhat meg abban is, hogy a februári adatok szerint az új szerződések volumene közel 30 százalékkal csökkent éves szinten. A fentebb említett okok miatt azonban ez később gyorsan korrigálódhat Nyeste Orsolya szerint.
Mindemellett a válság miatt esetlegesen abbamaradt projektek folytatódása, a tervezett kormányzati, infrastrukturális fejlesztések is támogathatják a szektort az idén.
A jelenlegi, még mindig a járvány okozta korlátozások által sújtott helyzetben pedig talán a legfontosabb kérdés, hogy a vállalati szektor az idei évben mennyire lesz óvatos a beruházási döntéseiben.
Az Erste Bank vezető elemzője szerint ez a tényező is nagyban befolyásolhatja, hogy az idei évben végül hogyan alakul az építőipari kibocsátás.
