Fényesen indított a tőzsdén a NAP, de lehetnek még felhők az égen 

Likviditáshiány

A BÉT Xtend kategóriájába könnyen lehet bejutni: épp ez a cél, hogy a cégek viszonylag kis erőfeszítéssel kipróbálhatják a tőzsdei létet. Igen ám, de ennek hátrányai is lehetnek rövidtávon: nem feltétlenül biztosított a likviditás. Márpedig, ha a befektetők egy új részvénnyel találkoznak, azt megvizsgálják, és eldöntik, szeretnének-e belőle vásárolni, jó befektetésnek tartják-e. Végül is a tőzsde végsősoron azért van, hogy a befektetők részvényekhez, a cégek pedig tőkéhez jussanak.

A NAP Nyrt. úgy jelent meg a piacon múlt csütörtön, hogy nem volt nyílt kibocsátás, vagyis nem lehetett jegyezni a részvényekből. Így a befektetők, akik vásárolni szeretnének, eleinte csak a korábbi tulajdonosoktól, az alapítóktól tudnak. A cég tulajdonosi szerkezetét közzétették: három nagytulajdonos mellett van néhány kisebb befektető, mindannyian a cég alapítói, akik

nem feltétlenül akartak már a tőzsdei jelenlét elején eladni, hisz a cég kevesebb, mint egy éve indult, és komoly akvizíciós tervei vannak, amelyhez további tőkére van szükség.

Olcsó jegyzési, drága tőzsdei ár

Ezt akár nyilvános kibocsátás útján is be lehetne vonni, azonban a tulajdonosok a zárt körű tőkeemelés mellett döntöttek: legalábbis erre tesznek javaslatot a meghirdetett november 15-i közgyűlésen. Hogy kik jegyezhetnek, mennyit és milyen feltételekkel, arról egyelőre nincs információ, csak arról, hogy az eddigi 2,65 millió darab részvény mellé még egymilliót bocsátanak ki, mégpedig a javaslat szerint ezer forintos áron.

Felmerül a kérdés, hogy ha 1000 forintos áron kibocsátás történik majd, akkor miért szaladnak a befektetők ennek az árnak a többszörösén is vásárolni? A legvalószínűbb magyarázat az, hogy

miután alig volt eladási ajánlat, azok, akik mindenképpen szerettek volna vásárolni, hajlandók voltak ezt szinte bármilyen drágán megtenni.

Ez első ránézésre szokatlannak tűnik, hisz vélhetően egy 1000 forinton kibocsátott részvényt az vásárol meg 6000 forintos vagy még magasabb áron (9000 fölött is járt a papír), aki arra számít, hogy idővel ennél is sokkal drágábban tudja azt eladni.

A kriptodevizák mellékhatása

Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy mostanában a fundamentális érték fogalma háttérbe szorult, mivel bőven látnak olyan termékeket, és itt elsősorban a kriptodevizákra gondolunk, ahol semmilyen fundamentális érték nincs, az árak mégis vég nélkül emelkednek. Ha pedig arra lehet számítani, hogy ha egy befektetési termék divatos, mondhatni trendi, akkor az érdeklődés kitartóan erős iránta, így a további áremelkedés valószínűsége adott. Sokan gondolhatták, hogy miután megújuló energia cégről, vagy ha úgy tekintjük, zöld részvényről van szó, pláne egy energiaválság kellős közepén, akkor nincs is min gondolkozni.

Az alapítók még tartják

Az eddigi tulajdonosakat is meglepte a többszörösére emelkedő ár, és arra késztette őket, hogy eladjanak részesedésükből valamennyit, hisz nekik ez váratlan ajándék:

befektettek egy kezdő vállalkozásba, és kevesebb mint egy év után máris pénzük sokszorosát kapják vissza, ha eladnak.

Így megjelent a kínálat és az ár is ereszkedésbe váltott: vélhetően azért még túl sokat még nem akarnak eladni a főtulajok, hisz hosszabb távra terveztek. Különösen nem egy tőkeemelés előtt, melynek során esetleg akár intézményi befektetőket is szeretnének bevonni, akiket saját stratégiájuk, elképzeléseik győznek meg, és

egy részvényjegyzésnél soha nem vonzó, ha a nagytulajdonosok, főleg az alapítók, nagy tételben eladnak.

A leendő befektetők arra gondolhatnak ilyen esetben, hogy rájuk sózzák a céget, tudásukkal és elképzeléseikkel együtt távoznak, és nem lesz, aki megvalósítsa a terveket.

Részvényözön

Így érthető, hogy a kínálat visszafogott maradt, azonban ez nem feltétlenül tart majd nagyon sokáig. A most javasolt tőkeemelést ugyanis továbbiak követik: egy év alatt maximum 8,65 millióra növelhető a részvények száma, mégpedig a közgyűlési javaslat szerint további zárt körű részvénykibocsátások által. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi alapítók (és az elmúlt napokban a tőzsdén vásárlók) összesen 2,65 millió részvényén kívül

még 6 millió darab részvény kerül forgalomba, és akik ezeket lejegyzik, már nem feltétlenül gondolkoznak hosszú távon.

Ha gyors profitot lehet elérni a befektetésen, élnek vele, hisz a pénzügyi befektető egyetlen célja, hogy amibe befektetett, abból jó áron kiszálljon. Ha ezt évek alatt lehet elérni (a legtöbb esetben sikeres cégeknél is így van), akkor évekig tartja a apírt, ha pár hét után adódik a lehetőség, gyorsan él vele, és keresi a következő lehetőséget. A jelenlegi kínálathiányos időszak után tehát a NAP piacán rövidesen

megjelenhet az új részvényesek tömege, így a kereslet és a kínálat sokkal egészségesebb arányokat vehet fel.

Fundamentumok

Ebben az esetben a befektetők egy része már számolgatni kezd, hogy milyen fundamentumok vannak, mit érhet a papír hosszabb távon. A cégről azt tudjuk, hogy a napelemeket működtető társaságokat megvásárolja, azokat holdingszerűen működteti, az elektromos áramot pedig az államnak adja el fix áron, melyet évente az inflációval arányosan növelnek.

Nem függ tehát az eladási ár, és így az árbevétel az áram piaci árától, de a tényleges, az állam által dotált rezsicsökkentett lakosságitól sem.

Így a cég árbevétele stabil, biztonságos, baj csak akkor lenne, ha a működési költségek növekednének meg erősen, ami ebben az iparágban nem valószínű.

Fejőstehén

Bajba így nemigen kerülhet a cég, ugyanakkor a profit sem növekedhet érdemben fix árbevétel mellett. A cég maga persze még növekszik, hisz a tőkeemelések célja további naperőművek vásárlása, de az alaptőkére, avagy az egy részvényre jutó eredmény viszonylag stabil lesz egy idő után. Ilyen értelemben nem növekedési sztoriról lesz szó, hanem egy, leginkább talán a Telekomhoz hasonlítható, a közgazdaságtani szakzsargonban

fejőstehénnek nevezett cégről, ahol stabil, kiszámítható a nyereség, így egy idő után esetleg stabil osztalékfizetés indulhat.

Izgalmas időszak jön

Az ilyen cégek részvényei viszont rendszerint nem nőnek az égig (persze sosem zárható ki, hogy további, esetleg külföldi terjeszkedés következik, vagy akár más tevékenységbe is belekezdenek, de ez minden tőzsdei társaság esetében nyitott lehetőség). Az áralakulás szempontjából igazán érdekes időszak pár hónap múlva jön, amikor már bőséges részvénykínálat is lesz, és immár

a cég gazdálkodásáról is pontosabb képünk lesz, amikor az akvirált cégekről is többet tudunk.