Folytatta a kamatemelési ciklust az MNB – az ütem azonban mérséklődött
Elemzések1,65 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot. A 0,15 százalékpontos szigorítás kisebb mértékű volt a piaci várakozásoknál. A lépésre az inflációs pálya és az inflációs várakozások mérséklése érdekében került sor. A döntés a hitelkamatlábak és a törlesztő részletek kismértékű emelkedését eredményezi a változó kamatozású és az új hitelek esetében. A pénzpolitika összességében ugyanakkor továbbra is támogató. A nagy nemzetközi jegybankok és az MNB várhatóan az idei évben még fenntartják a kötvényvásárlási programjukat, melynek köszönhetően alacsonyabb szinten maradhatnak a kötvénypiaci hozamok. Az inflációs kilátásokról és a kamatemelési ciklust befolyásoló tényezőkről délután Virág Barnabás, a jegybank alelnöke fog beszélni.
A Magyar Nemzeti Bank folytatta a kamatemelési ciklust, amivel összhangban 0,15 százalékponttal 1,65 százalékra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A szigorítás mértéke kisebb mértékű volt a piaci várakozásoknál.
Ezzel párhuzamosan az egynapos betéti kamatláb 0,70 százalékra, az egynapos és az egyhetes fedezett hitelkamatláb 2,60 százalékra emelkedett.
Mekkora kamatemelés jöhet még?
Az inflációt számos egyszeri tétel felfelé tornássza az idei évben. Óriásit emelkedtek az olajárak és a nyersanyagok árai az egy évvel alacsonyabb bázisról. Az ellátási láncok akadoznak, óriási konténerhiány van. Emiatt a szállítási költségek elszálltak. Az újranyitás pedig jelentős áremelést hozott a kapacitáshiánnyal küzdő vendéglátószektorban. Az élelmiszerek világszerte drágulnak a kedvezőtlen időjárás miatt. A dohánytermékek adójának megemelése az uniós irányelvek mentén szintén növelte az árdinamikát.
Ezen tényezők kifutásával, a magasabb idei bázissal és a jegybanki kamatemeléssel párhuzamosan azonban jövő év közepére tartósan visszatérhet 3 százalékhoz az infláció.
A jövő évtől az eurózónában is mérséklődik a pénzromlás üteme, ami alacsonyabb importált inflációt eredményez.
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Christine Lagarde hangsúlyozta, az infláció csak átmenetileg emelkedik meg az idén, döntően egyszeri hatások miatt. A fogyasztói árindex jövőre újra visszaesik és 2023-ig végig az EKB 2 százalékos célja alatt marad.
Az adószűrt maginflációs mutató másfelől 3 százalék szűkebb környezetében oldalazhat hazánkban 2023 végéig.
A koronavírus újabb hulláma ezenkívül változatlanul lefelé mutató kockázatként van jelen az infláció és a növekedés szempontjából.
Emiatt mérsékelt az esélye egy számottevőbb, több százalékpontos kamatemelési ciklusnak Magyarországon. A kereskedelmi banki várakozások szerint az alapkamat 1,7-1,8 százalékon alakulhat az idén.
Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok mérséklődjenek és az inflációs várakozások stabilak legyenek.
Mi lesz a kötvényvásárlásokkal?
Az amerikai Fed és az Európai Központi Bank várhatóan az idei évben várhatóan nem mérsékli érdemben a kötvényvásárlási programját.
Ez lehetőséget ad a Magyar Nemzeti Banknak is, hogy fenntartsa a kötvényvásárlásokat, mellyel alacsonyan tartja a jegybank az állampapírpiaci hozamokat.
Mi történik a törlesztőkkel?
A kamatemelésekkel párhuzamosan a hitelkamatlábak is mérsékelten emelkedhetnek, de természetesen a fix kamatozású hitelek, jelzáloghitelek törlesztő részlete változatlan marad.
Az újonnan felvett jelzáloghitelek kamata ugyanakkor magasabb lehet. Az emelkedés mértéke a kamatemelések mértékénél viszont jellemzően kisebb lehet, amit többek között a bankok közötti erős verseny magyaráz.
