Fontos adatok jönnek a héten: Meddig emelhet a jegybank az alapkamaton?

Az MNB jelzése alapján addig folytatódhat a monetáris szigorítás, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon (3%) stabilizálódnak.

Kamatemelési várakozásunk háttere a jegybank előretekintő iránymutatása, amelynek tükrében a havi ütemű kamatemelés folytatódhat a következő időszakban a szeptemberi mértékben (+15 bázispontos emelés). Következő felülvizsgálat és előretekintő iránymutatás decemberben esedékes (friss jegybanki előrejelzések birtokában).

Előretekintve, novemberben és decemberben újabb 15 bázispontos alapkamat-emelés várható, így 2021 év végén 2,1%-on áll majd a hazai alapkamat. 2022 első hónapjaiban (január-február-március) várhatóan tovább folytatódik a kamatemelés, de már kisebb, 10 bázispontos léptékben. Így az első negyedév végére 2,4%-os lesz az alapkamat, ezzel véget ér az MNB jelenlegi, júniusban elindított kamatemelési ciklusa. 2023-ban az MNB várakozásunk szerint nem emeli tovább az alapkamatot.

Az egyéb jegybanki monetáris politikai eszközök tekintetében augusztusban a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött.

Szeptembertől 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődött az MNB vásárlásainak heti célmennyisége, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A Monetáris Tanács legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:

• Az alapkamat-emelés nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie^[1].
• Az infláció szeptemberben 5,5%-ra emelkedett az augusztusi 4,9%-ot követően (év/év alapon), vagyis továbbra is jelentősen meghaladja az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határát.
• A maginfláció is 4%-ra gyorsult szeptemberben (augusztus: 3,6%).

Mindez – a kilátásokkal egyetemben – további kamatemelést vetít előre, az MNB előretekintő iránymutatásának megfelelően.

Előretekintve, az idei évben még 5% felett, 6% környékén járhat a hazai infláció (tetőpont idén novemberben várható), éves átlagban 4,8%-ot várunk.

A jövő év elején ugyan fokozatosan lassulhat a dinamika, ahogy az idei évi egyedi és technikai, inflációt gyorsító tényezők kiesnek a mutatóból - bázishatásokból eredően az infláció a jövő év második negyedévében térhet vissza az MNB toleranciasávjába -, azonban jelentős, felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell 2022-ben is szembenéznünk.

Összességében nagy a kockázata annak, hogy csak a jövő év második félévében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba. 2022-ben 3,9%-os átlagos infláció várható.

A külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg. A régiót tekintve, az eurózóna inflációja szeptemberben 3,4%-ra gyorsult (augusztus: 3%, év/év alapon).

Mivel azonban az ECB előrejelzései szerint ez az inflációs kiugrás csak átmeneti lesz, és közép távon a jegybank által megcélzott 2%-os cél alatt maradhat az infláció az eurózónában (2022: 1,7%, 2023: 1,5%, éves átlagok), ez megteremti a lehetőségét a laza, gazdaságot támogató monetáris kondíciók fenntartására.

Ezzel szemben szeptemberben a közép-kelet-európai régióban az eurózónás átlagnál (3,4%) magasabban alakult az infláció, bár az is elmondható, hogy Európa-szerte fokozódik az árnyomás: Romániában 6,3%, Lengyelországban 5,8%, Magyarországon 5,5%, és Csehország 4,9% volt a szeptemberi infláció (év/év alapon). Október elején a cseh és a magyar jegybank lépései után a román és a lengyel központi bank is kamatemeléssel reagált a megnövekedett árnyomásra.

[1] A monetáris politika az egyes csatornákon keresztül érvényesülő teljes hatása késve jelentkezik a makrogazdasági változókban. Az inflációra gyakorolt hatás erőssége és időbeli lefutása továbbá függ attól, hogy milyen típusú sokk idézte elő az infláció céltól való eltérését. A Monetáris Tanács a kamatdöntéseit előretekintő módon, jellemzően az infláció elkövetkező 5-8 negyedév folyamán várható alakulására tekintettel hozza meg (forrás: MNB).