Fontos adatok jönnek a héten: mérséklődik valamelyest az infláció?

• Kedden fény derül az októberi inflációs adatokra

Szeptemberben 5,5%-ra gyorsult a hazai infláció az augusztusi 4,9%-ról (év/év alapon mérve). Idén április óta az infláció az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határa felett jár. Az MNB június óta kamatemelési ciklust folytat, többszöri alapkamat-emelést követően jelenleg 1,80%-on jár az irányadó ráta.

Az MNB jelzése alapján tovább folytatódhat a monetáris szigorítás, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon (3%) stabilizálódnak. Az alapkamat-emelés azonban nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie.

November 9-én, kedden ismerhetjük meg az októberi inflációs adatokat.

Várakozásunk szerint az infláció év/év alapon mérve októberben 6,2%-ra gyorsult a szeptemberi 5,5%-ról. Előretekintve, novemberben még tovább gyorsulhat a hazai infláció bázishatásból eredően (tetőpont várható) és decemberben is 6% felett állhat.

Inflációt hajtó tényezők, előrejelzés

Az utóbbi hónapban még inkább a reflektorfénybe került a hazai infláció és várható alakulása. Az inflációs félelmek több, már jelenleg is velünk lévő forrásból táplálkoznak: dráguló élelmiszerárak, berobbanó globális energiaárak (pl. kőolaj, földgáz, villamos energia), alapanyaghiányok, félvezetőhiányok (pl. globális chip-hiány), ellátási láncok akadozása, szállítási nehézségek és árfelhajtó hatásuk (pl. konténerhiány).

Ugyanígy számos, jövőbeli realizálódó hatás hajtja az árakat idehaza a következő időszakban: a 2022 elején várható jelentős minimálbér-emelés, a családosok szja-visszatérítése, a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj újabb részlete egyaránt növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, ahogy a feszesedő munkaerőpiac miatti várható további béremelkedés is.

A bázishatások, illetve egyes felsorolt árfelhajtó tényezők (pl. energiaár-robbanás, szállítási nehézségek, ellátási gondok) várható átmeneti jellege és normalizálódása az infláció lassulását hozhatja 2022 első felében. Azonban jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell 2022-ben is szembenéznünk.

Összességében nagy a kockázata annak, hogy csak 2022 második félévében vagy azt követően tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba (2-4%). Ezenkívül az elmúlt hónapokban nagymértékben növekedtek az inflációs várakozások, mely tartósan is magas szinten tarthatja az árnyomást idehaza.

Az idei évben 4,8%-os, a jövő évben 3,9%-os átlagos inflációt várunk. Ugyanakkor az elmúlt hónap globális és hazai inflációs fejleményei és a legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok láthatóak az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzésben. A friss előrejelzések és helyzetértékelés december közepén várható.

Aktuális előrejelzés és háttérfolyamatok

Az októberi inflációs várakozásunkat tekintve a külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás egyre erősebb (október: 4,1%, év/év, 0,8%, hó/hó). Továbbá az üzemanyagárak havi alapon – vagyis szeptemberről októberre – jelentős emelkedést mutattak, párhuzamosan a globális fejleményekkel.

A részleteket és háttérfolyamatokat tekintve a globálisan tapasztalható energiaár-emelkedés a rezsicsökkentés miatt (távfűtés, elektromos energia és vezetékes gáz ára hatóságilag szabályozott) a kőolaj világpiaci árának, és így az üzemanyagok árának drágulásán keresztül gyűrűzik be közvetlenül a hazai árakba (közvetetten, áttételesen a vállalatok megemelkedett költségén keresztül további árfelhajtó hatások érvényesülhetnek).

A háztartási energia kategóriában ugyanakkor nem érinti a rezsicsökkentés a szén, a tűzifa, a palackos gáz, a brikett és a tüzelőolaj árát, melyek globális hatásokra megnőhettek, ráadásul a fűtési szezon közeledtével a kereslet emelkedése is felfelé hajthatta az árukat. Ugyanakkor a fogyasztói kosáron belül elenyésző, 0,8 százalékos a súlyuk.

Októberben sem számítunk arra, hogy havi alapon az élelmiszerárak csökkentek volna, ellenkezőleg, további áremelkedést valószínűsítünk.

A búza hazai kedvező terméshozamai ellenére az árak tovább emelkedtek, mely egyrészt annak köszönhető, hogy a minőség alulmúlta a várakozásokat, másrészt a termelők a betakarítást követően kivárnak, még nem bocsátották a piacra a termény jelentős részét. Mindez várakozásaink szerint októberben tovább emelte a liszt, valamint a sütőipari termékek árát is.

Az áremelkedést tovább erősíti az energiaárak elmúlt időszakban tapasztalható megemelkedése, mely a sütőipari ágazat költségeit is jelentősen megnöveli. A búza mellett a takarmányárak is tovább emelkedtek, ennek következtében az állati eredetű termékek esetében is emelkedést várunk. Mindezek mellett zöldség és gyümölcs tekintetében sem számítunk az árak havi alapú mérséklődésére.

További árfelhajtó hatása lehet az idei év hátralevő részében és a jövő év elején, hogy a pamut ára is drasztikusan emelkedik a nemzetközi piacon (a gyapot határidős árfolyama évtizedes csúcsra emelkedett), mely a ruházkodási cikkek árának emelkedésében csapódhat le idehaza.

A globális félvezetőhiány (pl. chip-hiány), alumínium- és magnéziumhiány pedig a tartós fogyasztási cikkek árában okozhat emelkedést (járművek, számítógép, elektronikai, optikai termékek), ahogy a fahiány a bútorok árát hajtja fel. Várakozások szerint az ipart sújtó hiányok 2023-ra fognak megoldódni.

• Pénteken a hazai építőipar szeptemberi teljesítményét ismerhetjük meg

A 2021. május-júliusi erőteljes növekedés után augusztusban az építőipari termelés növekedési üteme érdemben mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, bár még mindig két számjegyű volt. 2021 augusztusában az építőipari termelés volumene 10,2%-kal haladta meg a 2020. augusztusi értéket. Az építőipari termelés az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban bővült, az egyéb építmények építésében pedig csekély, 0,3%-kal csökkent.

Az építőipar termelése a júliusi, magas bázishoz képest a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 5,8%-kal csökkent.

Az építőipar termelésének csökkenésére hatott az építőipari alapanyagok áremelkedése, mely fékezte az ágazat augusztusi teljesítményét. Összességében az idei év első nyolc hónapjában 9,8%-os emelkedés következett be az építőipari termelésben az előző év azonos időszakához képest. A friss, szeptemberi adatokat november 12-én, pénteken közli a KSH.

Az augusztus végi szerződésállomány volumene 22,1%-kal haladta meg a 2020. augusztus végit. A megkötött új szerződések volumene összességében 40%-kal nőtt, ezen belül az épületek építésére megkötött új szerződések 23,3%-os csökkenést mutattak, az egyéb építményekre megkötött új szerződések viszont 138%-kal növekedtek. Ez a jelentős növekedés mutatja, hogy az állami és önkormányzati megrendelők sokkal bátrabban kötöttek új szerződéseket idén augusztusban, mint tavaly ilyenkor.

Azonban a lakosság felől érkező új megrendelések száma csökkent, amely az áremelkedések miatt következhetett be. Szeptembertől már az építőipari alapanyagárak csökkenésnek indultak, így közép távon az épületek építésére kötött új szerződések csökkenését nem valószínűsítjük.

Az építési piacot továbbra is élénk kereslet határozta meg az idei harmadik negyedévben. Némileg enyhült az alapanyaghiány és lassult az árak emelkedése, azonban a bizonytalanságnak nincs még vége. Az energiaárak emelkedésével az építőipari alapanyagok bizonyos mértékű áremelkedése várható, ugyanis számos építőanyag előállításához energiára van szükség.

A megkötött új szerződések, valamint a tárgyidőszak végi szerződésállomány tekintetében az augusztusi épületek építésére kötött új szerződések csökkenésének ellenére, továbbra is emelkedő trend látható.

Az ÉVOSZ szerint amennyiben a járvány negyedik hulláma az év hátralévő részében nagyobb problémát nem okoz az ágazatban, a 2019-es termelési értéket meghaladhatja az építőipar ebben az évben.