Fordulópont lehet a napelemeknél: eláraszthatják a háztartásokat

A 2022-es adatok alapján a magyar lakosság több, mint 70 százaléka önállóan tulajdonolt családi házban él.

Ők kiemelten fontosak a fenntarthatósági beruházások szempontjából, hiszen például egy társasházzal összehasonlítva a családi házaknál egy tulajdonos van,

így gyorsabb a döntéshozatali folyamat, könnyebb megtérülést számolni és egyszerűbb a beruházást megvalósítani.

Az adatok alapján a községekben és városokban egyaránt növekvő tendenciát mutat a háztartási méretű napelemes kiserőművek száma. A társasházaknál a telepítések azonban egyelőre jogi és műszaki szempontból kihívást jelentenek, így ebben a szegmensben még nagyobb a növekedési potenciál

– többek közt ez is kiderül a Huawei Technologies által készített Fehér könyvből, amely a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgálja.

A PwC Magyarországgal készíttetett dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben.

Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.

A Fehér könyvet bemutató rendezvényen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte:

„A villamosenergia tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább tudjuk növelni a napelemes kapacitást, illetve erősítsük a villamosenergia-hálózatot. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség az állami szféra, a szabályozási oldal és a piaci szereplők között.

Sok olyan technológia megoldást láttunk a Huaweitől, amelyekkel a kitűzött célokhoz hozzá tud járulni"

Kiemelte: már több mint 17 ezer kérelem futott be a hétfőn megnyílt energiatárolóval szerelt napelemes rendszerek kialakítását segítő Napenergia Plusz pályázatra,

már most látszik, hogy nagyon népszerű program lesz, amely érdemben segíti a lakosság öngondoskodását.

Hozzátette: versenyképességi kérdés lesz a jövőben nemzetgazdasági, vállalati és a háztartások szintjén is, hogy mennyi energiát tudunk saját magunk számára előállítani és eltárolni.

Elmondta, hogy az ipari méretű villamosenergiatárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva, ezt egy szintén hétfőn megnyílt 62 milliárd forint összértékű támogatás segítségével a hússzorosára szeretnék emelni.

Ennek célja, hogy kiegyenlítő energia szolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.

A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.

Az elektromos autók lehetnek a jövő energiatárolói

Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan majdnem eléri a 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség.

Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma,

de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás is lehet hazánkban.

Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.

További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna.

Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak.

Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve.

További potenciális lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz.

Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba.

Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW),

így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány.

Jelenleg azonban egyelőre kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.

Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások

A zöld átállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára.

Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra:

például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést.

Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, amennyiben a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.