Friss GDP-adatok: nem jöttek be a pozitív várakozások, elmaradt a fordulat

Nem jöttek be a pozitív várakozások a hazai gazdaságban: az idei második negyedévben a magyar gazdaság az első negyedévhez képest 0,4%-kal, az előző év azonos időszakához képest 1,7%-kal nőtt. Utóbbi a nyers adat, a szezonális- és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,6%-kal bővül a magyar gazdaság egy év alatt. A növekedés mértéke alulmúlta az általunk vártat - írja az MBH Elemzési Központ, amely negyedéves alapon 0,4%-os, éves alapon 2%-os bővülést várt. 

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy már a második negyedévre jelentős csökkenést számolhatott el az agráriumban. A hivatal annyit mindenesetre közölt, hogy a mezőgazdaság fékezte a bővülést. 

A cseh gazdaság növekedése is elmaradt a várttól a második negyedévben:

ott a GDP 0,4%-kal nőtt negyedéves alapon, míg az elemzők 0,6%-ot vártak.

Egyelőre csak az előzetes adatokat közölte a KSH, amely az ipar és a szolgáltatások pozitív hozzájárulását emelte ki termelési oldalról. Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztása lehetett továbbra is a fő húzóerő, míg a beruházásoktól nem várható, hogy érdemben hozzátett volna a növekedéshez.

Mik a kilátások?

A mai adatközlés után csökkent annak a valószínűsége, hogy idén a magyar gazdasági növekedés elérje a 2 százalékot. Ehhez az év hátralévő részében a második negyedévben látottnál gyorsabb bővülésre lenne szükség, ami jelen pillanatban kétségesnek tűnik - írja az MBH Elemzési Központ. A vállalati szektorban továbbra is erős a kivárás. A növekedés legfontosabb motorja ezért várakozásunk szerint továbbra is a háztartások fogyasztása marad. Ezt támogatja, hogy a béremelkedés továbbra is erőteljes, miközben az infláció az előző évekhez képest jelentősen mérséklődött, ami javítja a lakosság vásárlóerejét. A növekedési képet ugyanakkor árnyalja az energiaimport drágulása.

Magasabb az energiaszámla

A közel-keleti geopolitikai feszültségek és a nemzetközi energiakapacitások kiesése magasabb energiaárakat eredményezhet, amelynek hatásai leginkább az év második felében jelenhetnek meg a makrogazdasági adatokban.

A magasabb energiaimport-számla fékezheti a gazdasági növekedést, még akkor is, ha ennek egy részét ellensúlyozza az évek óta nem látott erős forintárfolyam. Az erős deviza ugyan mérsékli az importköltségeket és az inflációs nyomást, azonban egyben a háztartások fogyasztását is az olcsóbbá váló külföldi termékek irányába terelheti, ami a GDP szempontjából negatív hatású lehet. Az ipar kapcsán a markánsabb fordulat inkább középtávon várható.

Bár üdvözlendő az ágazat ismételt pozitív hozzájárulása a GDP-növekedéshez, egyelőre nem látjuk egy széles körű ipari fellendülés jeleit. Átfogóbb és tartósabb ipari növekedés inkább 2027-től várható, amikor a korábbi évek nagy járműipari beruházásai fokozatosan termelésbe állnak. Ezzel párhuzamosan a kínai verseny miatt nyomás alatt álló német ipar várható alkalmazkodása akár Magyarország számára is kedvező lehet, amennyiben a magasabb költségű német termelőkapacitások leépítésével párhuzamosan nagyobb szerep juthat az alacsonyabb költségszintű magyarországi gyártóegységeknek.

A beruházások esetében idén csupán enyhe pozitív hozzájárulásra számítunk, ami elsősorban a több éve tartó visszaesés megállását jelentheti. Jelentősebb fordulatra ezen a területen várhatóan csak 2027-ben kerülhet sor, amikor már érzékelhetőbben jelenhetnek meg a gazdaságban az idén megszerzett uniós források hatásai, valamint a vállalati szektor is nagyobb biztonsággal hozhat hosszú távú beruházási döntéseket.

Közbeszólt a rendkívüli időjárás

Termelési oldalról a szokásos felsorolás (ipar, építőipar, szolgáltatások, mezőgazdaság) mellett mindenképpen szólni kell a rendkívüli szárazságról - írja az elemzés. Mindez nem csak a mezőgazdaság kibocsátására van rendkívül negatív hatással: a Duna alacsony vízállása láthatóan már az energiatermelést is visszaveti, és még az sem zárható ki, hogy ipari egységeket kelljen korlátozni, hogy ne alakuljon ki kaotikus áramszüneti helyzet. Persze azt el lehet mondani, hogy ez a negatív hatás éppen akkor jöhet, amikor amúgy is alacsonyabb a termelés a nyári szabadságolások miatt, de ettől még kockázatként meg kell említeni. Sajnos megérkeztek a klímaváltozás valóban durva hatásai, amik Magyarországot különösen erősen sújtják. Ez elkerülhetetlenné tesz bizonyos – akár nagyszabású – vízgazdálkodási beruházásokat a következő években. Az adatközlés megjelenése előtt arról írtunk, hogy felfelé mutató kockázatokat érzékelünk az egész éves, 1,6%-os növekedési várakozásunkhoz képest. Ez a felfelé mutató kockázat jelentősen csökkent a mai adat hatására. Így egyelőre tartható az 1,6%-os növekedési előrejelzés az idei évre.

Az autóipar és az uniós pénzek hozhatnak fellendülést

Jövőre azonban továbbra is meglehet a 3% körüli bővülés, bár a magas első negyedéves bázis idén és az év második felében várható, ennél visszafogottabb számok miatt jövőre ehhez negyedéves alapon erőteljesebb növekedés kell a most látottnál.

Ezt a felpörgő autóipari kapacitások, a várhatóan növekedésnek induló beruházások, a fogyasztás szolid növekedése (egy remélhetőleg jobb időjárási helyzet mellett) biztosíthatják.