Folyamatos zuhanásban a beruházások – A támogatott fejlesztések javítják az adatokat
ElemzésekTovább csökkent a nemzetgazdasági beruházások volumene az idei esztendő első negyedében az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 22-i jelentése szerint a mérséklődés mértéke – szezonálisan kiigazítva – 1,3 százalék volt, az előző negyedévhez mérve pedig 0,4 százalékos a csökkenés. A kutatások hosszú ideje igazolják: minden nemzet annak függvényében tud valódi fejlődést felmutatni, hogy beruházásai hány százalékát fordítja a humán vagyonnál végrehajtott beruházásokra.
A beruházások csökkenésének tendenciája 2022 negyedik negyedéve óta folyamatosnak tekinthető. A problémát különösen jól szemléltetik a 2021. évi átlaghoz mért adatok.
1. ábra. A nemzetgazdasági beruházások volumenváltozása
(2021 negyedéveinek átlagához mért, szezonálisan kiigazított adat)
Forrás: KSH 2026. 05. 22.
Az 1. ábrán azt láthatjuk, hogy a beruházási teljesítmény
2022. harmadik negyedévében indult csökkenésnek. 2023 első negyedévében még egyszer javulást mutatott, de azóta folyamatos a visszaesés.
A legdrámaibb mértékben ez 2024 elején következett be és ettől kezdve folyamatosan magas szinten maradt. Anyagi-műszaki összetétel szerint nézve az építési beruházások csökkenése volt általában erőteljesebb, de 2024-ben és 2025 elején a gépi beruházások volumene is jelentősen visszaesett.
A vállalkozások beruházásai 2023 második negyedévében kezdtek erőteljesen csökkenni, és – egy 2024 első negyedévi minimális növekedéstől eltekintve – a visszaesés folytatódott.
Ennek a mértéke ugyanakkor eltérő, illetve nem minden alágazatra jellemző volt. Például a feldolgozóipar alágazatai közül – 2021-hez viszonyítva – 2025-ben 5 alágazatban: a textiliparban, a vegyiparban, a fémfeldolgozásban, a villamosberendezés gyártásban és a gépgyártásban látunk jelentősebb csökkenést.
Fontos adat a beruházások területi megoszlása is. A 2. ábrán a vármegyék összes beruházásainak százalékos alakulását látjuk 2024-ben, 2021-hez viszonyítva (folyóáron, millió Ft-ban).
2. ábra. Beruházások értéke a vármegyékben 2025-ben (2021=100)
Forrás: KSH 2026. 05. 22.
A 2. ábrán jól láthatók az óriási regionális különbségek.
Szembetűnő az is, hogy ahol a beruházási teljesítmény megugrott, ott az állam által, jókora mértékű vissza nem térítendő összegekkel támogatott külföldi beruházások valósultak meg,
jelentős épület és építmény beruházási aránnyal. A 19 vármegyét és Budapestet tekintve 7 vármegye esetén a beruházási volumen nem érte el a 2021. évi átlagot sem. Feltűnő a Nógrád és a Jász-Nagykun-Szolnok megyékben mért jelentős csökkenés.
A hatékony beruházások eredményeinek meg kell jelenniük az egy főre jutó GDP növekedésében is. Ezt az összefüggést érdemes hosszabb távú adatsorokra támaszkodva elemezni. Érdekességként ezért a 3. ábrán erről csak egy közelítő értékelést látunk a régiók tekintetében.
3. ábra. A beruházások értékének alakulása 2025-ben (2021=100),
és az egy főre jutó GDP 2025-ben (EU átlag = 100) az egyes régiókban
Forrás: Eurostat 2026. 02. 10. és KSH 2026. 05. 22.
A 3. ábra alapján Pest (Közép-Magyarország) és az Észak-Magyarország régiók esetén az összefüggés érzékelhető. Mindkét régió lemaradt a beruházások és az egy főre jutó GDP tekintetében egyaránt. Harmadikként Dél-Dunántúl gyenge adataira érdemes felfigyelni.
Az EU átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP egyedül Budapest esetén kiemelkedően magas, és a főváros beruházási adata is kedvező.
A legalacsonyabb egy főre jutó GDP értéket Észak-Magyarország, Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl esetén találjuk.
Viszont a beruházási érték Észak-Alföld és Dél-Alföld esetén is megugrott, ez azonban az adott vármegye egyes városaira (Kecskemét, Debrecen) koncentrálódó és államilag támogatott külföldi beruházásoknak köszönhető.
Ezért nem valószínű, hogy a régió egészének egy főre jutó GDP értékét az elkövetkező időben jelentősen megemelné. Ezt a feltételezést erősíti az a tény is, hogy ezekben a cégekben jelentős a külföldi munkavállalók aránya, akik jövedelmük egy részét valószínűleg nem helyben költik el, hanem hazautalják.
Végül nézzük meg, hogy az összes beruházáson belül hogyan alakultak a cégek beruházásai az egyes vármegyékben 2025-ben.
4. ábra. A gazdasági szervezetek beruházásai a vármegyékben 2025-ben (2021=100)
Forrás: KSH 2026. 05. 22.
A 4. ábrán azt látjuk, hogy a céges beruházások értékét tekintve is jelentősek a vármegyék közötti különbségek.
Nógrádban például 25,6 százalékkal kisebb beruházási érték jött létre 2025-ben, mint 2021-ben, míg Hajdú-Biharban a nagyberuházások miatt a céges beruházási érték közel megháromszorozódott.
A beruházási teljesítmény – különösen, ha annak következtében nő a helyben előállított új érték, korszerűsödik a gazdaság szerkezete és így a termelékenységi szint is emelkedik – fontos versenyképesség növelő tényező. Fontos az is, hogy a beruházások ne növeljék, hanem csökkentsék a területi különbségeket. Viszont, ha olyan beruházás marad el, amely esetén az állami támogatás a nemzetgazdaság szempontjából nem térül meg, akkor kimondottan hasznos a beruházás elmaradása.
Végül figyeljünk arra a fontos összefüggésre is, amelyet a kutatások hosszú ideje igazolnak: minden nemzet annak függvényében tud valódi fejlődést felmutatni, hogy beruházásai hány százalékát fordítja a humán vagyonnál végrehajtott beruházásokra.
