Gulyás Gergely: lényegtelen, a bankok milyen leveleket küldtek

Semmit nem kell annak a háztartásnak, vagy annak a vállalatnak tennie, akinek a moratórium első hullámában járt a haladék, és a következő fél évben is szeretne élni a törlesztés elhalasztásával.

A gazdaságvédelem legfontosabb döntése

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az utolsó kormányinfont ismertette a moratóriumra vonatkozó új szabályokat. A hitelmoratórium meghosszabbítását a gazdaságvédelem legfontosabb döntésének nevezte, amely a családoknak és a vállalkozásoknak is komoly segítség.

Eszerint 2021. június 30-ig a jelenlegi feltételek mellett veheti mindenki igénybe azt a moratóriumot, amely továbbra is

a 2020. március 18-a előtt felvett hitelekre vonatkozik.

(Mindez érthető, hiszen, aki már a járvány megérkezése után vett fel hitelt, felmérhette, hogy milyen körülmények között adósodik el.)

A miniszter ismertette a moratórium főbb számait is:

A háztartások közül 2,6 millió család jogosult a haladékra

, az első hullámban 56 százalékuk, majdnem 1,5 millió család élt a lehetőséggel. Ez a teljes hitelösszegre vetítve,

a 6500 milliárd forintos állomány 54 százalékát, 3600 milliárd forintot érintett.

A vállalkozások közül

987 ezer vállalkozó volt jogosult, közülük 48,5 százalékuk élt a haladékkal,

vagyis közel félmillió vállalkozás. A 10,3 ezer milliárd forintnyi teljes hitelállománynak a 41,7 százaléka, vagyis

4300 milliárd forintnyi állomány után kértek haladékot a cégek.

Nem kell semmit sem tenni

Gulyás Gergely szerint pozitívum, hogy ez a pénz továbbra is a gazdaságban marad, a koronavírus okozta nehézségek idején pozitívum, hogy a gazdaságba így tőkét lehet bevonni. Majd hozzátette: 

Nyilvánvalóan a bankok nem örülnek ennek a döntésnek, és az elmúlt hetekben küldtek tájékoztató leveleket, amelyek még a kormány döntését megelőzően születtek. Lényegtelen, hogy a bankok milyen tájékoztató leveleket küldtek a kormány döntését megelőzően, azokat tárgytalannak kell tekinteni, a kormány döntése világos, ami azt jelenti, hogy aki fenn szeretné tartani az eddigi hitelmoratóriumot, annak semmit nem kell tennie és továbbra is a hiteltörlesztő részletek fizetését felfüggesztettük.

Változó szabályok

A moratórium második körének története változatosan alakult. Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 19-én jelentette be, hogy az év végétől újabb hat hónappal meghosszabbodik a hitelmoratórium. Ugyanakkor, először még határozottan egy rászorultsági elvet fogalmazott meg,

Eszerint a második moratórium a nehezebb helyzetben levő kiemelt társadalmi csoportokba tartozó ügyfeleket segítette volna, vagyis

a gyermeket nevelő, illetve gyermeket váró családokat,

a nyugdíjasokat,

a munkanélkülieket és álláskeresőket,

valamint a közfoglalkozottakat.

A vállalkozások közül pedig azok élhettek volna a haladékkal, amelyek bevétele a koronavírus-válság nyomán több mint 25 százalékkal csökkent.

Törvény is volt róla

A miniszterelnöki bejelentést a 2020. évi CVII. törvény már írásba is foglalta, a törvény az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szólt.

Ez a jogszabály a lakosság bejelentési kötelezettségét már pontosan szabályozta is, ezért kezdték meg a bankok begyűjteni a haladék meghosszabbításához szükséges dokumentumokat.

A végső döntés azonban kedvezőbb a lakosságra és vállalkozókra nézve. 

Így viszont a korábbi munka utólag feleslegessé vált, ami alighanem felbosszantotta a bankokat, erre utalhatott a miniszter is.

A vállalkozások esetében azért volt más a helyzet, mert ott még nem jelent meg a részletszabályozás arról, hogy a cégeknek miként kell bizonyítania, hogy a járvány miatt esett negyedével a forgalmuk. Immár mindez semmis, aki szeretne, továbbra is élhet a haladékkal, és ezért nem kell semmilyen papírt benyújtania.

A bankok álláspontja

A bankok sok szempontból valóban elégedetlenek lehetnek, miközben a jogszabály bizonyos szempontból nekik is segít valamelyest. A Magyar Bankszövetség régi álláspontja, hogy a bankok maguk jobban tudnák szabályozni, hogy ki az, aki rászorul a segítségre, mert ők látják, hogy kinek esett vissza a jövedelme, vagy cégek esetén a forgalma.

Extrém példával, azok a vállalatok, amelyek életük üzletét csinálják a vírus alatt, mert tesztelnek, fertőtlenítőt értékesítenek, házhozszállítást végeznek, miért spórolhatnak a bankok rovására még a kamatokon is? – tehető fel a kérdés. Ahogyan a lakossági megtakarítások döbbenetes emelkedése azt is mutatja, hogy a háztartások többsége egyelőre megtakarító maradt (természetesen nagyon sok olyan rászoruló lehet, akinek viszont életbevágó most a segítség, gondoljunk például egy olyan családra, ahol a szülők egyaránt a vendéglátásban dolgoztak.)

Hiába dolgoztak

Nyilván attól sem repesnek a bankok, hogy feleslegesen öltek munkaórákat a régi szabályok szerinti dokumentációba, a lakossági igények felmérésébe, miközben azt aligha bánják, hogy december utolsó napjaiban mentesülnek egy nagy egyeztetési rohamtól.

Pénzügyileg az kellemetlen számura, hogy még fél évig nem folynak be hozzájuk az így késleltetett törlesztések. Ám a bankok nyereségét csak kismértékben csökkenti a moratórium, a hitelek megszolgált, csak késleltetett beszedésű kamatait ilyenkor is ki lehet mutatni a könyvekben.

A bankok számára az akár még pozitív is maradhat, hogy a hitelek futamideje meghosszabbodik, az állományok magasabbak maradnak, a kamatok ugyanis nincsenek elengedve, csak hosszabb idő alatt csordogálnak majd be.

Az igazság órája

Szintén pozitívum, hogy még mindig halogatható az „igazság órája”, vagyis amíg a nehéz helyzetbe került családoknak és a bevételüket vesztett vállalatoknak nem kötelező törleszteni, addig nem nőnek meg a nem-teljesítő állományok, még fél évig lehet készülni a későbbi veszteségekre.

De azért ne legyünk képmutatóak, a bankoknak összességében semmiképpen nem öröm ez az új szabályozás, nem véletlenül figyelmeztette a Magyar Bankszövetség az adósokat, hogy

aki csak teheti, törlesszen, ne hosszítsa a hitelei futamidejét.