Gyártókapacitás lenne, de nem adják a szabadalmi jogokat a vakcinafejlesztők
ElemzésekHatalmas kapacitások állnak rendelkezésre a koronavírus megelőzésére szánt vakcinák gyártására, de ezek a gyártósorok egyelőre kapacitásuk töredékét használják ki. A legnagyobb bangladesi városban található gyárban például makulátlan tisztaságú folyosók, Németországból származó csillogó berendezések, hermetikusan záródó helyiségek várják, hogy felpörögjön a termelés, az üzem mégis csak kapacitásának negyedével működik.
A koronavírus elleni vakcinákról gyógyszergyárak közötti részleges együttműködésre akad példa, ilyen például a Johnson&Johnson és a Sanofi megállapodása, sőt államok közötti közös vakcinafejlesztések is elindultak ilyen például Dánia, Ausztria és Izrael közös kutatási programja), a gyártási licenszek átadásáról azonban nem akarnak hallani a gyártók.
A világban több hasonló felszereltségű vakcinagyártó üzem is csak arra vár, hogy elindíthassák, illetve felfuttathassák akár százmilliós nagyságrendben is a koronavírus elleni oltóanyagok gyártását, de nem tudják, mert a receptek a nagy gyógyszergyárak tulajdonában vannak - írja az Apnews.
Mindenek előtt a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca vakcináiról van szó.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint Afrika és Dél-Kelet-Ázsia kormányai és segélyszervezeti folyamatosan ösztökélik a nagy gyártókat, hogy osszák meg a vakcinák gyártásához szükséges szabadalmakra vonatkozó információkat, hiszen olyan járványáról van szó, amely mostanáig 2,5 millió emberéltetet követelt.
A gyártók a felhívásnak nem tesznek eleget, legfeljebb eseti alapon tárgyalnak a kizárólagos lincencszerződésekről a gyártókkal, mert védeni kell szellemi tulajdonukat.
Amennyiben sikerülne felgyorsítani a gyártásról szóló tárgyalásokat, akkor földrészenként több tucat gyártó állhatna neki az oltóanyagok előállításának.
Az aránytalanságokat jól mutatja, hogy a WHO adatai szerint a rendelkezésre álló oltások 80 százalékát 10 országban használták fel, a világ 210 országában élő 2,5 milliárd ember számára viszont egyetlen vakcina sem jutott.A szegényebb országokat vakcinákkal segítő COVAX program elindult, de egyelőre csak csepp a tengerben. Ráadásul az is igaz, hogy a szegényebb országok, például Brazília, Mexikó, Dél-Afrika és Uganda többet fizet az AstraZeneca oltóanyagáért, mint a fejlett országok. Ezt a gyártó az országonként eltérő gyártási költséggel magyarázza.
A kormányzati és egészségügyi szakértők szerint a jelenlegi helyzetben megoldást jelentene, ha a gyógyszerfejlesztők megosztanák a szabadalmi jogokat a gyártási kapacitással rendelkezőkkel, de erre eddig még nem volt példa.
Egy másik elképzelés szerint – amelyet legkevesebb 119 ország és az Afrikai Unió támogat, a vakcina fejlesztők viszont elleneznek – a pandémia idejére fel kellene függeszteni a szabadalmi jogokat. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az Egyesült Államok megakadályozta a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO).A gyógyszergyártók szerint nem a szabadalmi jogok korlátozása a megoldás, hanem a gazdag országoknak több oltóanyagot kellene juttatni a szegényebb országok számára.
Erre azonban a jelek szerint esély sincs, hiszen a szavak szintjén ugyan globális közjó kifejezést használta például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az oltóanyagokra, az Európai Unió azonban kiviteli ellenőrzést vezetett be a vakcinákra.
Ezzel szemben Paul Fehlner, az Axcella biotechnológiai vállalat vezérigazgatója és a WHO szabadalmi tanácsának szakértője szerint a kormányoknak, amelyek dollármilliárdokat öntöttek oltóanyagok fejlesztésébe, többet kellett volna követelniük a társaságoktól, amelyeknek munkáját a kezdettől fogva finanszírozták.
Anthony Fauci, az Egyesült Államok vezető járványügyi szakértője pedig a múlt hónapban arról beszélt, hogy az ilyen globális járványok esetén a gazdag országoknak felelősséget kell vállalni, és nemcsak saját lakosaik, hanem az egész világ beoltására kellene törekedni.
