Gyorsan veszít súlyából Európa a nemzetközi színtéren, a 24. órában vagyunk a változtatásra

Elemzések2023. okt. 25.Sz.A.

Régóta csak olyan államokat vesz fel az EU, amelyek csak viszik a pénzt, ráadásul az uniós kiadásokat több egyedi tétel is megnöveli. A közös költségvetés rugalmasabbá tétele lenne a kitörési pont a versenyképesség növelésében, amire szükség is lenne, mert Európa gyorsan veszít tért a nemzetközi mezőnyben.

Jelenleg a költségvetés hagyományos, tehát hétéves keretköltségvetés hagyományosan a saját forrásokból, főleg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú befizetésekből áll össze, és nem is várható változás ezen a téren. Egyetlen egy közös forrást sikerült bevezetni: a nem újrahasznosított műanyag hulladék után fizetendő bevétel, ami a költségvetés egy százalékát sem éri el.Le lehetne szorítani a GNI alapú befizetések arányát új saját forrásokkal, de egyelőre nem látni olyan új saját forrást horizonton, ami érdemben ki tudná váltani az eddigieket – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) uniós szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén, az egri Közgazdász Vándorgyűlésen. 

Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsa Főtitkársága, az MKT Európai Uniós Szakosztályának elnöke hangsúlyozta, hogy nagyon sok átcsoportosítás történt a költségvetésben az energiaválság kihívására létrejött egy kezdeményezés, ami arra szolgált, hogy a meglévő forrásokat az energiaválság kihívásainak megoldására lehessen felhasználni.

Gyakorlatilag nem maradt mozgástér a költségvetésben azokra az eseményekre és azokra a kihívásokra válaszul, mint például az ukrajnai háború és a migrációs válság kiújulása. Ezen túl a monetáris politikai következményei abban jelentek meg, hogy a kamattörlesztés terhe többszöröse lett, mint amennyit előre terveztek. Ez társult egy geopolitikai bizonytalansággal és természeti katasztrófákkal, amelyek például Szlovéniában, Egyiptomban, Líbiában is történtek.

Az Európai Bizottság már korábban felvetette, hogy vizsgálják felül a 7 éves pénzügyi keretet és javaslatot tett egy 75 milliárd euró összegű csomagra, ami már egyéb politikai célkitűzéseket is tartalmaz. Ebből 50 milliárd euró szolgálná Ukrajna megsegítését, 15 milliárd euró szolgálná a migrációs feszültség enyhítését 10 milliárd euró pedig a stratégiai, technológiai platform létrehozását.

Ezen túlmenően közel 24 milliárd eurós technikai igazításra tett javaslatot a Bizottság, tehát összességében közel egy 100 milliárd eurós csomagot alakítottak ki. Ebben az is benne van, hogy el kell kezdeni azt a kamattörlesztést, ami a 2020-ban megkezdődött hitelfelvétellel jár.

Halmai Péter a Budapesti Műszaki Egyetem és az Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára kiemelte: az új kihívások kezelése közös forrásokból sokkal megnyugtatóbb, mintha óriási nemzeti támogatási programokat indítanak, mert nagyon eltérő teherbíró képességű tagállamok. A járvány óta fellazult az állami támogatások engedélyezési gyakorlata és a vagyonosabb országok drasztikus ipar politikai támogatásokat nyújtanak, veszélyeztetve ezzel a belső piac működését.Ha ezeket az iparpolitikai programokat közös forrásból finanszíroznánk, akkor a piactorzítást el lehetne kerülni, ugyanakkor beleütköznénk a közös költségvetés korlátozott lehetőségeibe.

Az Európai Unió világgazdasági versenyképességével kapcsolatos problémák és a nagy erejű külsős sokkok is aláhúzzák az alkalmazkodás átalakítás kényszerét, ugyanakkor nem nagyon látszanak ma a nagy befizetők részéről olyan motivációk, amelyek a befizetést növelnék.

A közös költségvetés további erősítése az európai integráció mélyülésének fontos feladata lenne, de nem lesz egyszerű ezt megoldani - fogalmazott Halmai professzor.

Banai Péter, a Pénzügyminisztériumállamháztartásért felelős államtitkára kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben Kína átlagos gazdasági növekedése évente 6 százalék fölötti, USA növekedése 2 százalék fölötti, Unió növekedése 2 százalék alatti volt, ami térvesztést jelent az Uniónak. Lesz gazdasági növekedés az Unióban, de kisebb, mint más gazdasági centrumokban, emellett  egy demográfiai kihívást is kezelni kellene.Az Ukrajnának folyósított uniós támogatásokról szólva megjegyezte: nem látható, hogy ezeket a hiteleket hogyan fogja Kijev visszafizetni. Nem tudni pontosan, hogy hitelt adna vagy támogatást adna az EU, és azt látnunk kell, hogy a hitel mögött az összes tagállamnak a jogi kötelezettségvállalása van, épp ezért szükséges az a politikai konszenzus.

Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet főmunkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa hozzászólásában elmondta, hogy sok olyan elvárás is van az uniós költségvetéssel kapcsolatban, hogy az agrárpolitika és a kohéziós politika nem mindig a legjobban kerül felhasználásra, és sokan igénylik, hogy először ezeket a nagy rendszereket kellene rendbe tenni.Óriási az EU költségvetési tehetetlensége, és mivel egyhangúan kell elfogadni, nagyon kicsi esélyt látni arra, hogy számottevő elmozdulás következik be, inkább nagyon pici csökkenések fognak bekövetkezni.

Ismét valami nagy válságnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy újabb olyan intézkedésekre kerüljön sor, mint a Covid utáni Helyreállítási Alap létrehozatala – tette hozzá.

Becsey Zsolt, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, volt európai parlamenti képviselő elmondta, hogy az EU költségvetésének több mint 90 százalékát valamilyen célú programokra költi és nem pedig csak apparátusok fenntartására.A költségvetésben az elején a saját források voltak dominánsak, most már 70-75 százalékban a GNI-alapú befizetés a domináns.

A közös agrárpolitikai célokról szólva kiemelte: Európa nem lehet kiszolgáltatott, tehát mindenféleképpen jó minőségű, saját termelésű élelmiszert kell, hogy előállítson.

Mint mondta, az agrárpolitika most is abból a szempontból jelentős, hogy az elmúlt 20 évben egy új strukturális váltással beindult önállóan a vidékfejlesztés is, ami egy strukturális politikának is mondható.

A befizetésekről elmondta: a 90-es évek végén visszavették a GNI 1 százalékára a plafont, ami akkor nagyon meglepő volt, mert később csak olyan országokat vettek fel, amelyek viszik a pénzt és nem hozzák.

Eközben a vámbevételek drasztikusan csökkentek a szabadkereskedelmi egyezmények sokaságával.- Ha több funkciója lesz a költségvetésnek, mint például egy erősebb közös védelempolitika, vagy egy közös belügyi politika, akkor nem fogjuk tudni megúszni, hogy magasabb legyen a jelenlegi 1 százalékos befizetési arány - tette hozzá Becsey Zsolt.

A teljes beszélgetést itt tekintheti meg.