Háború: Amitől annyian rettegtek, most bekövetkezik – szakértővel beszéltünk az ukrán konfliktus új fejezetéről

Egész pár hónappal ezelőttig úgy tűnt, hogy az ukrán harcok állóháborúba torkolltak és hiába halnak meg a fronton százával a katonák, a harcvonalak érdemben nem mozdulnak. Tavasz óta viszont felpörögtek az események. Moszkva belekezdett egy offenzívába, amely annyira hatásosnak bizonyult, hogy arra is volt példa, hogy hat nap leforgása alatt 278 négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el. Kijev közben fokozta a Krímet és a belgorodi régiót célzó dróntámadások intenzitását.

Nemrég pedig Washington belement, hogy az Amerikától kapott fegyvereket az ukránok akár orosz területek ellen is bevethessék, közel a határhoz.

Napokon belül pedig újabb mérföldkőhöz érhetünk, hisz a Reuters több forrástól is úgy tudja, hogy hamarosan a francia elnök Emmanuel Macron be fogja jelenteni, hogy Párizs katonai kiképzőket küld Ukrajnába. A Le Monde értesülései szerint is komoly esély van rá, hogy minderre most a héten kerül majd sor, hisz Volodimir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön a normandiai partraszállás 80. évfordulóján Franciaországba látogat.

Ukrajna főparancsnoka állítja: már alá is írta azokat a papírokat, amelyek lehetővé teszik, hogy francia katonai oktatók ukrán kiképzőközpontokba látogassanak.

Amikor februárban minderről Macron először beszélt még úgy tűnhetett, hogy csak retorikai fogásról van szó. Ám most, hogy az ígéretek tettekké válhatnak előfordulhat, hogy ezután a katonai sírokba egyre több francia kerülhet. A Kreml legalábbis jelezte: a kiképzők is katonai célpontok függetlenül attól, hogy mi az állampolgárságuk. Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő nemrég azt mondta, hogy

Moszkva „megerősítést kapott azokról a jelentésekről, amelyek szerint Franciaország arra készül, hogy csapatokat küld Ukrajnába”.

De mit szólnak vajon maguk a franciák Macron terveihez? Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a növekedés.hu-nak elmondta: a témában nem készültek konkrét felmérések, de elmondható, hogy a franciáknál a többség inkább attól tart, hogy Ukrajna vereséget szenved, ezért a kiképzőtisztek küldését nem tartják „ördögtől valónak”. Eleve a háború nem tematizálja úgy a belpolitikát, mint nálunk: erről a franciáknál sokkal kevesebb szó esik. A helyi sajtó pedig hangsúlyozza: csak azért, mert a képzésben segédkeznek, nem jelenti azt, hogy Franciaország belép a háborúba.

Ám szó sincs arról, hogy az egész francia társadalom teljes vállszélességgel kiáll Macron tervei mögött. Többen felelőtlenséggel vádolják. Viszont jelenleg a kritikusok vannak kisebbségben. Azonban az eszkalációt a franciák is szeretnék elkerülni:

azt ők sem akarják, hogy harcoló alakulatokat küldjenek Ukrajnába.

Most az is sokat számít, hogy sejthető: nem csak Franciaország fog kiképzőket küldeni, hanem például Nagy-Britannia is. A franciákban pedig ilyenkor felébred a versenyszellem. Ha már úgy tűnik, hogy brit kiképzők is meg fognak jelenni Ukrajnában akkor ők se akarnak lemaradni.

Macron kezdeményezésének azonban belpolitikai éle is van. Az elnök igyekszik mutatni, hogy rátermett politikus. Erre pedig már csak azért is szüksége van, mert a belpolitikai porondon egyre jobban teret veszít.