Nyugati cégek ezrei nem tudnak, vagy nem is akarnak kivonulni Oroszországból

Sok nyugati nagyvállalat bár korábban kijelentették, hogy Ukrajna megtámadása miatt távozni kívánnak, továbbra is Oroszországban maradnak mivel a bürokratikus akadályok száma nő és a fogyasztói aktivitás felénkül.

Összességében több mint 2100 multinacionális vállalat maradt Oroszországban 2022 után – állapította meg a Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola –, szemben a mintegy 1600 nemzetközi vállalattal, amelyek vagy kiléptek a piacról, vagy visszafogták tevékenységüket - írja a Financial Times (FT).

Röviddel Ukrajna 2022-es inváziója után számos cégcsoport ígéretet tett arra, hogy csökkenti oroszországi jelenlétét, miközben a nyugat az ország gazdaságát és a Kreml külföldi cégek pénzeiből gyarapodó hadipénztárának bevételeit akarta visszafogni.

Moszkva azonban fokozatosan megemelte a vállalatok távozási költségeit, kötelező 50 százalékos árengedményt írt elő „barátságtalan” országokból származó áru kiárusításakor, valamint minimum 15 százalékos „tőkekivonási adót”. Egyre nehezebb olyan helyi vevőket találni, akik mind az eladó, mind Moszkva számára elfogadhatóak, és akik bevonása nem ütközik a nyugati szankciókkal.

Az Air Liquide 2022 szeptemberében bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy Oroszországi üzletágát eladja az azt irányító helyi vezetők csapatának. Az ügylet azonban soha nem kapta meg az orosz kormány jóváhagyását.

Egyes cégek már nem érzik úgy, hogy el kell hagyniuk az országot. Az Avon belefogott orosz üzletága értékesítésébe, azonban a kapott ajánlatokat nem fogadta el.

A multinacionális vállalatok nem felejtették el az olyan nyugati cégek, mint a Carlsberg és a Danone súlyos problémáit, amikor vagyonukat lefoglalták, miután bejelentették a távozási szándékukat.

Míg a Danone-nak végül sikerült megállapodást kötnie az eszközök jelentős árengedménnyel történő eladásáról, a Carlsberg továbbra is elhúzódó jogi küzdelmet vív Moszkvával, és a sörfőző egyik korábbi felsővezetője egy orosz börtönben ül.

Az emelkedő bérek és a vártnál jobb gazdasági helyzet elősegítette a költések fellendülését, ami sokkal vonzóbbá teszi Oroszországot a multinacionális vállalatok számára, különösen a fogyasztói szektorban.

A külföldi csoportokat és a helyi cégeket egyaránt megcélzó államosítási hullám továbbra is hatalmas kockázatot jelent a külföldi állampolgárok számára Oroszországban.

Például a PepsiCo 2022 márciusában jelentette be, hogy felfüggesztette zászlóshajó termékének oroszországi értékesítését és gyártását, de továbbra is működteti tejipari üzletágát az országban, amely közvetlenül 20 000 embert, közvetve pedig 40 000 mezőgazdasági dolgozót foglalkoztat.

„Élelmiszer- és italgyártóként most minden eddiginél jobban hűnek kell maradnunk üzletünk humanitárius vonatkozásaihoz. Ez azt jelenti, hogy felelősségünknek tartjuk, hogy továbbra is kínáljuk tejipari termékeinket Oroszországban” – írta Ramon Laguarta vezérigazgató az alkalmazottaknak 2022 szeptemberében küldött e-mailben.

A rivális Coca-Cola leállította üdítőital-szirupjainak Oroszországba küldését, de az italóriás régióbeli palackozója, a Coca-Cola Hellenic végezte ezt az üzleti tevékenységet, amelyben 21 százalékos részesedéssel rendelkezik. 2022 augusztusában a palackozó létrehozott egy önálló orosz céget, a Multon Partners-t, amely a Coca-Cola márkáinak orosz változatait gyártja, mint pl. a Dobry Cola-át, amely az eredeti kólát kiütötte a nyeregből és az ország legkelendőbb terméke lett.

A több mint 2000 vállalat közül, amelyek bejelentették, hogy Oroszországban maradnak – köztük a Mondelez, az Unilever, a Nestlé és a Philip Morris is –, néhányan már nyíltan beszélnek az oroszországi terveikről. 

Egyes vállalatok állítólagos eladásaival kapcsolatban azonban nem lehet világosan látni. A Hindenburg Research amerikai short eladó márciusban elárulta, hogy a lengyel LPP divatáru-kiskereskedő termékeit továbbra is árulják Oroszországban, a korábbi bejelentés ellenére, hogy 2022 júniusában elhagyta a piacot, miután eladta üzletét egy ismeretlen kínai konzorciumnak.

Az LPP tagadja a jogsértést, azonban elismeri, hogy hasznot húzott a „transzfer ügynököknek” történő értékesítésből, hogy finanszírozza az átállás költségeit, és ezt a gyakorlatot 2025-ig fenntartják.

Az osztrák Raiffeisen Bank Internationalt is kritika érte, miután az FT arról számolt be, hogy több tucat oroszországi álláshirdetés bizonyítja a bank ambiciózus növekedési terveit az országban, korábbi ígérete ellenére, hogy kilép az orosz piacról.Egy másik, oroszországi nyugati cégnél dolgozó vezető a lapnak elmondta, hogy a hozzáállásban érezhető változás történt.

Míg azok a cégek, amelyek röviddel az invázió után távoztak, ezt erkölcsi kötelességüknek tekintették, a jelenlegi időszak inkább arról szól, hogy valóban távozni kell-e. Néhány ilyen vállalat négy-öt gyárat épített fel 30 év alatt. Nem fogják 90 százalékos árengedménnyel eladni.

Az Unilever igazgatótanácsának tagja, Nelson Peltz az FT- nek idén elmondta: „Ha kivonulunk Oroszországból, akkor átveszik és sajátjukként kezelik a brandjeinket.

"Ez nyilvánvalóan nem jó üzlet” – mondta Peltz, hangsúlyozva, hogy olyan riválisok, mint a P&G és a Colgate-Palmolive sem hagyták el az országot.