Hamarosan drasztikusan visszaeshet a lakáshitelek iránti kereslet
ElemzésekA külföldi vásárlók aránya a pesti belső kerületekben 2021-re lefeleződött az MNB Lakáspiaci jelentése alapján. Tavaly 21 százalékos lakásáremelkedés bontakozott ki országos szinten, míg az albérletárak márciusra 18 százalékkal emelkedtek éves alapon. A lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya minden régióközpontban emelkedett 2021 során. Márciusra a Zöld Otthon Program részaránya az új lakások vásárlására és építésére nyújtott hiteleken belül 90 százalékra nőtt. A bankok visszaeső hitelkeresletre számítanak. A lakáshitelek iránti kereslet 55 százalékkal zsugorodhat a második és a harmadik negyedévben. A lakóingatlan projekthitelek esetében 72 százalékos lehet a visszaesés ugyanezen időszak alatt.
A Magyar Nemzeti Bank a Lakáspiaci jelentésről online sajtótájékoztatót tartott. Winkler Sándor, az MNB osztályvezetője elmondta, a tavaly év végi kedvező gazdasági folyamatok 2022 elején is folytatódtak. A GDP 8,2 százalékkal bővült az első negyedévben. Az MNB adatai szerint a kedvező folyamatok áprilisban is fennmaradtak.
A lakáspiac szempontjából még fontosabb, hogy a foglalkoztatottság továbbra is történelmi csúcsokon van. Emellett a lakosság jövedelmi kilátásai is kedvezők.
Tranzakciószám
2021-ben 15 százalékkal bővült az eladott lakóingatlanok száma 2020-hoz képest. A tavalyi év a 2019-ben mért kifejezetten magas tranzakciószámokat közelítette – mutatott rá Winkler Sándor.
Az idén év elején további, 9 százalékos bővülést látható a tranzakciószámban. Elsősorban Budapesten figyelhető meg nagyon jelentős, 32 százalékos növekedés.
Külföldiek és befektetők
A külföldi vásárlók részesedése elsősorban Budapesten csökkent. A pesti belső kerületek esetében 2019-ben még 22,1 százalékos volt a külföldi vásárlók aránya. Ez 2021-re 10,4 százalékra zuhant.
A befektetési célú vásárlások aránya ugyanakkor emelkedett. A fővárosban 2021 utolsó és 2022 első negyedévében ismét meghaladta 40 százalékot. Ez a szám a járvány kitörése után csupán 30 százalék közelében alakult.
Lakásárak
Az immár 8 éve tartó ciklusban 2022-ben ismét rekordot döntött a lakásárak drágulása. Emellett előrehozott kereslet is megjelent.
2021-ben 21 százalékos lakásáremelkedés bontakozott ki országos szinten. Budapesten 11,3 százalékkal drágultak a lakások. A községekben 22, a városokban 25 százalékos volt az ingatlanáremelkedés.
Az MNB osztályvezetője rámutatott, a közép-magyarországi régió városaiban a legerőteljesebb a lakáspiaci drágulás.
A közvetítők tranzakciói alapján 2022 márciusig ráadásul tovább gyorsult az árdinamika.
Nominális és reál MNB lakásárindex településtípusonként
Forrás: MNB
Lakásár és jövedelem
A lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya minden régióközpontban emelkedett 2021 során. A keresetekhez képest tehát drágábban lehet lakáshoz jutni.
Lakásár/jövedelem mutató Magyarország régióközpontjaiban
Forrás: MNB
Túlértékeltség
Országos átlagban történelmi magas szintekre emelkedett a lakásárak gazdasági fundamentumokhoz képesti felülértékeltsége, mintegy 18 százalékra.
Budapesten a 2018-2019-es szintekhez képest enyhült a túlértékeltség, bár továbbra is számottevő.
Albérletpiac
Az albérletárak gyorsuló éves növekedési ütem mellett új csúcsra emelkedtek országosan. 2022 márciusára országos szinten és a budapesti kerületcsoportok többségében elérte az albérletárak szintje a koronavírus előtti csúcsokat.
Márciusban országosan 18 százalékkal emelkedtek az albérletárak.
Hitelezés
2021-ben bővült a kihelyezett lakáshitelek volumene. Nőtt a támogatott hitelek szerepe, mely tendencia 2022 első negyedévben is folytatódott. Az otthonteremtési támogatások nélkül a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége már kedvezőtlen.
2021-ben 21 százalékkal nőtt a kihelyezett háztartási hitelek volumene. Ezen belül a lakáshitelek növekedési üteme elérte a 40 százalékot. A támogatott lakáshitelek aránya 2022 első negyedévére 40 százalékra emelkedett.
A hitelkereslet jellemzően az új-lakás építési cél irányába tolódott el. Erre az MNB által elindított Zöld Otthon Program is jelentős hatást gyakorolt – mutatott rá Winkler Sándor.
Márciusra a Zöld Otthon Program részaránya az új lakások vásárlására és építésére nyújtott hiteleken belül 90 százalékra nőtt.
Kockázatok
A lakásárak Csehország után hazánkban nőttek a második leggyorsabban. Emiatt az ESRB a lakáspiac túlértékeltségére és a növekvő eladósodottság kockázataira figyelmeztet.
Az elégséges kínálathoz szükséges környezet és a megfelelő jogi szabályozással támogatott bérleti piac megteremtése enyhítené a nyomást a lakásárakon és a hitelpiaci keresleten.
Az MNB értékelése alapján a hitelezés jelenlegi élénkülése és a lakáspiaci drágulás között nem figyelhető meg szoros kapcsolat.
Kilátások
Mind a lakáshitelek, mind a kereskedelmi ingatlanhitelek iránt csökkenő keresletre számítanak a bankok.
A lakáshitelek iránti kereslet az első negyedévben még 60 százalékkal nőtt. A kereslet ugyanakkor 55 százalékkal zsugorodhat a második és a harmadik negyedévben. A lakóingatlan projekthitelek esetében 72 százalékos lehet a visszaesés ugyanezen időszak alatt.
A bankok jellemzően inkább a lakóingatlan projekthitelek esetében eszközölnek szigorításokat a hitelezési feltételekben.
Kamatok
A támogatott hitelek magas aránya miatt az ügyfelek 2022 elején is átlagosan alacsony kamatok mellett juthattak lakáshitelhez.
Új kibocsátású lakáshitelek ügyleti és ügyfélkamata és a kedvezményes kamatozású hitelek volumene
Forrás: MNB
Az MNB szimulációja alapján, a magasabb kamatpálya hatására elsősorban a befektetési célú kereslet esik vissza – mintegy negyedével - a lakáspiacon.
Új-lakás kínálat
Tavaly harmadával lecsökkent az átadott új építésű lakások száma. Ebben a 2020-ra előrehozott építkezések is szerepet játszhattak.
A lakásállomány megújulása alacsony. Magyarországon az újlakás-kínálat tartósan elmarad a kereslettől. A 10 éves csúcsot jelentő 2020-as évben is alacsony, 0,63 százalékos volt a megújulási arány. A nyugati országokban a megújulási arány nagyságrendileg kétszer magasabb.
A kedvezményes lakásáfának köszönhetően ugyanakkor bővült a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2021 során. Országosan 32 százalékos volt a növekedés. Budapesten ellenben 13,6 százalékkal csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma.
A lakásépítési költségek jelentősen emelkedtek, ami a kivitelezéseknél egyre nehezebben kezelhető probléma és a projektek elhalasztását eredményezi. A lakásépítési költségek emelkedését elsősorban az alapanyagok drágulása vezérli. A munkaerő 10 százalékkal, míg az alapanyagok 21 százalékkal drágultak.
A tavalyi kiugró áremelkedés után az idén további jelentős drágulás várható. Ehhez a felhasznált építőanyagok magas, közel 50 százalékos importaránya is hozzájárul. Ráadásul sok esetben nem csak áremelkedés, hanem alapanyaghiány is tapasztalható.
Emiatt kereslet-vezérelt árazás helyett nagyon sok cég költség-vezérelt árazásra állt át.
Tavaly Magyarországon volt a legmagasabb a lakásépítési költségek emelkedése az egész unióban.
A lakáspiaci költségek éves változása 2021-ben az EU országaiban és az építőipari termelés importtartalma 2018-ban.
Forrás MNB
Kereslet-kínálat
A kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel az új-lakások piacán. A szabad lakások száma jelentősen csökkent: 28,9 százalékkal kevesebb az eladó új lakás fél év alatt.