Hány roma él majd Magyarországon 40 év múlva?

Bár ritkán esik róluk szó, itthon a cigányságnak már van középosztálya. Ezen a téren a 70-es és a 80-as évek hozta el a fordulópontot. Ekkoriban jó pár vidéki roma került a városi munkásszállókra. Az új közeg néhányuk előtt új lehetőségeket nyitott meg. Ha ők maguk ezekkel nem is tudtak élni, pár esetben a gyerekeik vagy az unokáik már igen.

A roma diplomások túlnyomó többségében nem a mélyszegénységből jönnek. Rendszerint a családjuk már ad nekik egy biztos anyagi hátteret. Persze vannak kivételek, de ezek roppant ritkák. Az a diák, amelyik mögött nincs egy jó családi háttér, nehezen tud sikeres lenni az iskolában.

Jellemző, hogy a 2000-es évek elején, amikor a stabil jövedelemmel rendelkező cigányok aránya elérte a 15-20 százalékot a téma egyik legnevesebb XX. századi kutatója Kemény István már megmondta, hogy ebből az adatból tudni lehet, hogy hamarosan az érettségizett cigányok aránya is el fogja érni ezt az értéket. Így is lett

mondta el a növekedés.hu-nak dr. Kállai Ernő az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatója.

A romák szűk értelmiségi rétegét viszont nehéz kutatásokkal elérni, mert rendszerint maguk mögött hagyják a roma identitásukat és asszimilálódnak a többségi társadalomba. Ezt a folyamatot segíti, hogy sokuk vegyes házasságot köt. Már csak azért is, mert olyan körökben mozognak, ahol kevés romával találkoznak.

Beszéltem bíróként és informatikai cégvezérként is dolgozó romával: ők nem szégyellik, hogy cigányok. Viszont nem tenne jót a karrierjüknek, ha kitudódna a származásuk, ezért nem vállalják fel

árulta el dr. Kállai Ernő. A romáknál egyébként - épp úgy, ahogy a magyar lakosságnál, illetve bármely más népcsoportnál megfigyelhető-, minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kevesebb gyereket vállalnak.

Az értelmiségi cigányoknál néhány vizsgált esetben látszott, hogy a nagyszülőknek még 8-10 testvére volt, a szülőknek már inkább csak 3-5, nekik pedig sokszor csupán egy vagy kettő van.

Bár a szakemberek általában azt vallják, hogy a színvonalas közoktatás az egyik kulcsa a romák felzárkóztatásának, összességében ezen a téren nem túl jók a kilátások.

A szakirodalomban a 30–50 százalék közötti roma aránnyal rendelkező térségeket vagy iskolákat gettósodónak, az 50 százalék fölöttieket gettósodott területeknek vagy gettóiskolának szokták nevezni.

Ez utóbbiból pedig egyre több van: 2008 és 2018 között a számuk 275-ről 369-re emelkedett - ahogy az kiderül a TK Kisebbségkutató Intézet igazgatójának és a Miskolci Egyetem tanárának, Papp Z. Attilának az idei kutatásából (Roma népesség és oktatástervezés).

A kérdéses iskolák rendszerint leszakadt régiókban működnek. A tanulóknak pedig egészen minimális az esélye arra, hogy kitörjenek a nyomorból.

Hány roma él Magyarországon?

Hogy pontosan hány cigány él hazánkban azt nem tudjuk. A népszámlálások az önbevallásra építenek, de a cigányok jelentős része a kérdezőbiztos előtt nem vallja romának magát. Hiába biztosítják őket arról, hogy nem éri emiatt hátrányos megkülönböztetés őket. Emiatt rendre alulmérik a számukat.

2001-ben például a népszámlálás szerint 205 720-an voltak, tíz évvel később a 2011-es számlálás szerint pedig 315 583-an.

Mint látható volt egy nagy számbeli ugrás, de ez részben módszertani okoknak, illetve annak köszönhető, hogy 2011-ben külön kampány épült arra, hogy a kisebbségek vállalják fel az identitásukat.

De vannak olyan felmérések, amelyek ennél pontosabb számokkal tudnak szolgálni. Ugyanis vannak kutatások, amelyek azt számítják be cigánynak, akit a környezete annak tart. Így készült 2010-2013-ban a Debreceni Egyetem (DE) Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének a felmérése, amelynél arra jutottak, hogy 876 ezer roma él Magyarországon.

A roma népesség aránya a járásokban a DE felmérés (2010-2013) alapján

Forrás: Területi Statisztika 2018/1

Viszont itt fontos megjegyezni, hogy van olyan feltételezés mely szerint a külső minősítők az ilyen kutatásoknál a nagyobb településeken túlbecsülik a romák számát. Így itt se lehet pontos adatról beszélni.

Mivel azt sem tudjuk, hogy most hány cigány él itthon, pláne nehéz megbecsülni azt, hogy a jövőben mennyi fog. A néhai Hablicsek László demográfus, a KSH NKI volt igazgatóhelyettese mindenesetre tett egy kísérletet erre.

Egy többedmagával jegyzett tanulmányban, amelyet két éve publikált a Competitio folyóirat, az lett lejegyezve, hogy

a kalkulált prognózis középértéke szerint 2061-ben 1,06 millió cigány fog élni az országban.

Az mindenesetre sejthető, hogy jelenleg a cigányok több mint fele községekben él. Bár a városokban élő romák aránya nőtt az utóbbi időben ez részben annak is köszönhető, hogy időközben számos község várossá lett átnevezve. Összességében úgy 55 százalékuk ötezer fő alatti településeken lakik. Főleg az észak-keleti országrészben nagy az arányuk.

Akik mondjuk a borsodi vagy a szabolcsi falvakba születnek már csak azért is nehezen tudnak kitörni, mert máshol drágább az élet és képzettség nélkül nehéz az ország többi részében elhelyezkedni.

Egy 2018-as OKM-es adat szerint egyébként Borsod megyében a községek iskoláiban három éve a roma tanulók aránya 53 százalékon állt.

Ezzel szemben például Győr-Moson-Sopron megye városaiban ez a mutató csak 2,1 százalék volt, a Pest megyei városokban pedig 6,8. A fővárosban meg 5,7.

A roma tanulók becsült aránya megyék és településtípus szerint (%)

5 megye, ahol az arányuk a legmagasabb

A roma tanulók becsült aránya megyék és településtípus szerint (%)

5 megye, ahol az arányuk a legalacsonyabb

Előítéletek

Népszerű tévhit itthon, hogy a balos szavazók alapvetően elfogadóbbak és kevésbé előítéletesek a cigánysággal szemben. Ám a hazai kutatásokból az derül ki, hogy ezen a téren nincs szignifikáns eltérés a balos és a jobbos szavazók között – mondta el Papp Z. Attila az TK Kisebbségkutató Intézet vezetője.

A cigánysággal kapcsolatos előítéletek terén mondhatni társadalmi konszenzus alakult ki.

Hasonló tévhit az is, hogy 2016 táján, amikor a közbeszédet tematizálta a migráns-kérdés, a romákkal szembeni előítélet csökkent. A kutatások szerint erről viszont szó sincs.

Feszültségek

Mikor arról kérdeztük, hogy látja, mekkora a feszültség a nem cigány és a cigány társadalom között, dr. Kállai Ernő úgy fogalmazott: „Bár a roma lakosságot gyakran nehezen kezelhetőnek festik le, mégis a mélyszegénységet és a kirekesztettséget különösebb ellenkezés nélkül tűrik. Nincsenek éhséglázadások vagy más jellegű forrongások és amíg van mit enni addig úgy tűnik nem is lesznek.”