Nehéz a magyart megmozdítani, ezért hívnak sokszor külföldi vendégmunkásokat

Elemzések2021. nov. 2.Sz.A.

Több magyar vállalatnál inkább külföldről hoznak munkaerőt, mert a magyar kistelepüléseken élők rövidtávú mobilitásával és munkakultúrájával is gondok lehetnek - derül ki egy friss elemzésből, amely a magyar foglalkoztatottság emelésének lehetséges ösztönzőit veszi sorra. Ilyen többek között az alapképzés színvonalának emelése, a munkanélküli segély időtartamának és minimális összegének emelése.

Ma mintegy 80 ezer be nem töltött álláshelyre 200 ezer munkanélküli jut, aminek több illeszkedési zavar az oka. Ezekből a képzettségi színvonal alacsony szintje a leginkább meghatározó - mondta el az Egyensúly Intézet tanulmányát Filippov Gábor kutatási igazgató a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.

Az intézet átfogó tanulmánya a képzettségi problémák mellett a földrajzi illeszkedési zavarokat, és a javításra szoruló ösztönzőket emelte ki, amivel megítélésük szerint sokat lehetne segíteni az álláskeresők elhelyezkedését.

Téveszme a diplomás túlképzés

Alapvető probléma, hogy alacsonyabb képzettségűek a munkakeresők, mint amire az állás ki van írva. - Szabad szemmel látható munkanélküliség nem létezik az egyetemi képzettségűek körében, akik - ha nem is szakmájukban - de találnak munkát, ami cáfolja a diplomás túlképzés mítoszát - ismertette a kutatási igazgató.

A legfeljebb 8 osztályt végzettek körében a legmagasabb a munkanélküliség: téves út tehát az is, hogy a szűken vett gyakorlati képzést a hagyományos tantárgyak rovására kellene előtérbe helyezni. Maga a német duális modell sem erről szól - tette hozzá.

A foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy bár elegen vesznek részt a szakképzésben, de csak betanított vagy segédmunkákra alkalmazzák őket a képzés alacsonyabb színvonala miatt. A munkaerőpiaci kihívásokkal, a tanulás képességével, és a digitális átállással sem állnak jól a szakképzés terén - olvasható a tanulmányban.

A kistelepüléseken a legnagyobb probléma a munkanélküliség, ami felveti a munkakultúra kérdését. Éppen ezért több magyar vállalatnál inkább külföldről hoznak munkaerőt, mint a kisebb településeken élő magyar munkaerőt, mert a kistelepüléseken a rövidtávú mobilitással is gondok vannak - tette hozzá. Hangsúlyozta: a legalacsonyabb jövedelmű embereknek a buszbérlet megvásárlása is gondot okoz, és a gyerekek bölcsődébe, óvodába, iskolába szállítása is problémát jelent.

9 hatékonyabb munkaerőpiaci ösztönző 

A tanulmány szerint itthon irreálisan kevés ideig, maximum 3 hónapig kapják az álláskeresési járadékot, miközben az általános elhelyezkedési idő 10 hónap. Kevés a munkakeresőket segítő ügyintéző is, és a közmunkarendszer sem segíti hatékonyan a nyílt munkaerőpiacra visszatérést a képzés hiánya miatt.

A skandináv modell ebben az esetben működőképesebb: magasabb elvárások mellett, jobb ellenőrzéssel több anyagi segítség - hangsúlyozza az elemzés.

Fonzos probléma, hogy a részmunkaidős állásoknak kirívóan alacsony az aránya Magyarországon, a kisgyerekes anyukáknak pedig nincs elég ösztönző a munkába állásra a jelenlegi családi kedvezmények mellett. Az elemzés több ösztönzőt is javasolt, amelyek javíthatnának a foglalkoztatottságon:

  • HR és munkaügyi központok segítése, például munkaerő felvételével.
  • Az egyetemeken a diákok számának emelése
  • A munkaadók támogatása az alkalmazottak mobilitásában: pl. a közösségi közlekedés költségének megtérítésével, vagy biciklik vásárlásával. Emellett a közösségi közlekedés javítása is alapvető fontosságú lenne.
  • A szabad vállalkozási zónákban ki kellene szélesíteni a helyi foglalkoztatás ösztönzését.
  • Az álláskeresési járadék időtartamát a realitásokhoz kellene igazítani, 10 hónapra lehetne felemelni, mert ennyi az átlagos munkakeresési idő negyedéves átlagban.
  • A nettó minimálbér 90 százaléka lenne a járadék alsó határa, és 150 százaléka pedig a felső határa, ezzel párhuzamosan az álláskeresési feltételeken szigorítani kéne.
  • Az elhelyezkedéssel kapcsolatos adminisztrációs terheket is csökkenteni lehetne a megfelelő informatikai rendszerek összekapcsolásával: ilyen lehet például a jogosultság megállapítása.
  • A bölcsődei férőhelyek bővítése segíthetné a kisgyermekes szülők munkába visszatérését.
  • A kismamák szja-mentessége és a részmunkaidős munkahelyek támogatása is fontos ösztönző.
  • A szakképzés színvonalának emelése: a közoktatásban ez az egyik legnagyobb probléma, mert újratermeli és megerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
  • Szociális alapon osztott ösztöndíjak bővítése és a kollégiumi férőhelyek számának emelése a hátrányos helyzetű diákok számára.

A lemorzsolódás megakadályozása

Kiemelte:a korai iskolai lemorzsolódás nálunk az egyik legmagasabb, a visegrádi átlag duplája, minden tizedik gyerek nem tudja befejezni a középfokú oktatást, és egyetemre csak minden századik hátrányos helyzetű diák jut el.- A tankötelezettségi korhatárt vissza kéne állítani 18 évre, mert sokan kihullottak az oktatásból a 16 évre leszállítás miatt - mondta el Filippov Gábor.

- Szemléletváltásra van szükség az infrastruktúra fejlesztés és aképzés területén is. Jelenleg a legalacsonyabb végzettségűek foglalkoztatása mindössze 37 százalékos,ami az EU-ban a középmezőnyben helyezkedik el - mondta el Artner Annamária, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Központi és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Kiemelte, hogy elsősorban a fiatalok, a nők és a kistelepüléseken élők munkavállalását kellene kiemelten segíteni.

- Nem a vállalkozások adójának csökkentésével, hanem tudatos állami oktatás-, infrastruktúrafejlesztéssel, a munkahelyi központok támogatásával lehetne javítani a foglalkoztatottságot. Az oktatást emellett széles műveltségi alapokra kell helyezni, amire ráépülhet a gyakorlati oktatás is - tette hozzá.

- Közmunka helyet adjunk képzettséget és munkakultúrát, igaz, utóbbi rövid távon valóban nehezen megváltoztatható,bár a közmunkarendszer már több mint tíz éve működik - fogalmazott László Gyula,a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának professor emeritusa.

Az egész képzési rendszer rákfenéje az alapképzés színvonala, ezzel kellene kezdene valamit, és erre ráépítve a közoktatás színvonalát emelni - fűzte hozzá.

Északkelet-Magyarországon és a délnyugati Ormánságban van a legnagyobb baj a foglalkoztatottság terén - mondta László Gyula a munkaerőpiac földrajzi "illeszkedési zavaraival" kapcsolatban.

A fent már felsorolt ösztönzők közül kiemelte az álláskeresési támogatások megemelését, a közösségi közlekedés társadalmi alapú szemléletét, és a munkaügyi hivatalok szolgáltatói-működési hatékonyságának javítását.