Hat teljesen eltérő ország példája mutatja: a digitális fejlesztésen múlik most a gazdasági helyreállás

Elemzések2021. szept. 13.Sz.A.

A katasztrofális 2020-as évet követően lassan talpra áll a világgazdaság. Vannak országok, amelyek a koronavírus-járványt is jól vészelték át, és most még nagyobb tempóra kapcsoltak, Öt kontinens hat, teljesen eltérő fejlettségű és hátterű ország példáján keresztül mutatták be a kitörési pontokat.

A tavalyi 4,3 százalékos átlagos globális visszaesés ellenére  néhány érdekes példa mutatja, hogy a digitális fejlesztésekre gyorsan átálló országok jöhetnek ki hamarabb a válságból: az ozy.com összeállítása hat - teljesen eltérő hátterű - gazdaság példáján keresztül mutatott be példákat.

A világ vezető digitális országa, Észtország szinte már a felhőben él. Az emberek digitálisan adóznak, szavaznak, egy szóval az egész életet áthatja a nyitottság: a külföldről érkező munkaerő digitális vízumot kap, amely egy évig érvényes, egy vállalkozás regisztrálása alig néhány napot vesz igénybe. E nyitottságnak köszönhetően Észtország a startupok Mekkája, ezt használja ki például a Skype, a Wise és a Taxify. Az innovatív gazdasági szerkezetnek köszönhetően a tavalyi járvány idején az észt iskolák 87 százaléka digitális oktatással vészelte át a nehéz napokat, idén pedig már az első negyedévben is 5,4 százalékkal nőtt a gazdaság.

El Salvador sokat kritizált populista elnöke, Nayib Bukele a közelmúltban egyetlen huszárvágással agrárországból huszonegyedik századi pénzügyi vezető állammá akarja emelni a közép-amerikai országot. Az év elején aláírt törvény értelmében a világon első országként törvényes fizetőeszközzé tették a bitcoin. A kriptovalutával végrehajtott tranzakciók ingyenesek lesznek, és kétszáz ATM telepítésével szeretnék a lehető legjobban integrálni a gazdaságba a bitcoint. Bukele az ország geotermikus energiakészletét felhasználva szeretne a globális kriptobányászat egyik fontos szereplőjévé emelni az országot. 

Bár tavaly a Világgazdasági Fórum az elmúlt tíz év leginnovatívabb országának választotta Svájcot, az ország gazdasági mégis a megelőző négy évtized legnagyobb válságát szenvedte el, igaz a GDP így is csak 2,9 százalékkal zsugorodott. Az idei év azonban várhatóan a fellendülés jegyében telik majd el. Az elemzők szerint erre utal, hogy a járvány miatt a svájciak megtakarításai harmadával nőttek, és tavaly elérték a 97,3 milliárd dollárt, amelyet most akarnak elkölteni.

Mindehhez hozzájárult az is, hogy a kormány a kieső jövedelmek pótlására kompenzációt fizetett. 

Új Zéland azon országok egyike, amelyik kiemelkedően jól kezelte a koronavírus-járványt, illetve a vele járó válságot. Jacinda Ardern miniszterelnök 7,3 milliárd dolláros mentőcsomagot vezetett be, amely az egy főre jutó legmagasabb támogatást jelentette a világon.

Ezen belül kiemelten figyeltek a szegény családokra, akik a bértámogatás mellett további pénzbeli segítséghez is juthattak. Ennek hatására a gazdaság gyorsan talpraállt. A Nemzetközi Valutaalap szerint ennek a nagyvonalú támogatásnak komoly szerepe volt abban, hogy elkerülték a nagyarányú munkanélküliséget, megakadályozták a fizetésképtelenséget, miközben erősítették a pénzügyi stabilitást.

Annak ellenére, hogy igen szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Vietnám Kínával, ahonnan a covidjárvány indult, mégis el tudta kerülni a gazdasági krachot, sőt, a legjobban teljesítő ázsiai ország volt.

A sikerben nagy szerepe van azoknak az Egyesült Királysággal és az Európai Unióval kötött kereskedelmi egyezményeknek, amelyek ösztönzőleg hatottak a gazdaságra. Mindezek értelmében a Világbank azzal számol, hogy az idei évben 4,8 százalékkal bővül majd az ország gazdasága. 

Bár sokan nem gondolnák, a kifejezetten alacsony jövedelmű Pakisztánban a fintech kultúra már évek óta egyre nagyobb szerepet tölt be. Annak ellenére, hogy igen könnyű a pénzügyi szolgáltatásokhoz hozzáférni, alig a lakosság 14 százaléka rendelkezik bankszámlával. Ez az arány Kína és India után a harmadik legalacsonyabb. Érdekes módon az országban működő több mint száz fintech vállalkozás annak ellenére vonzza a külföldi tőkét, hogy az e-kereskedelmi tranzakciók nyolcvan százaléka készpénzben bonyolódik.

A fejlődés tempóját jól mutatja, hogy az idei év első felében a pakisztáni startupokba 82 millió dollárt fektettek, háromszor annyit, mint a megelőző három évben, és ennek az összegnek csaknem a fele fintech cégekbe került. A Pakisztáni Nemzeti Bank azzal igyekszik ösztönözni a készpénzmentes fizetési kultúrát, hogy teljesen digitális bankok működését is engedélyezi.