Hatalmas forgalom a top100 fegyverkereskedőnél - Európa komoly lemaradásban

Eszerint a regisztrált globális fegyverkereskedelemből a legnagyobb száz cég eladásai 531 milliárd dollárt tettek ki, ez kevesebb, mint a kétharmada az USA 2020-as katonai költségvetésének.

A Top-100-as statisztika alapján a világ 2020-as fegyverexportja 54 százalékáért 285 milliárd dollárt az amerikai exportőrök kasszírozták. Immáron harmadik éve (2018 óta) a világ öt legnagyobb fegyverexportőre-gyártója – amerikai. 

Talán a legfontosabb momentum: Kína 2020-ban felverekedte magát az USA utáni második helyre.

Washington egyeduralmát a fegyverpiacon Peking még nem veszélyezteti.

A százas listán szereplő öt kínai fegyverexportőr konglomerátum 2020-ban 66,8 milliárd dollárt kasszírozott fegyvereiért, ezzel kézben tartva a világpiac mintegy 15 százalékát.

A harmadik Nagy-Britannia (hét nagy fegyvergyárral) 37,5 milliárdért adott el hadfelszerelést és az élmezőnyből a legtekintélyesebb, 6,2 százalékos bővüléssel tűnt ki. És nagy-britanniai az egyetlen európai cég, a BAE Systems, amely beverekedte magát az első tíz közé. 

Már most borítékolható a nagy balhé, amely akkor tör majd ki (valamikor évszázadunk negyvenes-ötvenes éveiben), amikor a két „szomszédvár”, a brit BAE Systems vezette „északi blokk” (amelyhez a svéd Saab és az olaszországi Leonardo-csoport tartozik) és a francia-német vezetésű Airbus Defence bázisú, a spanyolokkal megerősített „déli blokk” kirukkol saját ötödik, vagy hatodik generációs, sorozatgyártásra kész vadászgépével.

Mindkét projekt egyelőre a korai tervezés időszakánál tart. A tét nem kicsi, hiszen akkorra kell a legkésőbb a két kifutó európai gyártású modell, a Panavia Tornado és az Eurofighter Typhoon utódát kiválasztani. Amikor elhatározták a két új többcélú vadászbombázó megalkotását, a Brexit még ködös álom sem volt…

Intő jel, legalábbis a fegyveriparban, hogy Európa, legalábbis a Nagy-Britannia nélküli EU 2020-ban is gyengébben muzsikált.

Pedig a SIPRI még az EU-hoz számolta a formailag csak 2020. január 31-ig még tag Londont. Így jött ki az eredmény, hogy 2020-ban a világ száz legnagyobb fegyvergyárából 26 EU-országokból került ki. Összesen 109 milliárd dollárt szedtek be fegyverkivitelükért.

A százas lista hat francia cége egészében véve vesztett befolyásából, 7,7%-kal kevesebbet kasszírozott, mint 2019-ben.

Ebben a főbűnös a Dassault-konszern volt, amely a vártnál kevesebb Rafale vadászgépet szállított vevőinek. Viszont a Safran-csoport (korábban a Snecma és a Sagem) navigációs rendszerekkel, éjjellátó készülékeivel növelte eladásait. 

Négy német cég került be a Top-100-ba.

Összesen 8,9 milliárd dollárt, a 2019-esnél 1,9 százalékkal többet kasszíroztak exportjukkal. Kiváltképpen jól teljesített 5,2 százalékos növekedésével a legnagyobb német fegyveripari konszern, a Rheinmetall (harckocsik, páncélozott harcjárművek eladásával Magyarország legnagyobb, stratégiai fegyveripari partnere). A ThyssenKrupp, amely alapvetően hadihajókat gyárt, 3,7 százalékos export bevételcsökkenést regisztrálhatott.

Németország ráerősített a fegyverexportra, ami nem nagyon tetszik a nemrég hatalomra került hármas koalíció „Zöldek” tagjának.

Angela Merkel kormánya – egy héttel a hatalomátadás előtt, amikor már jócskán nagyobb döntéseket nem hozó „ügyvezetői” státuszban működött - jóvá hagyott egy több mint négymilliárd eurós, Egyiptomnak szánt fegyverszállítási üzletet.

Ennek a vitatott üzletnek szerves része volt az akkoriban a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz által vezetett pénzügyminisztérium. Ám a kérdéses ügylet megköttetett és a szocdemek – Olaf Scholz pártja – megvédték a többi között három hadihajóból és legalább tucatnyi légvédelmi rakétarendszer szállításából összetevődő mega-seftet. „Legális, a törvényi keretek megengedte lépést tettünk”, kommentálták az SPD-sek az elképedt Zöldeknek a történteket. 

Oroszország (OF), amely hosszú ideig az USA utáni második helyen állt, a 2020-as SIPRI 100-as listán visszacsúszott a negyedik helyre, még Nagy-Britannia is megelőzi.

Az OF vámhivatala kiviteli okmányokból nyert, titkosított adatait megszerezte az rbc.ru általában megbízhatóan működő gazdasági portál. Eszerint 2020-ban a fegyverkivitel 11,5 milliárd dollárt tett ki, ez 2,1 milliárddal kevesebb, mint a 2019-es adat. Ezzel szemben a SIPRI adatbázisa szerint az OF 2020-as fegyverexportja 2020-ban 26,4 milliárd dollárt ért el, azaz több mint a kétszeresét a hivatalosnak tekinthető oroszországi számnak. 

Pedig a SIPRI-összesítés csak a 100-as listára felkerült oroszországi hadiipari cégek exportját vette figyelembe. És tegyük hozzá, hogy az rbc.ru által idézett szám az oroszországi vámhivatal (FTSz) titkos, négy”Sz”-es nyilvántartásából való, amelybe beletartoznak a „klasszikus” fegyverkiviteli cikkek mellett a külföldön eladott, az OF-ban gyártott polgári légi járművek, egyes atomenergetikai berendezések is. 

Mindazonáltal maradjunk a SIPRI adatainál: 2020-ban kilenc oroszországi hadiipari vállalat tartozott az első százba, amelyek a Top-100-ak külföldi fegyvereladásainak mindössze 5 százalékát adták.

A kézenfekvő magyarázat, hogy adózási okokból csökkenthették exportjuk dokumentált értékét, nem biztos, hogy megállja a helyét, hiszen többségükben nagy, milliárdos tételekről – például az Indiának szállított Sz-400-as lég- és űrvédelmi rakéta-komplexum ügylet pénzügyi részéről volt szó.

India teljes külföldi 2020-as fegyverimportjának 49%-a az Oroszországi Föderációból származott a német statista.de információi szerint. 

Ami a szektorokat illeti: figyelemben, népszerűségben a világűr katonai meghódítása vezet.

A nagy amerikai hadiipari cégek, például a Northrop Grumman és a KBR kisebb, világűrre szakosodott vállalatok felvásárlásával gyarapították erejüket.

És mellettük izmosítják űrkutatási, űrturizmus programjaikat a nagy hi-tech magánvállalatok. A szupergazdagok Jeff Bezos-Elon Musk kategóriájában szinte sikk az önálló űrugrásokra, vagy a tartós űrbeni keringésre alkalmas szerkezetek kidolgozása. 

Az űrhajókonstruktőrök csaknem mindig katona-stratégiai szemmel is nézik projektjüket. Csak néhány speciális eszköz, mondjuk robotkar és pótlólagos, sűrített levegővel működő, a manőverezést támogató segédrakéta kell, és máris alkalmas az eszköz az ellenséges katonai műholdak befogására vagy megsemmisítésére.