Hatalmas nyereségen ül a bankszektor – nem fog megremegni az új ágazati adótól

A költségvetési egyensúly helyreállítása, illetve a rezsicsökkentés megvédése érdekében 800 milliárd forint értékben ágazati különadókat vezet be a kormány. Az intézkedés az extraprofitot termelő szektorokat célozza.

A bankszektor által megtermelt extraprofit után 250 milliárd forintot szed be az állam. Emellett kibővül a tranzakciós illeték, amely 50 milliárd forintos többlet terhet jelent a pénzintézeteknek.

A bankszektort tehát összesen 300 milliárd forint értékű új ágazati különadó sújtja az idén és jövőre is.

Az OTP Csoport durva becslések alapján közel 90 milliárd forintot fizethet be az extraprofit után.

Mennyit keresnek a bankok?

Tavaly több mint 800 milliárd forint volt a bankszektor nyeresége Magyarországon, amely az egy évvel korábbi duplája. A bankok 2021-ben megtermelt profitja bőven meghaladta a 2019-es szinteket is.

Bankrendszer konszolidált éves nettó nyeresége, milliárd forint

Forrás: MNB

Az előző éveknél sokkal magasabb eredményben jelentős szerepet játszott a nettó kamateredmény közel 18, illetve a díj- és jutalékeredmény közel 13 százalékos éves emelkedése.

Emellett jelentősen, mintegy 17 százalékkal bővült a hitelállomány, amely szintén magasabb kamatbevételt eredményezett. A működési költségek a működési bevételeknél ráadásul mérsékeltebb arányban emelkedtek. A bankcsoportok tőkearányos jövedelmezősége is magas, 13,3 százalék.

OTP

Magyarország legnagyobb bankjának, az OTP-nek is csúcsra emelkedett a profitja, mely tavaly meghaladta a 450 milliárd forintot.

A 2019-es és 2020-as éveket 410 és 260 milliárd forintos eredménnyel zárta az OTP Csoport.

Extraprofit

A kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapokat hoz létre, melyeket az új szektoradókból befolyt összegekből tölt fel.

Az infláció megugrása és a jegybanki kamatemelések következtében pár hónapos csúszással megemelkednek a banki hitelkamatok, de az állampapírpiaci hozamok is magasabb szinteken állnak.

A bankok lényegében közel 7 százalékos kamatot kapnak a kihelyezett hitelek és a megvásárolt államkötvények után.

Ezzel szemben a betéti kamatlábak alig emelkedtek, még mindig nulla százalék közelében állnak. A bankok ugyanis bőven el vannak látva forrással. A szektorszintű hitel/betét mutató alacsony. A háztartások nem elég tudatosak pénzügyileg, hogy az alacsony betéti kamatok miatt kivegyék a pénzüket és helyette például lakossági állampapírokat vegyenek.

Emiatt a pénzintézetek nincsenek rákényszerítve a betéti kamatlábak megemelésére.

Az emelkedő hitelkamatok és az alacsony betéti kamatok közötti különbség nagyját megnyerik a bankok.

A jegybanki kamatemelések a következő hónapokban még folytatódhatnak. Jellemzően minél magasabbak a hitelkamatok, annál jobban kiszélesedik a bankok kamatmarzsa.

A hatékony és széleskörű gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően másfelől Magyarország az egyik leggyorsabban jött ki a koronavírus-válságból az unióban. Ennek eredményeképpen az adósok pénzügyileg erősebbek, a hitelportfóliók minősége kedvezőbb. A nem-teljesítő hitelállomány alacsony szintje szintén kedvez a bankoknak, ami az alacsonyabb kockázati költségekben ölt testet.