Havi nettó 107 ezer forintért dolgoznak a közmunkások: meglepően sokan élnek a lehetőséggel

Az eredeti szerepét jól betöltötte, de mára módosításra szorul a közfoglalkoztatási program - olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében. 

A 2011-es induláskor a legfontosabb az átmeneti foglalkoztatás biztosítása volt, emellett a hátrányos helyzetű álláskeresők elsődleges munkaerőpiacra történő visszavezetése, valamint a képzés és a minimálbérnél alacsonyabb bérszint általi ösztönzés is cél volt.A rendszer betöltötte eredeti tranzitfunkcióját – akik tudtak, visszatértek a nyílt munkaerőpiacra, a foglalkoztatottság emelkedett, a munkanélküliség 4,5 százalékra csökkent.Mára a közfoglalkoztatásban maradók több mint 60%-ánál a közfoglalkoztatás tartós foglalkoztatási formává vált, mivel számukra a munkahelyek hiánya, a szegényes tömegközlekedés, a részmunkaidő hiánya, illetve alacsony végzettség miatt beszűkültek a lehetőségek.

2016-ban volt a legtöbb közfoglalkoztatott

A közfoglalkoztatottak éves átlagos létszáma a 2016-os csúcsértékhez képest 2025-re több mint 70 százalékkal (158 139 fővel) 65 330 főre csökkent, ezen belül 2020 és 2025 között közel 30 százalék volt a mérséklődés aránya.

Ezzel párhuzamosan a tavalyi költségvetési előirányzat is zuhant: a tavalyi 140,8 milliárd forint nominális értéken kevesebb mint a fele a 2016-os 340 milliárd forintos keretnek.

A 2020–2024 közötti időszakban a programból kilépők aránya közel 40% volt, amelyből 11,7% igazoltan visszatért az elsődleges munkaerőpiacra. Ez az arány meglehetősen alacsony, igaz, ezek voltak a járvány és a gazdasági visszaesés, majd stagnálás évei voltak.

Az ÁSZ felmérése alapján a közfoglalkoztatottak több mint kétharmadár az önkormányzati szektorban (ezen belül 98 százalékot a helyi önkormányzatoknál) foglalkoztatták.

Minél kisebb egy település, annál nagyobb a függőség a közfoglalkoztatástól mind a foglalkoztatás, mind a feladatellátás terén.

Az ezer fő alatti községeknél az önkormányzat által foglalkoztatottak közel fele (48%)  közfoglalkoztatott volt.

A megkérdezett kistelepülési önkormányzatok 64%-a jelezte, hogy közfoglalkoztatottak nélkül a feladatait legalább 60%-kal alacsonyabb színvonalon tudta volna csak ellátni.

A kistelepüléseken a működési bevételek közel egytizede származott közfoglalkoztatási támogatásból, ami háromszor nagyobb arány az összes település átlagához képest. Ez a forrás gyakorlatilag beépült a kötelező településüzemeltetési feladatok finanszírozásába.

A közfoglalkoztatottak 70%-a képzettséget nem igénylő, fizikai jellegű feladatot (településüzemeltetés, köztisztaság, zöldterület-kezelés) látott el.

Havi nettó 107 ezer forint a munkabér

A munkavezetők bérprémiuma (tavaly havi bruttó 14,5 ezer forint a sima bérhez képest) nem nyújtott elégséges ösztönzést, a munkavezetők sokszor nem rendelkeztek megfelelő szakértelemmel, míg külső, szakképzett vezető alkalmazása nem volt elszámolható a programban.

Az alap közfoglalkoztatási bér: bruttó 161 400 Ft (nettó körülbelül 107 331 Ft, munkavezetői bér: bruttó 177 540 Ft (az alapbér 110%-a), míg a garantált közfoglalkoztatási bére bruttó 186 600 Ft-ra nőtt.

Az ellenőrzési és adminisztrációs feladatok ellátásához a személyi és technikai feltételek gyakran hiányoztak.

A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programoknál nem írtak elő kötelező eredménymérést, így a közszolgáltatásokhoz hozzáadott valós érték számszerűsítése nem történt meg – állapította meg a Számvevőszék.

ÁSZ: újra kéne gondolni a programot

1. A célrendszer újraértelmezése: Mivel a tranzitjelleg elhalványult, a közfoglalkoztatást hivatalosan is hozzá kell illeszteni a szociális és önkormányzati rendszerekhez.
2. Bérstruktúra korrekciója: Ha a cél a tartós foglalkoztatás és a minőségi feladatellátás, a jelenlegi, elhelyezkedést ösztönző alacsony bérszintet és a munkavezetői díjazást felül kell vizsgálni.
3. Képzés és felügyelet: Célzott munkavezetői képzésekkel, a munkaszervezés átgondolásával és az adminisztráció ésszerűsítésével javítani kell a végzett munka hatékonyságát.