Hiába egyre forróbb Európa, sokak számára továbbra is luxus a légkondicionálás
ElemzésekIdén már májusban melegrekordok dőltek meg Európa több országában. Az egyre gyakoribb hőhullámok nemcsak az emberek mindennapjait nehezítik meg, hanem a gazdasági teljesítményt is visszafoghatják, miközben az uniós polgárok jelentős része továbbra sem tudja megfizetni az otthoni hűtési megoldásokat.
Idén korán érkezett meg a nyár, Európa több részén már májusban rendkívüli hőséget tapasztaltak: Franciaországban például 37 fokig emelkedett a hőmérséklet, Londonban 34,8 fokot mértek, míg Írországban 30,5 fokkal dőlt meg a korábbi májusi csúcs.
Az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálata (C3S) szerint
1940 óta a második legmelegebb májust élte át a világ, mivel az éghajlatváltozás és a kialakulóban lévő El Nino időjárási jelenség együttesen hozzájárult a szárazföldi és tengeri átlaghőmérséklet emelkedéséhez.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Overheated and Underprepared” jelentése rámutat arra, hogy
Európa jelentős része továbbra sincs felkészülve az egyre forróbb nyarakra: az uniós polgárok 68 százalékának nincs otthon sem légkondicionálója, sem ventilátora.
A felmérés szerint a lakosság több mint egyharmada (38 százalék) anyagi okokból nem engedheti meg magának a megfelelő hűtést. A probléma különösen azokat a térségeket érinti, ahol a nyári hőség a legnagyobb megterhelést jelenti: Görögországban 46 százalék, Portugáliában 45 százalék nyilatkozott így, de Franciaországban és Olaszországban is sokan számoltak be hasonló nehézségekről.
Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: a lakosság 44 százaléka nem engedheti meg magának otthona megfelelő hűtését.
A hőség ellen persze más megoldások is léteznek a légkondicionáláson kívül, például a redőnyök, napellenzők vagy a különböző külső árnyékolórendszerek mind segíthetnek hűvösebben tartani az otthonokat. Azonban a jelentés szerint a legforróbb európai országokban sok háztartás nélkülözi ezeket a megoldásokat is.
Nem véletlen, hogy a hőség ma már jobban aggasztja az európaiakat, mint az árvizek, az erdőtüzek vagy akár a vízhiány.
A megkérdezettek mintegy fele már most is túl melegnek érzi otthonát és a munkahelyét.
A tartós hőség ráadásul nemcsak a mindennapokat nehezíti meg, hanem a gazdasági teljesítményt is visszafoghatja. Egyes felmérések szerint
a kritikus küszöb a 30 fok, amely fölött jelentősen csökkennek a gazdaságban a termelékenységi mutatók.
Bár egyre több város próbál alkalmazkodni a forróbb nyarakhoz faültetéssel, illetve a munkahelyi és iskolai időbeosztás rugalmasabbá tételével, a hatóságok továbbra is inkább a hőségriadók kommunikálására helyezik a hangsúlyt, és kevés európai találkozik olyan tájékoztató kampányokkal, amelyek például a hőség egészségügyi kockázataira és a védekezés lehetőségeire hívják fel a figyelmet.
