Hitelfordulat 2026: elzárja a pénzcsapot az állam
ElemzésekA magyar állami hitelkonstrukciók jelentős részénél megszűnnek a fix kamatok, és a kormány szigorítja a jogosultsági köröket a fenntarthatósági és spekulációs kockázatok miatt. A kérdés nem az , hogy szükség van-e állami szerepvállalásra a hitelezésben, hanem hogy mekkora terhet bír el ebből a költségvetés. Erre 2026 nyarán még nincs válasz.
- Dráguló kkv-hitelek: Július 15-től megszűnt a Széchenyi Kártya likviditási hiteleinek fix 3 százalékos kamata, helyét a változó BUBOR-alapú kamat vette át, ami megduplázhatja a cégek kamatterheit.
- Visszaélések és költségvetési teher: A szigorítást a kormány az évi 150 milliárdos fenntarthatatlan büdzséteherrel, valamint azzal indokolta, hogy sok cég nem működésre, hanem spekulatív állampapír-vásárlásra használta az olcsó forrást.
- Leállt kifizetések a tőkeprogramban: A Demján Sándor Tőkeprogramot a tavaszi kormányváltás után az MFB átvilágítás alá vonta, így 172 már jóváhagyott pályázat (46 milliárd forint) kifizetése akadt el, nehéz helyzetbe hozva a cégeket.
- Szigorodó Otthon Start: A népszerű lakásprogram keretében már 1350 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki, de mivel a támogatottak 76 százaléka a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik, a kormány a megszüntetés helyett a jogosulti kör szűkítését tervezi.
- Kivezetik a kamatstopot: 2026. szeptember 30-án megszűnik a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja, ami több mint 210 ezer szerződést érint, és októberben átlagosan 10 százalékoss törlesztőrészlet-emelkedést hozhat.
Idén nyáron egyszerre került reflektorfénybe a Széchenyi Kártya Program kamatváltozása, az Otthon Start szigorításának lehetősége, valamint a kamatstop tervezett kivezetése.
A magyar gazdaságpolitika évek óta arra épít, hogy a piac önmagában nem képes megfelelően betölteni bizonyos finanszírozási réseket. Sok kis- és \
középvállalkozás nehezen jut beruházási forráshoz piaci áron, a vállalkozói hitelek kamata pedig jellemzően a jegybanki alapkamat felett alakul.
Hasonló a helyzet a lakáspiacon: a magas ingatlanárak és a piaci kamatok együttesen sok fiatal családnak nehezítik meg az első lakás megszerzését. Erre a kihívásra születtek különböző állami konstrukciók, többek között a kis- és középvállalkozásokat célzó Széchenyi Kártya Program és Demján Sándor Program, valamint a fiatal lakásvásárlókat támogató Otthon Start. Közös jellemzőjük, hogy az állam kedvezőbb kamatozású forrást biztosít, cserébe jelentős költségvetési terhet vállal.
A Széchenyi Kártya fordulata: eltűnik-e a fix 3 százalék?
A legfontosabb változás, hogy részben eltűnik a fix 3 százalék.
A Széchenyi Kártya Program 2002 óta működő, önálló konstrukció. Nem azonos a jóval újabb, 2024 végén meghirdetett Demján Sándor Programmal, bár a kettő részben összekapcsolódik: utóbbi keretében például a Széchenyi Kártya egyes beruházási hitelei kedvezményes feltételekkel érhetők el.
A 2026 nyarán legnagyobb port kavart változás a likviditási célú hiteleket érintette. A programot még az előző kormány egységesítette 2025 őszén fix, évi 3 százalékos kamaton, ami rendkívüli keresletet indított el. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a rövid lejáratú likviditási hitelek iránti érdeklődés fél-háromnegyed év alatt gyakorlatilag megduplázódott.
2026 júniusában a Gazdasági és Energetikai Minisztérium bejelentette: július 15-től megszűnik ez a fix kamat a Folyószámlahitel MAX+, a Turisztikai Kártya MAX+ és a Likviditási Hitel MAX+ termékeknél, helyettük a mindenkori 3 havi BUBOR-hoz igazodó, változó kamat lép életbe. Ez a bejelentés idején 5,89 százalékon állt, vagyis a kamatteher akár kétszeresére nőhet egyes vállalkozásoknál. A beruházási célú hitelek nem érintettek, azok maradtak a kedvezményes, fix kamatozású sávban.
A szaktárca két fő érvet hozott fel: A kamattámogatás évi mintegy 150 milliárd forintos költségvetési terhe hosszú távon nem tartható. Illetve: a vállalkozások egy része az olcsó hitelt nem működési célra, hanem állampapír-vásárlásra fordította, kockázatmentes nyereséget realizálva az adófizetők terhére.
A szigorítás kritikusai – köztük az ellenzékbe szorult korábbi kormánypárt – szerint a lépés több tízezer, jórészt tisztességesen hitelező vállalkozásnak is hátrányt okoz. Ráadásul a bejelentéstől a fix kamat végleges elvesztéséig mindössze néhány hét maradt: pénzügyi közvetítők arra figyelmeztettek, hogy a hiányosan vagy késve benyújtott dokumentáció miatt egyes cégek a drágább, változó kamatú konstrukcióba csúszhattak át.
Demján Sándor Tőkeprogram: torlódás az átvilágítás miatt
A kkv-szektor másik fontos állami eszköze a Demján Sándor Program, amelynek egyik eleme a Tőkeprogram: ez biztosít a növekedésre képes vállalkozásoknak 100-400 millió forint közötti, hatéves futamidejű forrást, mindössze évi 5 százalékos kamat mellett. Az érdeklődés akkora volt, hogy az eredeti, 100 milliárd forintos keretet 150 milliárdra kellett emelni.
A tavaszi kormányváltás után azonban a kifizetések átmenetileg fennakadtak:
az MKIK Tőkealap-kezelő júniusi közlése szerint 172 már jóváhagyott befektetési döntés, mintegy 46 milliárd forint értékben rekedt meg, miközben egyes vállalkozások a pozitív döntés tudatában már munkaerőt vettek fel és gépeket rendeltek.
A háttérben az állt, hogy az új vezetésű Magyar Fejlesztési Bank a program átvilágításáról döntött. Azóta nem született nyilvános megerősítés arról, hogy a helyzet rendeződött-e.
Otthon Start: a népszerű program
A lakáspiacon hasonlóan meghatározóvá vált az Otthon Start Program, amely 2025 szeptembere óta legfeljebb 50 millió forintos, fix 3 százalékos kamatú hitelt kínál az első lakásukat vásárló fiataloknak. 2026 áprilisáig 1350 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt helyeztek ki, közel 39 ezer lakásvásárlást vagy építkezést finanszírozva.
A vita középpontjában az áll, hogy kikhez jut el a kedvezmény.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kedvezményezettek 76 százaléka a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik, vagyis a már eleve hitelképes rétegek élnek vele. A piaci, nem támogatott lakáshiteleknél azonban szintén koncentrált az igénybevétel a felső jövedelmi kategóriákban, vagyis a jelenség a lakáshitelezés általános jellemzője Magyarországon, nem kizárólag az Otthon Starté.
A program jövője kapcsán kérdések merültek fel a politikai változások után, de Kármán András pénzügyminiszter a parlamenti meghallgatásán megerősítette, hogy az Otthon Startot megtartandó intézkedésnek tartja.
A piaci szereplők többsége nem számít a program teljes megszüntetésére, inkább a jogosultsági kör szűkítése tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
Kamatstop: a lakossági oldalon is változás
A meghosszabbított intézkedés 2026. szeptember 30-án szűnne meg, ami több mint 210 ezer szerződést érintene. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy a szabályozás jelenlegi formájában fenntarthatatlan, ugyanakkor jelezte: hosszabb távú, célzott megoldáson dolgozik a ténylegesen rászoruló, becslések szerint mintegy 19 ezer háztartásnak.
A kivezetés hatását enyhítheti, hogy az elmúlt időszakban csökkentek a referenciakamatok, így a törlesztőrészletek várható emelkedése mérsékeltebb lehet, mint amilyen korábban lett volna.
Becslések szerint egy átlagos hitelnél 10 százalék körüli törlesztőemelkedés várható októberben, de egyes esetekben ez magasabb is lehet. A változások egy irányba mutatnak: a kormányzat a korábbi években bevezetett, erősen támogatott hitelprogramokat és a piaci kamatokat korlátozó szabályozói eszközöket igyekszik közelebb hozni a piaci mechanizmusokhoz. Ez két külön kérdést vet fel: kellenek-e egyáltalán ezek a programok, és mennyire kezelhetők jól a velük járó problémák.
Mellettük szól, hogy a hazai kkv-szektor tőkeellátottsága sok vállalkozásnál korlátozott, és a fiatalok lakhatási nehézségei valósak. Ellene szól, hogy a kamattámogatási rendszerek fenntartása jelentős és folyamatosan növekvő költségvetési terhet jelent, valamint a kedvező kamatozás olykor a szándékolt céltól eltérő, spekulatív felhasználásra csábít.
A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e állami szerepvállalásra a hitelezésben, hanem hogy mekkora terhet bír el ebből a költségvetés. Erre 2026 nyarán még nincs válasz.
