Itt a vége - mi jön a kamatstop után?

Szeptember végén új korszak kezdődhet a magyar lakáshitelesek egy részének életében: a kormány tervei szerint véget ér a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja.

Az intézkedés éveken át pajzsként védte a változó kamatozású adósokat a kamatsokk ellen, ám most a kérdés már nem az, hogy indokolt volt-e a védelem, hanem az, hogyan lehet úgy kivezetni, hogy a piaci logika visszatérjen, de a legsérülékenyebb családok ne roppanjanak bele.

A törlesztőrészlet várható emelkedése a még fennálló hiteltartozás összegétől és a hátralévő futamidőtől függ alapvetően, továbbá a változó kamatozás feltételeitől. Az MNB számításai szerint 2025 végén egy átlagos kamatstopos jelzáloghitelnek a fennálló tőketartozása csaknem négymillió forint volt

- mondja a Növekedés.hu-nak Tóth Levente, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A BiztosDöntés.hu számításai szerint az egyéves kamatperiódusú, BUBOR-referenciakamathoz kötött jelzáloghitelnél így emelkedne a törlesztőrészlet, ha még 6 év van hátra a futamidőből:

• Még fennálló hiteltartozás: 4 millió forint
• Hátralévő futamidő: 6 év
• Törlesztőrészlet kamatstoppal: 63 300 forint
• Törlesztőrészlet kamatstop nélkül: 69 600 forint
• Ha nagyobb összegű a fennálló tőketartozás, akkor erre lehet számítani:
• Még fennálló hiteltartozás: 10 millió forint
• Hátralévő futamidő: 6 év
• Törlesztőrészlet kamatstoppal: 158 281 forint
• Törlesztőrészlet kamatstop nélkül: 174 114 forint

Hozzá kell azonban tenni, hogy a kamatstop várható megszűnéséig, 2026. szeptember 30-ig még várhatóan csökkennek majd az érintett jelzáloghitelek referenciakamatai, ami mérsékelheti a törlesztőrészletek emelkedését.

A jelenlegi számítások szerint az érintett hiteleknél nagyjából 5-15 százalékos emelkedés lehetséges.

Több tízezer család számára komoly teher lehet a változás

Az MNB a 2025 végi helyzetet alapul véve számolta ki azt, hogy a 220 ezer kamatstopos szerződésből 19 ezer tekinthető pénzügyileg érzékenynek, amikor a nagyobb törlesztőrészlet fizetése gondot jelenthet az érintett adósoknak

- mutat rá Tóth Levente, de hozzáteszi, ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy nem tudják majd fizetni, ezért bedől a hitelük és rámegy az ingatlanuk. Ilyen súlyos következménnyel alighanem csak keveseknél járna a kamatstop megszüntetése.

Jellemzően inkább arról van szó, hogy a törlesztőrészlet emelkedése az adós jövedelmi viszonyaihoz képest már túlságosan megterhelné a családi kasszát.

Gondot jelenthet az is, ha az adós időközben már nyugdíjba ment, így a korábbinál jóval kisebb havi bevételből kell törleszteni majd a magasabb törlesztőt. Az ilyen problémás élethelyzetek megoldására dolgoz most ki a bankokkal közösen a kormány egy tervet.

Várhatóan nem az történik majd, hogy náluk megmarad a jelenlegi formájában a kamatstop, hanem a hiteleik átalakításával teremthetnek olyan helyzetet, amikor a kamatstop megszűnése nem veszélyezteti a hitel törlesztésének folytatását, nem jelent aránytalan terhet számukra.

Elképzelhető, hogy a döntés rövid távon fékezi a gazdasági növekedést?

Mostanra annyira lementek a kamatstopos jelzáloghitelek referenciakamatai, hogy ezek az adósok lényegében akkora kamatot fognak fizetni, mint azok, akik most vesznek fel piaci kamatozású lakáshitelt. Ekkora törlesztőrészlet-emelkedés várhatóan nem vezet az ilyen hitelek tömeges bedőléséhez, ezért a bankrendszer számára ebben nincs kockázat.

Természetesen egészen más lett volna a helyzet, ha ezt a csúcskamatok idején törlik el, 2022-2024-ben. Akkor valóban annyira megemelkedhetett volna a törlesztőrészlet, amit már az adósok tízezrei nem tudtak volna fizetni.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt öt évben a fizetések, jövedelmek is jelentősen emelkedtek, így azok egyre inkább kinőtték a havi törlesztési terheket. Más terhet jelent ma egy adósnak a 10-15 ezer forintos törlesztőemelkedés, mint amennyit jelentett volna 2022-ben.

Természetesen amennyivel többet kell majd most a törlesztésre költeni az érintett 220 ezer adósnak, annyival kevesebbet tud vásárolni, megtakarítani, de összességében nem fog érdemben meglátszani a gazdaság teljesítményén - húzza alá a szakértő.

A bankok évek óta bírálták az intézkedést

A Magyar Bankszövetség több tagja, köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint

a kamatstop és annak ismételt meghosszabbítása aránytalanul avatkozik be a magánjogi szerződésekbe.

A bankszektor érvelése szerint a pénzintézetek korábban többször tájékoztatták ügyfeleiket a változó kamatozás kockázatairól, és felajánlották a kamatfixálás lehetőségét is. Vagyis banki oldalról a kamatstop egyszerre jelent bevételkiesést, jogbizonytalanságot és torz piaci ösztönzőt.

A jegybanki adatok alapján a bankrendszer összességében továbbra is erős, de a kamatstop végtelenítése számviteli szempontból már érdemi veszteségként jelentkezhetett volna.

Az MNB júniusi jelentése szerint a 2026. június 30-i végdátum törlése miatt a jogszabály által érintett hitelek pénzáramlásainak jelenérték-változását az IFRS-szabályok alapján a bankoknak azonnali veszteségként kellett volna elszámolniuk - 125 milliárd forint értékben.