Hol áll Magyarország az Unió szegénységi listáján?

Az Eurostat is kiemeli, hogy ha a szegénységi helyzetet akarjuk vizsgálni, akkor egyszerre kell figyelembe venni a jövedelmi, a fogyasztási és a vagyoni helyzetet.

Pontosan ezen komplex problémára válaszul alkottak meg egy szegénységi mutatót, amely figyelembe veszi mindhárom definíciót, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát” – írja elemzésében Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek számítanak azok a személyek, akik a következő 3 kategória közül legalább egyben érintettek:

• relatív jövedelmi szegénység: a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek;
• nagyon alacsony munkaintenzitás: azon személyek, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18 és 64 év közötti) tagok az előző évben teljes munkapotenciáljuk kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával;
• súlyos anyagi és szociális depriváció: 13 tétel közül, mint például lakás megfelelő fűtésének hiánya, váratlan kiadások fedezetének hiánya, hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, kétnaponta történő húsételfogyasztás hiánya, stb. legalább 7 jellemző.

Ahogy látható, a fenti mutatószám megfelel az Eurostat által támasztott szakmai kritériumoknak, egyaránt figyelembe veszi a jövedelmi, az anyagi és a fogyasztási helyzetet.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (százalék, 2023)

Az Eurostat 2023-as adatai alapján az EU tagállamai közül 14-ben magasabb volt a szegénységnek kitettek részaránya, mint Magyarországon.

A GKI által kiemelt Romániában 32,0 százalék, Bulgáriában pedig 30,0 százalék, vagyis legalább másfélszer akkora volt a szegénység ezen két országban, mint Magyarországon, azon mutató szerint, amelyet kifejezetten azért alkottak meg, hogy a szegénységet mérje, és amelyet A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv (az EU 2030-as céljai) keretében is alkalmaznak.

Ha időrendben nézzük az adatokat, azt láthatjuk, hogy 2015-ben Magyarországon még 30,6 százalék volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya.

Vagyis 8 év alatt több mint 10 százalékponttal csökkent a szegények aránya hazánkban, ami 1 millió 98 ezer fős mérséklődést jelent. Ennyien léptek tehát ki a szegénységből a magasabb foglalkoztatás, a bővülő családtámogatások vagy éppen a növekvő bérek révén az elmúlt években.

A Makronóm Intézet kiemeli: 2015 előtti évek vonatkozásában az Eurostat némiképp eltérő definícióval vizsgálta a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettséget, ugyanakkor figyelembe véve a módszertani eltéréseket is 2010 óta több mint 1,2-1,3 millió fővel csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma Magyarországon.