IMF: A gazdagok átmeneti különadóztatása segíthet a helyreállításban

Az IMF Pénzügyi Osztályának igazgatója,  Vitor Gaspar és igazgatóhelyettese Paolo Mauro, valamint ugyanezen osztály két vezető közgazdásza W. Raphael Lam, illetve Mehdi Raissi, elemzésükben a járvány okozta gazdasági válság hatásait enyhítő intézkedésekről és az újjáépítés legfontosabb eszközeiről fogalmaznak meg a kormányok számára ajánlásokat, az IMF saját blogján.

Akár ezer milliárd dollárt is nyerhetnek a fejlett gazdaságok 2025-ig, ha sikerül globálisan visszaszorítani a járványt.

A négy szakértő mindenekelőtt az oltások igazságos elosztásának a fontosságára hívja fel a figyelmet. Leszögezik, hogy a járványt csak a globális átoltottság megnövelésével lehet megfékezni, ehhez pedig arra van szükség, hogy ne csak a gazdag és fejlett országok jussanak vakcinákhoz.

Ha sikerül elérni, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok is hozzáférjenek a kellő mennyiségű oltóanyaghoz és ezáltal korlátok közé sikerül szorítani a fertőzés terjedését, akkor a most következő 2025-ig tartó időszakban sokkal intenzívebb növekedés érhető el és a fejlett országok akár ezer milliárd dollár plusz adóbevételhez juthatnak ezáltal, nem beszélve arról, hogy komoly összegeket spórolhatnak a különböző fiskális támogatásokon.

Akik olcsó hitelhez jutottak lehagyták a többieket

Amennyiben a pandémia első évét tekintjük, az az időszak a védekezésről szólt minden téren, így a gazdaságban is. Az, hogy egy-egy adott állam költségvetése, mekkora mértékű támogatásokat tett lehetővé, nagyban függött attól, hogy mennyire fértek hozzá az olcsó hitelekhez.

A jól irányzott gazdaságvédelmi programoknak és a kellő tőkebefektetésnek köszönhetően Kína és az Egyesült Államok gyakorlatilag elhúzott a világ többi részétől, de egyébként is elmondható, hogy a fejlett országok ezirányú intézkedései sokkal jelentősebbek és hosszabb távra szólnak, mint az alacsonyabb jövedelmű államok hasonló programjai (még a 2021-es évben is a GDP-jük 6 százalékát teszik majd ki a különböző gazdaságvédelmi intézkedések).

Elszálló költségvetési hiány és növekvő államadósság szerte a világban

Persze nem csak a támogatások nagyságában, hanem a költségvetési hiány növekedésének mértékében is komoly különbségek mutatkoznak. Az elmaradó adóbevételek hatására érdekes módon a fejlett országokban keletkeztek a legjelentősebb rések az állami büdzséken, a hiány esetükben 11,7 százalék volt 2020-ban, ezzel szemben a feltörekvő gazdaságokban ugyanez a szám 9,8 százalék, az alacsony jövedelmű fejlődő országok esetében pedig mindössze 5,5 százalék volt.

A költségvetési hiány növekedésének persze komoly következménye van. A globális átlagos államadóssági szint 2020 végén a GDP 97 százalékán állt és várhatóan középtávon is 100 százalék körül fog alakulni.

A támogatásoknak a leginkább érintett ágazatokat kell segíteniük

Persze, ameddig nem csitul a járvány, a fiskális politikának muszáj mindenhol rugalmasnak és támogatónak maradnia. Az azonban nagyon fontos, hogy a támogatásoknak célzottabbnak kell lennie. Vannak rétegek (fiatalok, nők, alacsony jövedelműek, kisebbségek), akiket jobban súlyt a recesszió, őket kell a leginkább segíteni, mert az ő megélhetésük forog a leginkább veszélyben.

A vállalatoknak nyújtott szubvenciókat is át kell gondolni. Olyan cégeket kell megsegíteni, amelyek valóban életképesek. Vannak ágazatok, tipikusan ilyenek a magas kontaktus számot igénylő szektorok, a vendéglátóipar, a különböző szolgáltatások, amelyeknek mindenképp mentőövet kell dobni, különben emberek milliói kerülnek utcára. Azonban ha egy gazdaságot támogatásokból működtetünk, mindig fennáll a veszélye, hogy életképtelen vállalkozásokat tartunk fent a víz felett, teljesen feleslegesen, úgy, hogy ezáltal a működőképes cégektől vonjuk el a forrásokat. Ezt elkerülendő a támogatások odaítélése előtt fontos volna a támogatott fél működőképességének a felmérése.

Egyensúlyra kell törekedni az újjáépítés során

Most egy átmeneti időszakot élünk, a védekező intézkedések fenntartása mellett elkezdhetjük tervezni, sőt beindítani az újjáépítési programokat, ez időszakban a legfontosabb, hogy egyensúlyt lehessen tartani, a támogatások mértéke és az államadósság kezelhető szinten tartása között.

Különösen igaz ez, az alacsonyabb jövedelmű országokra, akiket a költségvetés szűkössége okozta problémák fokozottan sújtanak, ráadásul nekik várhatóan hosszabban kell még a járvány okozta nehézségekkel szembenézniük. A sikeres kilábaláshoz ezeknek az államoknak feltétlen szükségük lesz vissza nem térítendő támogatásokra, kedvezményes finanszírozásra, esetleg az adósságterheik  törlesztésének a felfüggesztésére.

Öt fontos ajánlás a költségvetések tervezéséhez:

• Prioritásként kell kezelni, az egészségügyet, az oktatást és az infrastruktúra fejlesztést.
• Munkahelyteremtés programokat kell indítani világszerte.
• Meg kell erősíteni a szociális hálót, csökkenteni kell a globálisan elharapódzó szegénységet.
• Adóreformok bevezetését sürgetik. Méltányosabb és a környezetvédelmi célokat szem előtt tartó adórendszerben gondolkoznak. Mivel a járvány alatt az olló tovább nyílt azáltal, hogy emberek milliói szegényedtek el, miközben a leggazdagabbak tovább gyarapodtak, így ideiglenes COVID-19 helyreállítási hozzájárulás bevezetését is elképzelhetőnek tartják. Emellett fontosnak vélik az adóbevételek beszedésének a hatékonyságának a növelését, különösképpen a fejlődő gazdaságok esetében.
• Javítani kell az államok költségvetésének az átláthatóságát, csökkenteni kell a felesleges pazarló kiadásokat és célzottabb támogatási rendszerekben kell gondolkozni.

Összeségében tehát elmondható, hogy a különböző kormányok már eddig is rengeteget tettek a járvány negatív hatásainak a mérséklésének az érdekében szerte a világban, de még messze van az út vége és sokkal rugalmasabb, célzottabb támogatási formákra van szükség a zöldebb és igazságosabb fejlődés tartós fenntartásához.