IMF: Jelentős élelmiszer áremelkedés várható, 4 ok áll a háttérben
ElemzésekAz élelmiszerárak globálisan – de országonként eltérő mértékben – már a pandémia előtt emelkedni kezdtek, de mostanáig a drágulás mérsékelt maradt. Pillanatnyilag még ez a helyzet, de az élelmiszerinfláció felgyorsulhat több tényező miatt – olvasható az IMF friss elemzésében.
A járvány előtti élelmiszer-áremelkedés már a pandémia előtt elkezdődött. Kínában például már 2018-ban, amikor sertéspestis pusztította az állatállományt, és ennek hatására soha nem látott magasságba emelkedett a sertés ára az országban és a régióban egyaránt. A helyzetet súlyosbította a kínai-amerikai kereskedelmi háború miatt kivetett vámok is - írják elemzésében az IMF közgazdászai.
Most azonban egy további áremelkedési hullám következett be, melnyek hátterében több ok is áll.
1. A lezárások miatt átalakuló szolgáltatási paletta, az éttermek működésének alapvető átalakulása, helyenként a teljes leállás, valamint az ellátási láncok megszakadása az élelmiszer inflációhoz vezetett, amely tavaly áprilisban érte el csúcsát. 2020 nyarára viszont lelassult az áremelkedés.
2. A termelői árak azonban már megugrottak, amit a tapasztalatok szerint fél, egy év után követnek a fogyasztó árak.
Termelői árak, élelmiszer és a növényi olaj árak változása (%, 2016=100)
3. Az áremelkedés esélyét erősíti, hogy a tengeri szállítás fuvardíjai az elmúlt egy évben 2-3-szorosára nőttek,
miközben egyes régiókban a növekvő benzinárak és a teherautó sofőrök hiánya a közúti szállítás díjait is emelte, mindez pedig átszivárog az élelmiszerárakba is.
A tengeri szállítási árak változása
A nemzetközi élelmiszerárak 2020 áprilisa és 2021 májusa között 47,2 százalékkal emelkedtek, vagyis 2014 óta nem mért magasságokat értek el. Ebben az időszakban a szójabab ára például 86, a kukoricáé pedig 111 százalékkal emelkedett.4. A jelenlegi drasztikus élelmiszer-áremelkedés három tényezőre vezethető vissza.
- Először is, mind az emberi fogyasztás, mind az állati takarmányozási igény jelentősen emelkedett, mert sokan a tartalékolni kezdtek a pandémia miatt.
- Másodszor, a 2020-2021-es El nino időjárási jelenség szárazságot eredményezett a nagy élelmiszertermelő országokban, így Argentínában, Brazíliában, Oroszországban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban, és így jelentősen kevesebb terményt arattak le.
- Végül a bioüzemanyagok alapanyagai iránti spekulatív kereslet is erősítette az inflációs nyomást.
Mindezek együttesen azt valószínűsítik, hogy idén és jövőre az élelmiszerinfláció ismét gyorsulni fog, mert a termelők és kereskedők nem fogják lenyelni az emelkedő költségeket.
Ennek jelei már most is mutatkoznak. Az elemzések azt mutatják, hogy 2020-ról 2021-re negyedével emelkednek az élelmiszerárak. Fontos azonban tudni, hogy a hatás országonként eltérő mértékű lesz. Miután a feltörekvő országok piacai jobban függenek az élelmiszerimporttól, mint a fejlett országoké, ott nagyobb lehet a drágulás mértéke.
Hasonló helyzetben lesznek azok a szegényebb országok is, ahol jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre az emberek. Végül tovább növeli a veszélyt, hogy ezekben az országokban a helyi valuta leértékelődése tovább gyorsíthatja az inflációt.
