IMF: Komoly társadalmi válság jöhet a járvány miatt

Elemzések2021. feb. 10.Sz.A.

Történelmi példák utalnak arra, hogy a járványok, világjárványok akár hosszabb távon is befolyásolhatják a társadalmak viselkedését, okozhatnak társadalmi elégedetlenséget - vélik az IMF szakértői, akik az utóbbi 130 év válságainak társadalmi hatásait elemezték 130 országban. Ilyen volt például az 1832-es párizsi kolerajárványt követő időszak, és az 1918-as spanyolnátha utáni évek is.

Ezekben az időszakokban felszínre kerülhetnek olyan társadalmi ellentétek, amelyek a viszonylagos jólét idején nem feszítik szét a kereteket - olvasható a Philip Barrett, Sophia Chen, and Nan Li, az IMF közgazdászai által jegyzett elemzésükben.

Így rádöbbenhetnek az emberek, hogy nem megfelelő a szociális biztonság, hogy elégtelen az egészségügy felkészültsége, alkalmatlan a kormány a nehéz helyzetek kezelésére, vagy más társadalmi törésvonalak kerülnek a felszínre. 

Mostanáig ezekre a közvetlen összefüggésekre nem volt konkrét bizonyíték, legfeljebb csak bizonyos korlátozott időszakokra vonatkozó elméletek láttak napvilágot. A közelmúltban azonban az IMF szakembereinek kutatása bebizonyította ezt a mostanáig csak feltételezett kapcsolatot.

A témában készült tanulmányban 130 országban 1985 óta zajló társadalmi eseményeket vizsgálva alakítottak ki egy társadalmi nyugtalansági indexet. A mutató kialakításának alapja az adott időszak sajtóhírei voltak, amelyeket összevetettek a tényleges és igazolt társadalmi nyugtalanságokkal.

Arra jutottak, hogy az így kialakított index valóban jól mutatja a társadalmak járványokat követő hangulatváltozásokat. Az is kiderült, hogy azokban az országokban, ahol gyakoribbak és súlyosabbak a járványok, általában sűrűbbek és súlyosabb formát öltenek az elégedetlenségek.

Az alábbi táblázatban a járványok elterjedése (x-tengely)és a társadalmi elégedetlenség (y-tengely) összefüggése látható: pirossal a fejlett, kékkel a feltörekvő, zölddel az alacsony jövedelmű országok esetében.

Az esetek döntő többségében a pandémia alatt, illetve közvetlenül utána nem jelentkeznek ezek a negatív hatások, jó eséllyel azért, mert ilyen szituációban akadályozott az emberek közötti kommunikáció, illetve mert a szolidaritás iránt nagyobb az igény, így az elégedetlenség pedig háttérbe szorul. Az elmélet első feltételezését egyelőre igazolja a koronavírus-válság is, hiszen az elmúlt egy évben a nagy lázadások, nyugtalanságok száma mélyen az ötéves átlag alatt maradt. A kutatók várakozása szerint a mostani, viszonylag békésebb időszakot követően, hosszabb távon jelentősen megnő a társadalmi nyugtalanságok növekedésének esélye.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a zavargások és a tüntetések esélye és száma az elkövetkező időszakban nőni fog. A kutatók arra számítanak, a következő két évben nő a súlyos kormányzati válságok, illetve a kormányok bukásának esélye.

Különösen akkor kell ilyen végkifejletre számítani, ha a válság olyan, már meglévő problémákat tár fel vagy súlyosbít, mint például az intézményekbe vetett bizalom hiánya, a rossz kormányzás, a szegénység vagy a növekvő egyenlőtlenségek.

Videók ajánlása vagy bármi