Ismerje meg Ausztria 31 éves kormányfőjének életét, sikerének titkát

Sebastian Kurz. Ő Európa legfiatalabb kormányfője, aki 31 évesen lett Ausztria vezetője. Már 15 évesen politizált és hamar rájött arra, hogy milyen fontos a jó benyomás valamint a kiváló kommunikáció. Ez azonban kevés lett volna ahhoz, hogy ennyire fiatalon győzedelmeskedejen a választásokon.  Ami háromszor történik meg, az már trend - tartja a mondás. Kanada kezdte: Justin Trudeau 43 éves korában lett miniszterelnök - egyben politikai popsztár. Aztán jött Franciaországban Emmanuel Macron, aki 39 éves lett elnök, ügyesen különböztetve meg magát és En Marché! nevű mozgalmát a hagyományos politikai pártokról. A harmadik Sebastian Kurz, aki 31 évesen, Európában a legfiatalabb kormányfőként, irányítja december 18 óta Ausztriát. Ő lenne az osztrák válasz Macronra és Trudeaura? Politikai értelemben nem. A megjelenésben, a tálalásban azonban teljes mértékben. Az utóbbi években a politika másról se szól, mint a hagyományos elitek válságáról. A 2008-as pénzügyi válság utáni kilábalás politikai áldozatokat követel. Macron és Kurz és részben Trudeau is ennek a válságnak a termékei. Felrúgják a hagyományos öltözködési, viselkedési és megszólalási szabályokat. Pontosan tisztában vannak a közösségi média szabályaival, annak vizuális kultúrájával és használják is azokat. Megértik a szavazók vágyát: másnak kell látszani, mint a korábbi elitek. Kurz politikai tehetsége abban nyilvánult meg, hogy többé-kevésbé ugyanazt képviseli az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökeként, és immár kancellárként, mint kisebbségi koalíciós partnere, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). De az ő szájából ez a migráció-bevándorló ellenes retorika szalonképesnek hat. Ez nem csak azért van, mert fiatal, és egy fiatal politikus sokkal kevésbé tűnik fenyegetőnek. Azért is, mert mélyen megértette, hogy egy politikus esetében a brand milyen fontos. Ebben tökéletesen megegyezik Macronnal és Trudeauval. Kurz a kampányban megváltoztatta a párt nevét - Új Néppártra -, és ami talán még fontosabb a hagyományos pártszínt, a feketét türkizre cserélte. Lényeges változás az is, hogy az új párt hivatalosan “mozgalom” - sokkal emberibb, sokkal kevésbé formális. A kampány során stábja türkiz dzsekiben, ingben, napszemüvegben járt. Türkiz színű lufikat eregettek, “Kurz csapata” felirattal. Mintha egy új csúcsmobil marketing kampánya zajlott volna. Az imázsépítést korán kezdte. Nem sokkal azt követően, hogy a néppárt ifjúsági tagozatának a vezetője lett 2009-ben kampányt indított. “A fekete menő” - volt a szlogen. Hummer terepjáróból integetett, az inge nem volt betűrve a nadrágjába. Körülötte vidám, laza fiatalok. Mint egy kólareklámban. A kampány maga egyébként nem volt túl sikeres, a konzervatív osztrákok jó esetben is csak mosolyogtak rajta, de volt aki a földre köpött a bécsi utcákat járó Hummer láttán. A Der Standard című osztrák lap egész egyszerűen csak “komédiának” nevezte a kampányt. Kurz mamája sírt bánatában. Viszont fia nagyon sokat tanult belőle. 2013-ban, 27 évesen lett külügyminiszter. Szűk nadrág, kigombolt ing, zakó - nyakkendő csak ha nagyon kell - hátra nyalt haj. Fiatal kora ellenére nem esett bele abba a csapdába, hogy pólóingben fotóztassa magát. Viszont a roppant konzervatív Ausztriában az ing kigombolt felső gombja is üzenetértékkel bír. Főleg ha az az ing nem legombolható gallérú. Kurz sima másodosztályon repül, állva dolgozik íróasztalánál, használja a Twittert és képes órákig állni rajongóival, hogy azok szelfiket készítsenek vele. Imázsa nagyon fontos része a sport - ebben megegyezik Trudeauval. Honlapján egy csomó videó van arról, hogy hegyet mászik, teniszezik. Érdekes, hogy a szűkre szabott hipszter zakókat nála simán elviseli az osztrák közvélemény. Az előző kormányfőt, Christian Kernt gyakran csúfolták slim-fit kancellárnak szűk öltönyei miatt. Ami 50-en túl ciki, az fiatalon még teljesen rendben van. Márpedig Kurz nagyon fiatal. Korán kezdte a politikát. Bécsben született 1986-ban, édesapja mérnök, édesanyja tanár. A gimnázium után a bécsi egyetem jogi karára iratkozott be, ám tanulmányait nem fejezte be, ugyanis megválasztották az ÖVP országos szervezetének élére. 15 éves volt, amikor belépett az ÖVP egyik bécsi kerületi szervezetébe, hamarosan bécsi elnök lett, majd az egyetemi évek alatt már az országos nagyszínpadra is kilépett. 2011-ben lett az osztrák belügyi tárca integrációs államtitkára. Az országban letelepedett külföldiek beilleszkedését segítette. Az ő nevéhez fűződik az az intézkedés, hogy a bevándorlók gyerekeinek meg kell tanulniuk a német nyelvet, mire iskolába mennek. Szervezett ingyenes nyelvtanfolyamokat is muszlim vezetők számára. A migrációs hullám 2015-ös felerősödésében kedvező politikai alkalmat látott. Felismerte, hogy az átlagpolgár igenis tart az áradattól - ellentétben azzal, amit a korabeli osztrák és német politikai elit hangsúlyozott. Keményebb határellenőrzést szorgalmazott, a politikai iszlám külföldi pénzforrásainak ellenőrzését követelte. Az ausztrál mintát szorgalmazta Európában is: a menekülteket a határokon kívül kell elhelyezni. Kurz pontosan tudta, hogy a hagyományos kétpárti Ausztriának vége. A konzervatív ÖVP és a szociáldemokrata SPÖ bonyolult, korrupcióval, átláthatatlansággal, érdekek ellentétes és kölcsönös hálójával átszőtt viszonya nem nyomható le a választók torkán. Ennek egyik erős jele volt az is, amikor Jörg Haider által vezetett FPÖ 1999-ben a néppárt mögött a második legtöbb szavazatot nyerte el. A tavaly októberi választásokon a Kurz által megújított ÖVP 31,5 százalékot ért el. Az FPÖ és a szociáldemokraták 26 százalékot kaptak. A kampányban Kurzot imádták. Stadionokat, városok főtereit töltötte meg. Utoljára ilyenre Jörg Haider idején volt példa. Minden igyekezetével azon volt, hogy szakítson a politikai elittel. A pártlistán szerepelt például egy török gyökerű volt zöldpárti politikus, a Bécsi Operabál főszervezője, a bécsi zsidó közösség egyik vezetője, valamint a helyi számvevőszék korábbi elnöke. Még Niki Laudát is meg tudta fűzni, hogy legyen tagja az őt támogató szervezetnek. Most bizonyíthat, 31 évesen van ideje rá, az biztos.